Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-04 / 14. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 14. sz. 1914. április 4. KÜLÖNFÉLE. A budai ev. egyházközség f. hó 25-én tartotta tisztújító közgyűlését Scholtz Gusztáv lelkész és Sandy Gyula egyházi gondnok elnöklete alatt. A gyűlés színhelye az ev. iskola tornaterme, talán soha nem fogadott magába annyi érdeklődőt, mint ez alkalommal, midőn a budai ev. társadalom minden rétegéből közel 200 egyháztag jelent meg. A nagyarányú érdeklődésre egészen méltó volt a napirendre kerülő tárgyak fontossága s az egyhangúlag hozott határozatok jelentősége, miknek következetes keresztül vitele bizonyára uj csapást fog vágni e vezető szerepre hivatolt gyülekezet életében. A gyülekezet lélekszámának rohamos emelkedése s az egyházközség minden téren való fejlődése, a mely e közgyűlés iránt való lázas érdeklődésben is megnyilvánult valósággal szétrepesztette azokat a szűk kereteket, amik között a gyülekezeti élet eddig megfért. Érthető tehát, hogy a közgyűlés miért fogadta el egyhangú lelkesedéssel Sandy Gyula elnöklő gondnoknak Szmik Lajos kér. ügyész által kiegészített indítványát az egyháztanácsosok számának harmincról hatvanra való emelésére vonatkozólag. Ehhez az indítványhoz csatlakozott Hüttl Ármin s.-lelkésznek nagy lelkesedéssel elfogadott propositiója, melynek értelmében az egyházi alkotmányban gyökerező jogánál fogva elhatározta a közgyűlés, hogy a felügyelő helyettesítésére s az egyház ügyeinek minél tökéletesebb irányítása érdekében másodfelügyelőt is választ. Azután egyhangú lelkesedéssel megválasztotta a közgyűlés egyházi és iskolai felügyelővé br. Feilitsch Berthoid köz- igazgatási bírót, másodfelügyelővé dr. Zelenka Lajos kir ítélőtáblái bírót, gondnokká Sándy Gyula építész tanárt, jegyzőkké Csáky Adolfot és dr. Sztehlo Aladárt. Választottak azután szintén egyhangú felkiáltással 52 presbytert, úgyhogy a hivatalból való tagokkal együtt az egyháztanácsosok száma az E. A.-ban megállapított legmagasabb számot a 60-at éri el. Az uj felügyelő br. Feilitzsch Berthoid a legrégibb evangélikus „családok egyikének munkás, köztiszteletben álló sarja. Ősei ott voltak a wormsi birodalmi gyűlésen (1521) Luther mellett, s a németországi reformátió terjesztésében és védelmezésében tevékeny szerepet játszottak. A másodfelügyelő s a többi tisztviselők is régi, kipróbált oszlopai a budai ev. egyháznak, az új presbyterium pedig a társadalom minden rétegéből összeállítva határozottan demokratikus színezetű egyháztanács. Amint az elnöklő gondnok a gyűlést be- rekesztő beszédében kifejtette, az előttük álló 6 éves cyklusban óriási feladatok megvalósítása vár az egyházi közbizalom új letéteményeseire. Ebben az időszakban kell az egyháznak megépíteni — úgymond — az evangélikus árvaházat, s új templomot létrehozni a Kelenföldön, hol a város nagyarányú fejlődésével kapcsolatban az evangélikus hívek száma egyre növekszik. Adja az Isten, hogy a nagy lelkesedés, mely a tisztújító közgyűlésen oly impozánsan nyilvánult meg, a nagy alkotások létrehozatalában maradandónak s igaznak bizonyuljon. Őfelsége adománya. Ő. cs. és kir. apostoli felsége legfelsőbb magánpénztárából a szentgotthárdi ev. gyülekezetnek 200 K-át adományozott. Hornyánszky Aladár pozsonyi theol. tanár, lapunk főmunkatársa, f. hó 13-án a salgótarjáni egyház meghívására