Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-04 / 27. szám
1914. julius 4. Evangélikus Lap. 27. sz, 5. oldal. is feltétlenül indokolt. A theologiai tanárnál is elsősorban a tudományos képzettséget, az értékes irodalmi működést kellene mérlegelni, még ha gyakorlati theolo giát kell is tanítania. Mert a theologian a gyakorlati theologia is elmélet. Az ilyen előnyök és különbség- tételek, amint nem egész természetszerüek, lehetőleg kiküszöbölendők. Jobb, ha zsinati törvényhozásunk az egyenlő elbánás elvéhez mindenütt ragaszkodik. Helyeslést érdemel a javaslatban kifejezett azon kívánság, hogy a nevelőintézetek mellett lehetőleg élelmezést is nyújtó internátusok állitandók fel. A bizottság azonban igen helyesen cselekedett volna akkor, hogyha a zsinatnak egyszerűen a szupplikáció megváltását hozta volna javaslatba, minthogy annak „korszerű átszervezését“ bizza az egyetemes gyűlésre. Csupán egy pár főbb pontját emeltük ki a javaslatnak. Sok helyeselni való mellett akadna apróbb kifogásunk is még egy nehány. Azonban egyelőre legyen elég az ismertetésből. A bizottság szorgos és gondos munkáját magát is érdemes áttanulmányozni. Fontos, nagyon fontos dologról van benne szó, mely- lyel mindenkinek kötelessége volna komolyan foglalkozni. Si. L. 11 ni »i ....... A z iskolai vallástanítás ellen. A megindított vallástanitás ellenes mozgalom alapokmánya a „Békésvármegyei Általános Tanító- egyesület“ azon határozata, mely „békési határozat“ név alatt ismeretes. Azt hisszük, szolgálatot teszünk vele olvasóinknak, hogyha ezt a nevezetes határozatot, a „Debreceni Protestáns Lap“ 26. számából leközöljük. A határozat ránk nézve fontos részei így hangzanak : „1. Akciót indít (a tanítóegyesület) az egységes népoktatási törvény megalkotása érdekében. E célból megkeresi a „Magyarországi Tanítók Országos Egyesülete“ vezetőségét, hegy már a legközelebbi szövetségtanács gyűlésén tegye a kérdést megvitatás tárgyává. Indítson erélyes országos akciót — az ország nagyobb városaiban vitaestéket rendezve e kérdésről — és mielőbbi törvénybe iktatását minden eszközzel szorgalmazza. Az új népoktatási törvény a modern Magyarország megteremtése érdekében a következő főbb elveken épüljön fel: 1. A népoktatás az egész vonalon államosítandó. A magyar nyelv(tanítás) produktívabbá és intenzívebbé tételét jó taneszközökkel s a tanító méltányos pót- díjazásával kell fokozni s elérni azt, hogy Magyar- ország minden nem magyar anyanyelvű honpolgára a népiskola elvégzése után tökéletesen beszéljen magyarul, hogy mindannyian, kik e hazában lakunk, megérthessük egymást. 2. A felekezeti hittan az iskolából az egyházak körébe utalandó. A népiskolában világi tanítók által általánosan emberi erkölcstan tanítandó 3. Az iskolába való járás szigorúan keresztülviendő. A mindennapi tankötelezettség nyolc évre s teljesen ingyenessé teendő. A népiskolai növendék ingyen tankönyvvel és taneszközzel látandó el. Tizenöt éves korukig a gyermekek mindennemű kenyérkereseti munkától törvényileg eltiltandók. 4. A tanítói pályára a nyolc középosztály fölé emelt kétesztendei, leginkább gyakorlati irányú tanulmány képesítsen. A tanítóképzés is teljesen államosítandó. 5. A tanító fizetése a megfelelő végzettségű állami tisztviselő fizetésével egyenlösittessék. 6. Az új tanterv elkészítésénél a természettudományi tárgyakra nagyobb súly fektetendő. II. Nyugdíj tekintetében a VII. egyetemes gyűlés határozatának igyekszik érvényt szerezni. És mindaddig, amig ez a fontos kérdés közmegelégedést keltőiig törvényes elintézést nem nyer . . . minden gyűlésen tárgyal erről. III. A pragmatika megalkotásában sarkalatos elvnek tekinti a tanító a polgári elvnek a biztosítását. — Fegyelmi vétséget csak a tanításban való hanyagság, vagy a növendékekkel tanúsított durva bánásmód képezzen. Igazgatóvá az nevezendő ki, aki 10 esztendei tanítóskodás után a folyton fejlődő pedagógiai tárgyakbál és az adminisztraciónális teendők ismeretéből vizsgálatot tesz. A szakfelügyelők külön vizsgálat letétele s összesen 15 esztendei tanítói szolgálat után nevezhetők ki tanfelügyelővé. A tanító minősítési táblázata minden évben neki elküldendő, aki arra észrevételeit, kifogasait megteszi. Az esetleg sérelmesnek tartott pontokra vizsgáló bizottság kiküldését kérheti. A bizottság, amely három, a megyei tamtó- gyülés által titkos szavazással választott tanítóból áll ... a sérelmesnek talált pont sugalmazóját s az illető tanítót is meghallgatja. A minősítési táblázat szükségesnek tartott helyesbítésére előterjesztést tesz. A minősítési táblázat a bizottság előterjesztése értelmében helyesbítendő.“ TÁRCA. Régi írások. Tulajdonomban van egy — valószínűleg dédapám Scultéty András egykori batizfalvi lelkész által írt—kb. 235 lapra terjedő latin manuseriptum, amely hiteles források nyomán kimerítően Írja le Karaffa eperjesi törvényszékének történetét. A kézirat cime ez:
