Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-23 / 21. szám
1914. május 23. Evangélikus Lap. 21. sz. 4. oldal alapján felelősség terhe mellett intézkedni köteles. Eljárásáról mindkét esetben a legközelebbi rendes egyetemes közgyűlésnek jelentést tenni köteles. Hát ez nem reform ! Az egyetemes felügyelő sürgős és késedelmet nem tűrő ügyekben eddig is jogosítva volt felelősség terhe mellett intézkedni, tette is többnyire a bizottság meghallgatása mellett, a nélkül, hogy a 73~ad szótöbbséghez kötve lett volna, de azért az ügyek mégis utólag az egyetemes közgyűlés elé kerültek és ott újból igénybe vették a gyűlés munkaidejét. Nem arról van szó, hisz egyszerűsítést akarunk. Ha ezt akarjuk, akkor a kisebb jelentőségű és különös szakértelmet intéző ügyeket a közgyűlés rendes hatásköréből ki kell kapcsolnunk és azokat a bizottságok hatáskörébe kell átutalnunk, még pedig az érdemleges elintézés hatalomkörével. A jelenlegi munkaidő és pénz- fecsérlésnek, amelynek folytán a theológiai akadémiai nagybizottság és a tanügyi bizottság jelentésének elintézése az egyetemes gyűlés munkaidejének felét igénybe veszik és a piripócsi kántor panasza, hogy hiványá- ban rövidségét szenvedett szintén az egyetemes gyűlés által tárgyaltatik, véget keli vetni az által, hogy a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kibocsátott egyetemes szabályrendelet taxatíve megállapítja azokat az ügyeket, amelyek a bizottságok által érdemben elintézhetők. Ezen célt szolgálta Sztehlo Kornél indítványa, melyet a bizottság elvetett, de amelyet ő, amint értesülünk, a zsinat elé terjeszteni fog. A bizottság külömben utasította az előadókat, hogy mutassák ki a 242-ik §. mely pontjai maradjanak meg okvetlenül az egyetemes gyűlés hatáskörében. Ennek az utasításnak azonban az előadók eleget nem tettek. Hogy miért akarnak az előadók és a bizottság egy egyetemes ügyész helyett több ügyészt, az nincs megindokolva. Remélhető, hogy az egyetemes gyűlés nem fogja az egyház kiadásait több ügyész állás szervezésével szaporítani, midőn az e. ügyészi hivatal teendőit egy ügyész is képes ellátni. Az egyetemes egyházi iroda és az egyházi ügyvivői állás szervezését életrevaló eszmének tartjuk. A bizottság a szervezést az egyetemes gyűlésre akarja bízni. Szeberényi indítványát, amely szerint az egyház fizetett tisztviselői csakis evangélikus házasságban élhetnek, a bizottság elvetette. Ezt a kérdést a bizottság e szerint úgy oldotta meg, hogy lelkésznek és tanítónak nem jelölhető, akinek nem protestáns neje van, de ha megválasztatása után nem protestáns nőt vesz el, nem bántják. Kimondotta azonban a bizottság: „Az evangélikus egyházban bármely fokozaton, elöljáróvá és tisztviselővé csakis evangélikus egyén választható meg, aki köteles gyermekeit az evang. vallásban nevelni“. Hát ezt talán nem is volt szükséges kimondani! De aztán kimondotta a bizottság: „Az evangélikus egyház fizetett tisztviselői és alkalmazottai minden fokozaton csakis protestáns val- lásu nővel léphetnek házasságra, kötelesek házasságukat megáldatni és gyermekeiket az evangélikus vallásban nevelni. Sajátszerü, hogy csak a fizetett tisztviselőkkel bánik el a bizottság ily szigorúan, mintha a fizetést nem élvezőtől kevesebb egyháziasságot követelne. Nem veszik észre, hogy ennek a türelmetlen álláspontnak hódolva esetleg legjobb munkaerőinktől fosztják meg egyházunkat. Az eskümintákat persze némi módosításokkal fenntartották. A legfurcsább az, hogy a legtöbb eskümintában benne van az, hogy az esküttevő a szentirásban foglalt tanokhoz szigorúan ragaszkodik, holott Krisztus urunk maga megtiltotta az eskütevést!-■ --i,—i- *»-irvT_r-ij —-n KÜLÖNFÉLE. Új esperes. A békési esperesi állásra Veres József utódjának Keviczky László kondorosi lelkészt választották meg. Felügyelőnek pedig Haviár Dánielt. Őszinte örömmel üdvözöljük az egyházmegyei elnökséget. Az esperesnek adjon a Mindenható új munkakörében erőt és sok sikert. A protestáns közös bizottság Gr. Degenfeld József főgondnok és Baltik Frigyes püspök együttes elnöklete altt folyó hó 15-én Budapesten ülést tartott. Az elnök mindenekelőtt a két egyháznak az elmúlt évben elh lt nagyjairól emlékezett meg és azután a bizottság Sztehlo Kornél előadása alapján a következő határozatokat hozta. A protestáns közös bizottság a protestáns lelkészeknek az 1848: XX. törvényczikk alapján az állammal szemben támasztható igényeit sem az 1898. évi kongruatörvény, sem az 1913. évi kor- pótléktörvény által nem tekinti kielégítetteknek és fel- terjesztést intéz a kormányhoz, amelyben ezen jogos igények kielégítését, esetleg az 1848. évi XX. törvénycikk alapján e célra adandó segély felemelése által sürgeti. Felkéri egyúttal a két egyház főhatóságait, hogy a szükségleteknek már elrendelt összeírását mielőbb fejezzék be és munkájuk eredményét a protestáns közös bizottsághoz terjesszék be, amely megbízza már most a kiküldött 9 tagú albizottságot, hogy ezen adatok alapján újabb memorandumot készítsen, amely a kormányhoz felterjesztetni fog. A vallásügyi ministert pedig felkérik, hogy az 1848: XX. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiküldött albizottsággal mielőbb tárgyaljon. Az alapítványok dolgában a közös bizottság ragaszkodik ahhoz az elvi állásponthoz, hogy az egyházi alapítványok létesítéséhez nem szükségeltetik kormányhatósági jóváhagyás és a vallásügyi minisztert kéri,
