Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-25 / 17. szám
10. oldal Evangélikus Lap. 17. sz. 1914. április 25. Vak növendékek felvétele. Az 1903. évi február 17. elhunyt lovag Wechselmann Ignác 1 400,000 koronát hagyományozott arra a célra, hogy ez összegből az ő és felesége nevét viselő vakok intézete léte- sitessék. A nagylelkű emberbarát fejedelmi hagyományából létesített intézet 1908-ban kezdette meg áldásos működését. Jelenleg 35 növendéke van az intézetnek. A jövő iskolaévre ismét tizenkét tanköteles korban levő vak gyermeket vesznek föl, még pedig vallás- különbség nélkül. A felvett növendékek az intézetben teljesen díjtalanul nyernek ellátást és oktatást. Ruházatot, fehérneműt és tanszereket is ingyen kapnak az intézettől. A fölvétel végett május 10-ig kell az intézet bizottságához (Vili. Mexikói-ut 60. sz.) folyamodni. A bélyegtelen folyamodványhoz születési-, himlőoltási- és az intézettől megküldendő űrlapon kiállított orvosi bizonyitványt kell mellékelni. A felvételre vonatkozóan az intézet igazgatója a legnagyobb készséggel nyújt felvilágosítást. E pályázati hirdetést a legmelegebben ajánljuk a lelkész és tanitó urak figyelmébe. Nagy jótéteményt gyakorolnak, ha a vak gyermekek szülőit kioktatják, hogy mikép kell a felvételért folyamodni. KÜLFÖLD. Evang. szociális kongresszus Nürnbergben tartotta 25-ik összejövelelét április 16-tól 18-ig. A kongresszuson a nép szociális viszonyait előítéletek nélkül tárgyalják és azokat az evangélium valláserkölcsi követelményeihez mérik, hogy így azok az életre mint igazi értékek gyakoroljanak befolyást. A kongresszuson Dr. Baumgarten Ottó kiéli egyetemi tanár tartott e címen: A szociális viszonyok hatása a vallásosságra és az egyháziasságra — előadást. Dr. Rohrbach Pál a kolóniákban élő benszülöttekről szólott és e kérdést mint erkölcs-szociális problémát igyekezett megoldani. Dr. Rade Márton a teljes vasárnapi munkaszünetről tett indítványt. Nem elégszik meg ennek csupán törvény utján való szabályozásával, hanem a szociális felelősség érzés erősitésével akarja e cél megvalósítását eszközölni. Zimmermann Waldemárnakaz organizálásban való kényszerről és szabadságról való előadásával fejeződött be a kongresszus. Németországban, az 1910. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint, 18517 evangélikus lelkész volt, 2156 hívőre jutott 1 — 1 lelkész. Krose Kirchl. Handbuchja szerint a katholikus lelkészek száma 1913-ban az észak-német püspökségek területén 10596 működő és lelkipásztorkodással foglalkozó lelkész, e szerint minden 1420 katholikusra jut egy pap. Ezenkívül ugyanott működik még 918 szerzetespap. A délnémet püspökségek területén 1911 elején 10483 volt a működő és lelkipásztorkodással foglalkozó lelkészek száma, itt már minden 835 hívőre jut egy pap. Ezenkívül még 979 szerzetespap foglalkozik lelkigondozásVagyis egész Németországban 18517 evang. lelkészszel szemben a kath. papok száma 21146 + 1897 szerzetespap. (Chronik d. c. W.) Bojkott a keresztyének ellen. Törökországban hatalmas mozgalom indult meg a keresztyénség ellen. A mozgalom Jaffában kezdődött, futótűzként terjedt a kisázsiai tengerparton s nagy veszedelemmel fenyegeti a keresztyének érdekeit. A mohamedánok között láthatatlan kezek százezer számra terjesztenek egy röpira- tot, amely igy hangzik: „Isten és a próféta nevében kérünk, hogy ügyeljetek arra, miféle üzletbe teszitek be a lábatokat. Aki a hazáját szereti, az csak muzulmán házba lép be. Nem muzulmán üzletben ne vásároljatok öt para árú portékát se. Konakjaitokból és szobáitokból zavarjátok ki a görög divatárusnőket. Ne hordjatok Európából behozott csipkéket és más efféle díszeket. A török asszony felvilágosodott. Elvárjuk tőle, hogy felvilágosultságát a haza szolgálatába állítja. Japán nővére legyen a mintaképe, ki kicsisége dacára az orosz háború alatt óriási áldozatokat hozott.“ A bojkott először a görög kereskedelem ellen irányúit. Azután az örmény kereskedők is érezni kezdték a hatását. A görög és az örmény pátriárka özönével kapták a panaszokat, úgy hogy a görög pátriárka kénytelen -volt a portához fordulni s tiltakozni a mozgalom ellen. A nagy export cégek Liverpoolban, Manchesterben, Berlinben és a Rajna mellett nagy aggodalommal nézik az eseményeket. Ez a mozgalom a mohamedán öntudat ébredését jelenti és a keresztyén befolyás visszaszorítására irányúló kísérlet. A Törökországban élő keresztyének a folytonos lázitás és izgatás következtében katasztrófáknak néznek elébe. Mit tesz az egyház? Az evangélikus egyháznak sok az ellensége. Sokan beszélnek róla lenézéssel úgy,, hogy nem fölösleges, ha az egyház által végzett munkára rámutatunk. 83 anyaház 21,000 diakónust, több diakónus képző pedig 3,500 diakónust állított munkába Felállított 35 munkáskolóniát, 600 egyleti házat, hoz- pizot és Herberge zur Heimat-ot. 411 menedékház falai között 12,004 elhagyott gyermek talált otthont 11,481 gyermeket pedig családoknál helyeztek el (1909) 3,123 óvónő 2,594 óvodában 200,000 gyermeket gondozott. 1,245 napközi otthonban pedig 84,241 gyermekre felügyeltek. Evangélikus ifjúság egylet van 2,419, ezek tagjainak száma 142,826. Ezeket 223 hivatásos munkás vezeti s az ifjússági egyletek közt. 172-nek saját háza van. Leányegylet van kb. 5,000, Keresztyén pincérotthon van 8, külföldön 5. A tengerészmisszióval 153-an foglalkoznak hivatásszerüleg 214 kikötőben, ezek fenntartanak 32 tengerészotthont és 52 olvasótermet. Ezek az otthonok 17,500 tengerésznek 125.000 éjszakán nyújtottak otthont, ezenkívül volt 30.000 vendégük és 24,000 látogatójuk. 45,000 esetben tettek hajón látogatást és 11,000-szer jártak betegeknek A tengerészek megtakarított pénzökből másfél millió márkát tettek be takarékpénztárba. Ez a kimutatás egy pár jellegzetes adatát foglalja össze a németországi evang. egyház által végzett szeretetmunkának. SZERKESZTŐ KÖZLÉSEI. Vitéz Lajos „Mi lesz velünk“ c. cikke hetek óta várt közlésre. Az anyag felhalmozódása azonban csak most engedte meg közreadását. J. K. S—n. A cikk ki van szedve. A legközelebbi számban jön.
