Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-11 / 28. szám
IV. évfolyam. 26. szám. Aranyosniarót, 1914. július 11. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSA DA LHI HETILAP. Élő keresztyénség.* I. János III. 14— IS. v. Van a mi hitünknek egy mysieriuma: a halálból az életbe való átmenet. Egy nagy mysterium ez, a melyet a költészet ragyogó színeivel, a fantázia teremtő erejével irt körül az őskeresztyénség vallásos meggyőződése, élő hite. Az őskeresztyénség itt tudta a legszebbet, a leghatalmasabbat megalkotni. Valósággal tobzódott a színekben, mikor a halálból az életbe való átmenet nagy titkát az emberiség elé tárta. És az bizonyos is, hogy a keresztyénség első nagy hódításait nem az evangéliumban feljegyzett erkölcsi igazságoknak köszönheti, de annak az alkotó hitnek, amelynek erejével egy új, más életről ellenállhatatlan meggyőződéssel tudott beszélni. Az a lény, amit a történelem arról a püspökről feljegyzett, aki az ősgermánokat azzal hódította meg a keresztyénség számára, hogy elibük tárta a pokol minden borzalmát s a menyország minden gyönyörűségét, bizonyára nem áll egyedül. A keresztyénség, mint minden vallás eleinte mysteriumaival hódított. A pogányok keresztyénekké lettek, mert féltek a pokol borzalmaitól, mert vágyódtak a mennyország boldogságainak részeseivé lenni. A keresztyénség nagy mysteriumát használja fel János első levele harmadik részének 14. verséhez, hogy a legtermészetesebb, a legközvetlenebb valóságról beszéljen. De e nagy mysterium ő nála csak egy kép csupán. Beszél a halálból az életbe való átmeneteiről, de nem mint eljövendő reménységről, hanem befejezett valóságról. Azt vallja: „Mi tudjuk, hogy által mentünk a halálból az életbe.“ Ö tehát már meggyőzte a halál erejet, át ment az életbe. De nemcsak ő, hanem vele együtt mindazok, akiket élő szeretet fűz embertársaikhoz. Mert szerinte az cl, aki szereti atyafiait, aki nem szereti az ő atyafiait, az a halálban marad! *A nógrádntcgyei esp. gyámintézet gyűlése alkalmával tartott istentiszteleten elm »ndott beszéd. Drumond „A természeti törvény a szellem világban“ cimfi művének egyik fejezetében a halálról beszél. A természettudományi kutatások alapján megállapítja a halál fogalmát. E szerint a halál nem más, mint kiesés az élő organikus világ összhangjából. A halott abban különbözik az élőtől, hogy nincs semmiféle összefüggésben az őt környező élő világgal. De ha ez így van, akkor halálról már itt a földi életben is beszélhetünk. Halott az, aki embertársaival, azzal a szü- kebb körű közösséggel, akik között él, semmiféle összefüggésben nincsen. Halott az, akit egyetlen érzés nem fűz embertársaikoz, akit egy szemernyi lelkesedés nem tesz velők közössé, aki nem érzi azokat a nagy fájdalmakat, amelyek máséi, aki nem osztja a vágyakat, reményeket, törekvéseket, amelyek más emberek lelkében élnek. Vagy, hogy az apostol szavaival fejez *m ki magam röviden és egyszerűen: Aki nem szereti az ő atyafiát, a halálban marad. Hogy egy modern hasonlattal éljek. A keresztyéni élet olyan, mint egy hatalmas akkumulátor, amelyben óriási erők vannak felhalmozva. Fénynek, erőnek, világosságnak forrása az akkumulátor, de csak akkor, ha belekapcsoljuk az illető testeket. Ha nincs kapcsolat, nincs fény, meleg, erő világosság. A kesztyén életbe is bele kell kapcsolódnia az egyesnek a szeretet érzése által. Aki önként kikapcsolja magát, az halott. Ezért mondja János levele: Aki nem szereti az ő atyafiát vagyis, aki nem tartja fenn az összeköttetést az ő hitrokonaival az a halálban marad. Ami időnkben ismét sokat hallunk beszélni az élő keresztyénségről. A régi hitvitázó protestantizmus helyét a gyakorlati keresztyénség követeli magának. A legnagyobb protestáns gondolkodók egyetértenek abban, hogy a jelen protestantizmusának nem arra van szüksége, hogy a többi keresztyén felekezettel szemben a maga hittételeinek igazságát védelmezze, hanem, hogy magában az életben működjék, mint alakító, formáló erő. Tettekre, cselekedetekre van szükségünk. Mint a hogy Jézustól is a gazdag ifjú Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztőséire elmére Nagy- börzsönybe (Hontmegye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol. — Főszerkesztő: SZTbhLO KÖKNÉL Felelős szerkesztő ás kiadó: SZinONlUESZ LAJOS FAmunkatáraak: iiornyAnnzky ai.adak lic. pizAly Ödön é> szi-i.knyi Ödön dr. Az előfizetés ára : Egész évre 12 K., Fél évre 6 K., Egyes szám ára 30 fill. Hirdetés dija: Egész oldal 28 K., féloldal 14 K., negyedoldal 7 K. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6 fill. Többször megjelenő hirdetésnél árengedés. Tartalom: Wolf József : Elő keresztyénség. — A vasamap. — Tárca: Hajek Herma. — Kirándulás Helgolandra. — Tudósítások. — Külföld, — Különféle. — Hirdetéseit..