Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-27 / 26. szám

1914. junuis 27. Evangélikus Lap. 26. sz. 7. oldal. „Aki nincs velem, az ellenem van.“ A tiszán­túli református egyházkerület vezető emberei, úgy lát­szik, ezt az elvet vallják. Megbízható forrásból vett értesülés szerint a debreceni ref. egyetemre kiszemelt evangélikus tanároktól azt kívánják, hogy reformátu­sokká legyenek s az áttéréstől teszik függővé a kine­vezésüket. Nem merünk hinni ennek a hírnek. Baltha- zár Dezső dr püspököt, felvilágosodott, liberális, még a zsidó lto mozgalmat is pártoló embernek ismerjük s lehetetlennek tartjuk, hogy ott, ahol az egyház hajó­jának ő a kormányosa, akár szívből, akár szinleg való vallásváltóztatást követeljenek olyan tanároktól, akik­nek hivatalukban tudományos működésük közben val­láshoz nem sok közük van, annál több azonban az igazsághoz s ahhoz, hogy ne csak tudósok, hanem jellemes, az egyetemi polgárok által mintaképül választ­ható férfiak legyenek. Használnak a református egyház­nak az olyan emberek, kik állásért, kényszerűségből, vallást, meggyőződést változtatnak? Ha ránk volna bizva, ilyesmit nemhogy nem kívánnánk, hanem az állásért a vallásváltoztatást esetleg felkínáló pályázót egyenesen visszautasitanók. Az egyenes, szókimondó, önérzetes kálvinista egyházba nem is illenék egy ilyen, a körülményekkel könnyen megalkuvó állástkereső. Most meg az hírlik, hogy kívánják... Ha ez igaz, akkor mondjunk Istenhoz/ádot a kálvinista egyenes­ségbe és testvériségbe vetett hitünknek s barátkozzunk meg azzal a ténnyel, hogy szegény embert, ami sze­gény egyházunkat még az ág is húzza. Suttner Berta. *J* Bécsben, junius 21-én 71 éves korában meghalt a világbéke mozgalom egyik vezére és előharcosa, kinek „Le a fegyverrel“ c. híres regé­nyét (1890.) több százezer példányban olvasták és olvassák szerte a világon. Ez a nevezetes könyv s a világbékéért való agitáció lekicsinylő mosolygással ne­vezhető ugyan utópiának, azonban mégis kovász volt, mely hatott s a jövőben bizonyára még több sikert fog elérni, mint eddig. A hágai békekonferencia Suttner Bertának köszönheti a létezését, a Nobel-féle békedij alapítóját is ő vette rá, hogy ötven millió koronányi vagyonának egy ötödrészét ill. annak kamatát a béke­mozgalom apostolainak juttassa. A szegény osztrák katonacsaládból származó asszony egész életében az emberiség békés haladásának és művelődésének a lelkes szószólója és apostola volt, kinek nevét a késő utókor is tisztelettel fogja emlegetni. A világbéke gon­dolata a legfenségesebb keresztyén eszmék között fog­lalhatna méltán helyet. A keresztyénség mégsem tud vele igazán megbarátkozni. Ez indokolja azt az aver- siót, mellyel Suttner Berta a kath. egyház ellen visel­tetett s amelynek végrendeletében is kifejezést adott: Nem akarja, hogy a temetése „papi segédlettel“ menjen végbe . . . Ünneplést sem kiván, se koszorúkat. Holt­testét Gothában hamvasszák el. Belőle ne maradjon csak egy marék csontszilánk, de gondolatai éljenek tovább s segítsék megalapozni az igazság és a béke uralmát! Gyászrovat. Hrobon János isztebnei lelkész, árvái alesperes Teschenben elhunyt junius 16-án. Isztrebnén temették el 19-én. Béke poraira! — Szo- molnokon meghalt Szlovenszky János ev. tanító, ki 34 évig működött a tanítói pályán. Áldás emlékére! — Iglói Szontagh Andor a gömöri esp. másodfelügyelője, az egyet, pénzügyi biz. tagja Csetneken ötvennégy éves korában meghalt. A kisporubai ev. leányegyház önállósítása 1912. évi junius hó 8-án ki lett mondva az egyház- kerület által; az önállósított egyház azonnal megválasz­totta felügyelőjét Gallay Dániel ottani birtokos szemé­lyében, a lelkészválasztást el kellett halasztani, mig a vallás és közoktatásügyi minisztérium a kért kong- rua kiegészítési államsegélyt engedélyezte és a meg­állapított összeget engedélyezte. Ennek megtörténte után a lelkészválasztás meglett az 1913. évi novem­ber hó 23-án, a mely alkalommal az új egyház meg­választotta első rendes lelkészét Sensel Lajos, akkor pribóci (Turóc m.) segédlelkészt. A megválasztott lel­kész állomását az 1914. évi január hó 5-ik napján foglalta el, az esperes által be lett iktatva hivatalába ugyancsak folyó évi január hó 25-ik napján. Az új egyház belefogott mindjárt folyó évi május elején az uj templom és az uj lelkészlak építésébe, a mely két épület az esperesség által jóváhagyott tervek alapján történik és a szintén jóváhagyott költségvetés szerint 9593050 koronába fog kerülni. Az építési költség V3 részével rendelkezik az egyház, az Vs-ot amortizatiós kölcsönnel fogja fedezni. Az önállósításból kifolyólag pénzügyi vitás ügy elintézésére úgy Kisporuba, mint a volt anyaegyháza Szent-Iván két-két békebirót választott, a választott bíróság azonban eddig nem tudott megalakulni, minthogy a választott birák .az általuk választandó elnök személyében nem tudtak megállapodni. A liptói lelkészek, esperesük elnöklete alatt az alapszabály értelmében pünkösd utáni szerdán tartották esperességi, lelkészi, özvegy, árva intézeti közgyűlé­süket. Ezt megelőzőleg kedden, az intézet számvizsgáló bizottsága tartotta ülését. Az özvegy, árvaintézet kettős. Az egyik alapítványi, amelyet 1833-ban néhai Blaho Máté szentmiklósi lelkész alapított 4,000 forintnyi hagyománnyal. Ennek tagja a liptói ev. egyházmegye minden rendes lelkésze. A 4,000 váltó forintból fel­szaporodott a Blaho-féle özvegy-árvaintézeti alapítvány az 1913. évi december 31-én 34,445 70 koronára, ebbe a lelkészek sem belépési dijat, sem évi tagsági dijat nem fizetnek. A másik a lelkészek által 1802-ben ala­pított lelkészi özvegy-árvaintézet. Ebbe a tagok 100 korona belépési dijat, 4 korona évi dijat, az egyházak pétiig évi 6 korona járulékot fizetnek. Az intézeteknek, 17 lelkészi állomás mellett van jelenleg 11 nyugdíjasa,

Next

/
Thumbnails
Contents