Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-25 / 30. szám
IV. évíolyani. 50. szám. Aranvosmarót, 1914. julius 25. Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények es küldemények, az előfizetési es hirdetési dijak a lap szerkesztősébe elmére Nagy- börzsönybe (Hontmegye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol. — Főszerkesztő: SZTEHLO KORNÉL Felelős szerkesztő és kiadó: SZIJTONIDESZ LAJOS Pfímunkatársak: II t»H NY A.NSZK Y ALADÁR LIC. PIZÉLY ÖDÖN éa SZHLP.NYI 0l)6.N dr. Az előfizetés ára : Egész évre 12 K., Fél évre ti K., Egyes szám ara 30 fill. Hlrdctca dija: Heész oldal 2? K., féloldal 11 K., ncgyedoldal 7 K. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6fill. Többször megjeleni! hirdetésnélárengedés. Tartalom: Sztehlo Kornél: Egy szó a lelke-./i fuctésrcndezésének kérdéséhez. — Jeszenszky Karoly S: Munkára fel! — Lie. H. Witte: A tokloi második hivatalos vallásügyi kongresszus. — Különféle. — Külföld — Hirdetések. [$y m a lelkészi fiztönltzísM Érthető hogy ez a kérdés a lelkészi .értekezleteket és az egyházmegyei közgyűléseket élénken foglalkoztatja. Az egyházi sajtó is mozog, az Evang. Közérdekben Kiss Béla egyenesen hozzám intézett cikket ír, a melyben sok a jóakarat, de több a félreértés és tájékozatlanság. A legtöbb esperességi gyűlésen a Gyürky-féle javaslat mellett foglalnak állást és Kiss Béla a Sztehlo-féle javaslatról — így nevezi a zsinati bizottság javaslatát egyenesen azt mondja, hogy az nem méltó a lelkészi kar társadalmi osztályának nívójához. Hát tisztelt uraim, a baj abban rejlik, hogy sokan felületesen Ítélnek, jelszavak után indulnak és főleg abban, hogy mindenkit nem lehet kielégíteni. Az a lelkész, aki 3 házonkivül tanuló gyermeke után kap majd 900 koronát, nem fogja a Sztehlo-féle javaslatról azt mondani, hogy az nem méltó a lelkészi kar társadalmi nívójához, az a gyermektelen lelkész pedig aki a felesége után 400 korona családi pótlékot kap, a Gyürky javaslatát fogja magasztalni. Csak az kérdés, ki szorult inkább rá a segélyre? Ezt előrebocsátva mindenekelőtt megjegyezzük, hogy nem szabad a dolgot úgy odaállítani, mintha a Gyürky-féle javaslat és a zsinati bizottság javaslata között valami át nem hidalható ellentét volna, mert mind a két javaslat fentar- tandónak véli a nevelési pótlékot és mind a kettő pótlékalapot akar létesíteni. A fedezet összegére nézve sincs valami nagy eltérés, mert a Gyürky-féle módosított javaslat 268000 korona fedezetet kíván meg, a zsinati bizottság javaslata pedig 221,440 koronát. Meg kell állapítanunk, hogy a zsinaton csakis a Gyürky-féle módosított javaslatról lehet szó, mert első javaslatát Gyürky — miután azt a bizottság meg nem szavazta, elejtette és helyette módosított javaslatát mutatta be, a melyről azonban Gyürky a bizottságban szintén úgy nyilatkozott, hogy azt pium desideriumnak tekinti, a melynek megvalósításához nem sok reményt fűz. Ezen kijelentés hatása alatt határozta el a bizottság, Vargha, Magyari és Schleiffer indítványához képest, hogy nem véli keresztülvihe- tőnek ezidöszerint a lelkészi fizetésrendezését, de miután égető szükség van arra, hogy a szegényebb lelkészek sorsán valami módon segítsünk, felkarolandónak véli az egyetemes gyűlés által már létesített lelkészi alapot és ennek növelése által nemcsak a jelen legégetőbb szükségleteiről, hanem a magyarhoni evang. egyház jövőjéről is gondoskodni akar. Hogy ez a törekvés nem volna az evang. lelkészi kar társadalmi nívójához méltó, azt csak az mondhatja, aki az egész dolgot félreértette. A Gyürky-féle javaslat és a zsinati bizottság javaslata között az a lényeges eltérés vanf hogy az előbbi lelkészi fizetésrendezést tervezy ki nem elégítő módon és mégis azzal a nyíltan bevallott nézettel, hogy azt fedezet hiánya miatt keresztülvihetönek nem tartja. A zsinati bizottság javaslata pedig a lelkészi fizetésrendezésével
