Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-03 / 1. szám
Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkeaztőséjte elmére Nagybörzsönybe (Hontmepye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol — Főszerkesztő: SZTEhLO KORNfU. Felelős szerkesztő: SZinONIDESZ LAJOS FAmunkalársak: HÖRN Y A NSZK Y AI. A 1> A U LIC. F1ZÉLY ÖDÖN é* 8SBLÓMY1 Ö1)ÖN dr. Az előfizetés ára : F^ész évre 12 K., Fél évre 0 K., Egyes szám ára 30 fill. Hirdetés dija: Egész oldal Zb K., téloldal 14 K., negyedoidaa| 7 K. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szav“ ti fin. Többszőr megjelenő hirdetésnél árengedés. Tartalom: Sz. L: A asinat esztendeje. — Sztchto Kormi: Észrevételek a zsinati bizottság javaslatára. - Dr. Szelényi Ödön: Műveltjeink valláfos közönyét öl. — Vitéz Lajos: A lelkész! nyugdíj igény. — Tárta: Wolf József: A könyvről és olvasásról. — Irodalom. — Fontos számok. — Olvasóinkhoz. — Különféle. — Hirdetések. A zsinat esztendeje. Egyetemes egyházunk törvényhozó zsinata első ülésszakán nem végzett érdemleges munkát. A zsinat megalakult, megalkotta a maga ügyrendét, kiadta a zsinati előmunkálatokat bizottságoknak s hogy azok alapos munkát végezhesseneK, háromnegyed évre elnapolta az üléseit. A zsinatnak ez az e'ső ténye megérdemli a legteljesebb elismerést. Hiszen azok a reformtervek, melyek nemcsak egyházunk közigazgatásának a szervezetét érintik, hanem egyházalkotmányunk alapelveit is, közvetlenül a zsinat összeülése előtt#kerültek napfényre. Ezekkel a zsinat csak úgy rövidesen nem végezhetett. Nemcsak a bizottsági tárgyalások anyagául kellet kijelölni őket, hanem arra is időt kellett engedni a közleményeknek és különösen az egyházközségeknek, mint arra első sorban illetékes tényezőknek, hogy ezeket a reformterveket megismerhessék, megbírálhassák és elfogadják, vagy eltemessék őket. Az új esztendő nagy egyházi feladata tehát a zsinati tárgyalások anyagáúl szolgáló kérdések és tervek alapos megvitatása. Ez az egyházak és egyházi testületek legfontosabb, jól felfogott érdekből folyó kötelessége. Ennek a kötelességnek a teljesítésétől és a zsinati atyáknak a bölcsességétől függ azután, hogy sikerül-e a most érvényben levő zsinati törvényeknek megfelelő, az élet szükségeivel és evangéliumi egyházunk ideáljaival számoló átdolgozása és egyházi közigazgatásunknak oly irányú megreformálása, hogy az fontos, gyors és olcsó lehessen. Jó közigazgatás, jó adórendszer és jó törvénykezés törvényes biztosítása a zsinat esztendejének s a zsinatnak legfőbb feladata. Egész egyházunknak és minden hívőnek fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy a zsinat e tekintetben megfelelő munkát végezhessen, azért nem szabad se a szót, se a téntát, se a fáradságot, se a költséget kímélnünk, hogy a zsinatot ebben a munkájában tervezgetéssel, vagy kritikával segítsük s kívánságainkat tudomására hozzuk. Reméljük, hogy a zsinat se zárkózik ei az egyházi közvélemény óhajainak a teljesítése elől s azok figyelembevételével keresi majd azt a megoldást amely az egyházat igazi céljához, is közelebb jutatja. Mert az egyháznak egyéb szükségletei is vannak, nemcsak a jó rend, jó közigazgatás, jó igazságszolgáltatás. Ezek is fontosak, azonban ezeknél sokkal fontosabb az, hogy az egyház nem csupán szervezet, forma, hanem olyan közösség, mely ideáloknak a letéteményese is. A mi egyházunkban nem a szervezet a lényeg, hanem azok az ideálok, melyeket hirdetnie, képviselnie, melyek megvalósítására törekednie kell. Ha igazi protestáns szellem, képmutatás nélkül való hitbuzgóság, keresztyén öntudat és fe elősségérzet hatja át az egyház tagjait, akkor bármilyen szervezet és törvény keretében is igazi evangéliumi élet fog lüktetni az egyházban. EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁ RS A D A LnKJiETiL A P.
