Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-18 / 29. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 29. sz. 1914. julius 18. matiója nagy részben visszatérés volt a múltba. A visszatérést prédikálták a múltba, a visszatérést a régi könyvhöz, a bibliához, a merev ragaszkodást ehhez a nélkül, hogy ezzel szemben a kritikai kutatást megengedték volna. Kimondták ugyan a szabad kutatás elvét, melynél fogva jogunk van úgy magyarázni a biblia tanításait, ahogy erre józan értelmünk képes, mégis csupán aként, hogy az érveket csak magából a bibliából szabad meríteni. További tévedésük a történetíróknak az, hogy a protestantismusnak a szélesebb néprétegekben elterjedését a hitelvek hirdetése idézte elő. Csak egy tekintetet kell vetnünk a nép életébe s megcáfolva láthatjuk a történelembe becsempészett ezt az állítást. Hisz a nép a legnagyobb mértékben con- servativ, minden újítást kétkedéssel, bizalmatlansággal fogad még ma, a XX. században is. Hogy lehet tehát elképzelni azt, hogy évszázadokkal ezelőtt, az anal- fabetismus korában világosabb elmével birt volna gondolkodni s csak oly könnyen lett volna kész hagyományaival szakítani ? Oh nem ! Nem a felvilágosodás vitte a népet a Protestantismus karjaiba. A protestantismusnak nagy korszakalkotó igazságai nem a népet, hanem a nép vezetőit vonzották s azok vitték aztán magukkal a tömegeket. Akié volt a föld, azé volt a vallás. Cujus regio ejus religio. A Protestantismus történetírói nem vettek tudomást a történelmi materialismus elméletéről. Per- horreskálták s nem akarták ismerni. Mert igaz ugyan, hogy a psychikai motívumok befolyást gyakorolnak az egyes egyének, sőt a társadalmi körök életének alakulására, azonban a szélesebb néprétegek nagy arányú mozgalmainak oka nem az eszmékben és azok változásaiban, hanem a gazdasági erőkben s főleg az ezek alapját képező termelési viszonyokban és ezek változásaiban keresendő. A gazdasági kényszerűség mindenféle érzelemnél vagy meggondolásnál erősebb. S habár biztossággal nem is állapítható meg, de nagyon valószínű az, hogy a feudalismus hatalma mintegy leltárilag adta át a reformált egyháznak, valószínű az, hogy az elnyomás állapota, az elégületlenség egy jobb, egy boldogabb jövő hajnalfényét látta a reformatio mozgalmában derengeni s tán ez a jobb lét felé törekvés vágya győzte le a hűséget a hagyományokhoz. TUDÓSÍTÁSOK. Az aradbékési ev. egyházmegye ez idei közgyűlését Békéscsabán f. hó 8. és 9-én tartotta meg br. Solymossy Lajos egyházmegyei felügyelő és Csepreghi György esperes elnöklete alatt. F. hó 8-án d. e. az iskolaszéki bizottság tartotta ülését. A 3 körlelkész örömmel jelenthette, hogy az összes iskolákban a tan-eredmény jó volt ésavallás- tanitás teljesen megnyugtató. Az állami iskolákban is kielégítő a vallástanitás. Sajnos, itt panaszok merültek fel arra nézve, hogy a kormány oly állami iskolákban, amelybe ev. tanítót kellene szerződésileg alkalmazni, r. katholikust állít be és mert e veszedelem Békéscsabán 7 tanúénak kinevezésénél fenyeget, az esp. közgyűlés felir a közoktatási kormányhoz. Julius 8-án d. u. az egyházközségi elnökök gyűltek össze értekezletre, a melyen kiváltképen a M. E. L. E. által kitűzött és előzőleg előadóknak kiadott pontokat tárgyaltuk le. E tárgyak közül elfogadtattak a 3, 6, 8, a többi részint mint keresztülvihetetlen, részint mint időszerűtlen mellőzendőnek Ítéltetett. A 9-dik pont is mellőzendő, mert az egyházak nagyobb- mérvü megadóztatásával járna és az a jelen viszonyok között veszedelmet rejt magában. A püspöki discretionalis jog sem adandó meg, mert a nem arra való jelölt, illetve lelkész ellen a fegyelmi ut áll nyitva. Julius 9-én istenitisztelet után, melyet Dr. Szebe- rényi Zs. Lajos tartott, az egyházmegyei gyámintézeti gyűlés lett megtartva. Jeszenszky Károly, a ki 17 éven át viselte e tisztet kiváló lelkiismeretességgel és odaadással, miután beszámolt az elmúlt esztendő tevékenységéről, a közgyűlés mély sajnálatára az egyházi elnöki tisztségről leköszönt. Helyébe Frint Lajos aradi lelkész választatott meg. Az esp. gyűlés br. Solymossy Lajos egyhm. felügyelő megnyitójával vette kezdetét. A felügyelő elsősorban megemlékezett a trónörököspárnak gyászos haláláról és a részvétnek jegyzőkönyvben való kimondását kérte, majd a mai bomló irányzatokkal szemben „vissza a valláshoz“, az „egyházhoz“ jelszókkal buzdított arra, hogy az egyszerű embereknek szükségük van a vallásra, a melyet lelketlen izgatok ki akarnak ölni szivükből és a müveit híveknek szükséges példát adni, nekik is visszatérni a valláshoz és az egyházhoz, fel kell karolniok az egyháznak ügyét és támogatni azt. Majd az esperes olvasta fel nagy gonddal és az egyhm. minden ügyére kiterjedő évi jelentését. Megemlékezett kegyeletes szavakkal Liffa János és Gálik Aáátyás lelkészek elhunytáról és emlékűket jegyzőkönyvbe kéri iktatni. Jelentette egyebek között, hogy a megyesegyházi és az ujvarsándi egyházak felügyelőt választottak, az előbbeni Purgly János, az utóbbi Purgly Emil nagybirtokosokat. Elhatározta az egyhm. közgyűlés, hogy a pozsonyi theol. Otthonra 2000 koronás alapítványt tesz, a melynek kamatait elsősorban egy aradbékési egyhm. theologus nyerheti el. Ezen alapítvánnyal elő akarja az egyhm. segíteni, hogy az ifjak nagyobb számban készüljenek a papi pályára. Az egyhm. közpénztárának, valamint az egyházak számadásai és 1914. évi előirányzatai a számvevőszék javaslatára jóváhagyattak. Az egyházkerűleti közgyűlésre kiküldettek Bárdy Ernő, Frint Lajos, Szeberényi
