Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-14 / 11. szám
IV. évfolyam. 11. szám. Aranyosmarót, 1911. márczius 11. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALHI HETILAP. Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési és hirdetési dijak n lap szerkesztősége elmére Nagybörzsönybe (Hontmegye) küldendők. — hiányzó lapszámokat a nyomda pótol — Főszerkesztő: SZTEMLO KO«NÉI. Felelős szerkesztő: SZinONIDESZ I AJOS FóntunkatAmk : hohnyAnszky ai.adak LIC. FIZÉLY ÖDÖN c SZÜLÉNYl ÖDÖN dr. Az előfizetés ára : Egész évre 12 K.f Fél évre G K., Egyes szám ára 30 fill. Hirdetés dija: Egész oldal 2-> K., Ivloldal I« K., negyedoldal 7 K. kisebb hirdetése» (pályázatok) finden s/ava 6 fill. Többször megjelenő hirdetésnél árengedés. Tartalom: L. F: Ö.• Kívánatos és szükséges-e egyetemes vállás? Puszik Lajos. Egy nyílt kérdés. A dogma és a szabad kutatás. Sz L. Magyar Ibsen prédikációk. — Tüdős István dr. püspök beiktatása. — Különféle. — Szerkesztő közlése. — Hirdetések. Hivánatis es mím-t elemes vallas 1 A történelem számos példát mutat, amikor politikai, nemzetiségi szempontból szükséges és kívánatos volt az „egyM vallás. Egyiptomban 3P00 évvel azelőtt Amenhotep fáraó az istenkultusz egységesítésével akarta biztosítani és megerősíteni a birodalom egységét. Arábia szétszórt törzsei egyesítésére kívánatos volt az Izlam mint egyetemes vallás. így adták meg X V. Lajos a róni katholicizmussal, Erzsébet pedig az anglikanismussal országuk egységét. Politikus, szociológus számára kétségkívül fontos, érdekes kérdés ez. A theológust e kérdés inkább magának a vallásnak a szempontjából érdekli: vagyis tekintettel magára a vallásra kívánatos, lehetséges és szükséges-e egyetemes vallás? Két nagy ellenfél a tradicionalismus és rationalismus ebben a kérdésben megegyeznek. A tradicionalismus mindenütt megszentelt tekintélyre, kinyilatkoztatásokra hivatkozik s ezért a mások vallását tévelygésnek, eretnekségnek tekinti. Elismeri ugyan, hogy van bennük valami kis igazság. De a valódi az igazi az övé s ebből kifolyólag egyetemes vallás nemcsak kívánatos, hanem szükségszerűen az övé. A rationalismus a történeti vallásokat az egyetemes vallás megnyilvánulásainak tekinti. Azért egyszerűen a meglevő vallásokból elvonja a közös vonásokat s azok képezik az egyetemes vallást, amely a történetileg keletkezett vallásokat van hivatva helyettesíteni. A vallásoknak történet kritikai szempontból való vizsgálása e kérdést uj világításba helyezi. A szabadelvű keresztyénség és vallásos előrehaladás jegyében összeült párisi világkongresszuson (1913.) Rudolf Otto göttingeni theol. tanár helyezte ebbe a világításba. Az ő nyomán foglalkozunk mi is e kérdéssel.* A történet kritikai irány a vallásokat az ember lelki élete hajtásainak tekinti. Azok természetesen sok ponton mutatnak egyezést, de különböznek is egymástól. Mindegyiknek megvan a maga egyéni, sajátos jelleme, lelke, ami egyiket a másiktól megkiilömbözteti. Egyiknek magasabb értéke, nagyobb hatása van a lélekre és a kedélyre, mint a másiknak. A keresztyén vallás a maga sajátos jelleménél fogva felül van a többi vallásalakulatoknak De nem úgy mint az igazság a hazugság fölött, hanem úgy, mint Plato Aristoteles fölött, nem úgy mint úr a rabszolga fölött, hanem mint elsőszülöttet testvérei fölött. Ebből a szempontból egyáltalán nem kívánatos egyes vallások legértékesebb elemeinek az összekeverése s azokból egyetemes vallás alkotása. De meg ez nem is lehetséges. A vallások közötti hasonlóság és analógiák dilettáns játéka még nem jelenti azok lényegének, sajátos szellemének a megismerését. Hiszen hindu, izlam, keresztyén dogmatikák 507o-a könnyen átírhatók egymásba. De nem irható át a tékozló fiú története a Koránba és viszont a Faticha az uj szövetségbe. Fontosabb és kívánatosabb ♦ Előadása, amely a kérdés megvitatása alapjául szolgált a Christlich e Weit 19 3. évi. 52-ik számában jelent meg.