Salgótarjánban a vérvádról tart előadást tartani. Kegyeletes alapítvány. Hüttl Ármin lelkész testvérünk Istenben boldogult édesanyja emlékére ezer koronás alapítványt tett, melynek kamatait a szent- györgyi ev. gyülekezet presbyteriuma lesz hivatva évről- évre odaítélni egy ottani szegény özvegyasszony vagy árvagyermek segélyezésére. Követésre méltó, lélekemelő módón örökíti meg igyen a hálás gyermek az édes anyjának emlékezetét, ki valósággal typusa volt a hitbuzgó, önfeláldozó evangélikus nőnek. Adja Isten, hogy nagylelkű adománya mindig arra érdemesek kezébe jusson, s hiven ápolja a sokak által megsiratott s idő előtt elhunyt édes anya áldott emlékezetét. Vallásos estély. A rákospalotai egyház virágvasárnapján d. u. 5 órakor vallásos estélyt rendez, melynek gazdag műsora sok szellemi és műélvezetet igér. Dikán Emilia imádsága, Mezei József s. lelkész irásmagyarázata, Sass János máv. főellenőr, lapunk munkatársának a felolvasása és Kovácsi Kálmán lelkész, országgyűlési képviselő zárószavai alkotják majd az estély gerincét. A Rákospalotai Egyesült Kaszinó énekkara, Müller Józsa ének és Solare Valéria hegedű szólója, Walter Emilnek, a kiváló művésznek a har- móniumjátéka és a Sramkó Kálmán által vezetett gyülekezeti ének adja a komoly tartalomhoz a ragyogó keretet. Az előadás jövedelmét az újonnan építendő templom javára szánják. Esperesi értekezlet. A dunántúli egyházkerület esperesei egyházi közügyek megbeszélése végett f. é. április hó 2^-én Pápin esperesi értekezletre gyűlnek össze. Főbb tárgyalás alá kerülő kérdések lesznek a belmisszióegyletek szervezése, az egyházkerül, árvaház ügye, a geresdi egyesség módosított alakban megújítása, a lelkészfizetési törvénytervezet bírálata, gyülekezeti alapok gyűjtése stb. Világbéke. A svájci lelkészek a világbéke tárgyában lelkes felhívást küldtek szét a keresztyén egyházak vezetőihez, felhiván őket az ez ügyben összehívandó conferencián való résztvevősre. A feiüivást lapunk 4. számában közöltük. Püspöki karunk a felhívásra a napokban adta meg válaszát, mely szerint a szent eszméhez szintén hozzájárul, azt a maga részéről is helyesli de a tervbe vett gyűlésen résztvevősét sajnálatára nem ígérheti meg. A jezsuitarend visszaállitásánakmárcius29-én volt száz éve. Mikor a jezsuitarendet XIV. Kelemen 1773. jul. 21-én kelt „Dominus ac redemptor“ kezdetű brevéjével eltörülte, a rendnek 22000 tagja volt, ezeknek a fele felszentelt pap, kik 669 kollégiumot, 176 szemináriumot és konviktust tartottak fenn, volt 217 házuk és 335 rezidenciájuk. 1814. augusztus 8-án VII. Pius a jezsuita rendet „Sollicitudo omnium“ kezdetű brévéjével újra visszaállította. Az azóta elmúlt száz év alatt a jezsuitarend újra megszaporodott. 1910-ben már ismét 16545 tagja volt. Befolyásuk is egyre gyarapszik. Még ahol a rendet kitiltó és eltörlő törvények életben vannak, pl. nálunk és Németországban. Még ott is nyugodtan dolgoznak és terjeszkednek. A brassói magyar egyházmegye március 25-én Apácán missziói ünnepélyt tartott. A lelkészértekezletre összegyűlt lelkészek nemcsak saját ügyeiket vitatták meg, hanem istentisztelettel kapcsolták össze az értekezletet. Az istentiszteleten Kiss Béla bácsfalusi lelkész a nap jelentőségét méltató belmissziói beszédet mondott, Jónás András barcaújfalusi lelkész felolvasást tartott a hitélet ápolására alkalmas egyházi intézmé
