Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-21 / 12. szám
1914. márczius 21. Evangélikus Lap. 12. sz. * 5. oldal. Harmóniát teremthetünk e a házasságban akkor, amikor a gyűlölködő házastársakat közös tömlöcbe zárva tartjuk ? Azt hiszem, hogy ez az eljárás tán inkább talál társadalmi elkeseredést, mint társadalmi nyugalmat szülni. Aztán a házasságok boldogtalanságát sem lehet mindig a felek val ímelyike könnyelműségének terhére róni. Nagyon gyakori az az eset, hogy a házasságot az egyik fél nagy körültekintéssel igyekezte megkötni, de kiválasztottját, — aki jó színésznek bizonyult, — nem sikerült kellőleg kiismernie a házasság előtt s csak a házasságban juthatott annak felismerésére, hogy nem oly élettársat választott magának, mint amilyet a házassági előtti időben maga előtt látni vélt. Vájjon ezt az úgy szólván hibáján kívül történt tévedését soha se hozhassa helyre és boldogtalanságban töltse el egész életét? Oh nem 1 A társadalmi embernek joga van a boldogsághoz. Ennek megszerzésében vagy visszaszerzésében öt semmiféle hatalom nem gátolhatja. Azt hiszem, hogy nemcsak egy államnak, de az egyháznak is érdeke az, hogy tagjai megelégedettek, boldogok legyenek. Minthogy pedig a házassági elválás megnehezítése ezt az érdeket nem szolgálja, nem habozom kijelenteni azt a szent meggyőződésemet, hogy a házassági elválás megnehezítése a protestáns szellemmel ellentétben áll. Ám nehezítse meg az egyház az elválásokat! Egy pozitív eredményt biztosan el fog vele érni. Boldog házasságok helyett elő fogja mozdítani a boldog liaisonokat. Mert a boldogságra törekvő egyén a boldogságért mindent el fog követni, bármit mondjon is a törvény, s ezzel a ténnyel számolnia kell a hatalomnak is. IRODALOM Konfirmációi emléklapok. Különböző kiadású konfirmanduslapokból egy kis gyűjtemény fekszik előttem. A minálunk megjelent konfirmanduslapok olcsók, azonban nem szépek és nem sok művészi kvalitással dicsekedhetnek. Legszebbek a Luther Társaság által kiadott lapok. Áruk igaz, hogy 30 fillér, de ezt a pénzt leghamarább megérik. A Hornyánszky Viktornál megjelentek sokkal olcsóbbak, azonban természetes, mint ár, úgy hatás tekintetében sem hasonlíthatók össze a Luther-Társaság két színes lapjával. Ezenfelül a szövegük is rossz. Ugyanez a Ruttkay Sándor által kiadott konfirmandus lapról. A külföldi lapokat csak német egyházakban lehet használni, mert a szövegük német, azonban ezek megérdemelnék, hogy nálunk is minél szélesebb körben irmertekké legyenek. Tévedés volna azt hinni, hogy ez is mind mestermunka. Ezek között is sok a vásári portéka. ízléstelenségükkel, rossz rajzukkal kellemetlenül tűnnek fel az Agentur der Rauhen Hauses (Hamburg) lapjai. Egész másképen hatnak a Vandenhoeck u. Ruprecht cég által (Göttingen) kiadott Pfannsch- midt-féle lapok. Azonban ezek sem kiválóak s azt bizonyítják, hogy nem minden művész tud Krisztust rajzolni és festeni, hogyha a festés is a foglalkozása. A Frobenius A. G. (Vereinigte Kunstanstalten und Buchdruckereien, Basel) Yelin Dürwoang képeket terjeszt. Ezek meglehetős élénk színezésű, jól megrajzolt, hatásos lapok : Diirrwang hegyi beszédet ábrázoló képén azonban Jézus alakja nagyon rossz. A Kunstwartverlag (Georg D. W. Callwey, München) régi mesterek képei fölé nyomatta oda ezt a pár szót: „Erinnerung an die Konfirmation“ s ezáltal emléklapokká léptette őket elő. Ezért azután van a lapjai között sok olyan, mely nem a legalkalmasabb emlék. Ilyen például Tizian „Adógaras“ cimü képe, Rembrand több müvének a lenyomata, Dürer keresztre- feszitett Krisztusa. Mint reprodukciók ezek a lapok nagyon jól sikerültek, igen szépek és bámulatosan olcsók. Tizian képe 30x25 cm. nagyságban mindössze 30 Ff. 36 fillér. Ugyanitt jelent meg Uhde gyönyörű képe is: „Komm Herr Jesu, sei unser Gast.“ A konfirmációi emléklapok kiadása körül nagy érdemeket szerzett magának Koch Dávid dr theol., aki különösen Gebhardt és Uhde valamint újabban Burnand minden tekintetben értékes képeinek terjesztésével nagyon sokat tett az igazi protestáns szellemű művészet népszerűsítésére. Ezeket a lapokat előbb az Albrecht Dürer Haus terjesztette, most pedig a Verlag für Volkskunst (Rich Keutel, Stuttgart, Marienplatz 12.) vette át őket. A Verlag für Volkskunst több sorozat szebbnél-szebb konfirmanduslapot terjeszt. Ezek között kiváló helyet foglalnak el a Gebhardt és Uhde képek, különösen azonban Burnand képei azok, amelyek legjobban megragadják a szemlélőt és a válogatót. Aki tudni akarja, hogy olcsó, de azért igazán ízléses és művészi konfirmanduslapok terén a német sokszorosító-művészet mennyire vitte, szerezze meg a Verlag für Volkskunst nagyon olcsó és igen szép konfirmanduslapjait. Az árak 20—40 Pf. közt ingadoznak. Olvasóink számára tartogatunk egy meglepetést. Az „Evangélikus Lapu kiadásában e napokban megjelenik Burnand két, konfirmációi émléklapnak kiválóan alkalmas példázat illusztrációja. Az egyik a talentumokról, a másik pedig a szüzekről szóló példázatot érzékelteti. A lapok 36X27 cm. nagyságúak. A kép rajtuk 25X15*5 cm. A képek színesek. Mindössze az van alájuk nyomva „Emlékül!“; ez alatt van annyi üres hely, hogy egy emlékmondatot s a szükséges ajánlást kiki kedve szerint ráírhassa. A sajátkezű dedikáció többet ér akármilyen cifra előnyomatott formulánál és
