Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-08 / 10. szám

III. évfolyam. 10. szám. Budapest, 1913. március 8. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az írás. I, Kor. 2. r. 23. v. Mi pedig prédikáljuk a megfeszített Krisztust, a zsidóknak botrán- kozást, a görögöknek bolondságot. Könnyebb a nagypénteki eseményt átérezni, mint annak jelentőségét szavakba foglalni: Jézus kínszenvedése és keresztfa-halála nem az eszünk­höz, hanem a szivünkhöz beszél. Az apostolok, az evangélisták, akik annak közvetlen hatása alatt állottak, beérik egy-egy összevont hason­lattal, amidőn Jézusról mint húsvéti bárányról, mint. Istennek bemutatott jóillatú áldozatról beszélnek, mint szabadítóról, ki a rabszolgákért a váltságdíjat lefizette. A későbbi kor Krisztus halála üdvtörténeti horderejének tüzetes meg­határozását iparkodva adni, a dogma tekintélyével ruházta fel Anselmus érsek ismert tanát a haragvó és fiának feláldozása által önmagának elégtételt szolgáltató Istenről. De hasztalan sanctionálták e theoriát a zsinati határozatok, hiába vették fel a hitvallási iratokba, élettelen, száraz okoskodás­nál nem egyéb, mint ahogy nem is lehet más, mert Jézus szenvedése és halála nem az okokat, okozatokat mérlegelő értelemre, hanem a szívre appellál. Az érzelmekre való hatását nem is téveszti el és nem tévesztette el sem a tanítvá­nyoknál, sem a Jézus fájdalmán vigadó ellen­ségnél. A golgotái kereszt a félrevezetett és elvakult zsidók lelkében a késő bánat érzetét hívta életre, amiért megfeszítették, a názárethi mestert, aki nem volt olyan, mint az álpróféták, aki nem kereste a népszerűséget, hogy azt hatalomszer­zésre használja fel, ellenkezőleg az igazságnak élt önzetlenül. Jézus kálváriája az önvád érzelmét váltotta ki ellenségeinek lelkében, amiért mint valami gonosztevőt felfeszítették azt, akinek ártat­lan életében nem tudtak vétket találni. A komor golgotái halmon mintha csak nem tudott volna elnémulni a vádoló szó, amelyre az emberek lelkiismerete felelt: ártatlan vért ontottunk; a Golgota keresztje alól görnyedve, megtörve, meg­szégyenítve vonultak el a zéloták, mert nincs az a szörnyű átok, amely jobban égetné a lelket mint a galilaeai Mesternek elhaló hangon el­sóhajtott imádsága: Atyám bocsásd meg nékik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek. De nemcsak a zsidók, a tanítványok is egész életükre kiható lelki katharsison mentek át a főpap háza körül és Jézus haláltusájának láttára: meg kellett kereszteltetniök a könnyek­nek keresztségével, mielőtt a pünkösdi lelket elnyerhették volna A tanítók fizetésrendezése. A sok új alkotás közül, mivel a kultuszminisz­térium egymásután lepi meg a világot, nem utolsó a tanítók fizetésrendezéséröl szóló törvényjavaslat sem. Két szempont teszi különösen fontossá: az a változás, amit a tanítók sorában okoz s az az új helyzet, amely elé az egyházakat állítja, melyek szintén hatalmas tanító­gárdának a kenyéradói. Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Buda­pest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHIO KORNÉL Társszerkeszlók : SZOTS oABOR és SZIMONIDESZ LAJOS FómunkaUrsak: HORNYANSZKY ALADÁR és SZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, fél­évre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor. féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Több- szórós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : Az írás — Szí.: A tanítók fizetésrendezése. — Tárca: Scholtz Gusztáv: Barátságos csevegés 1913 jan. 18-án .Budai Mária Dorottya ev. jótékony nőcgylet“ estélyén. — Irodalom. — Külföld. — Különféle. — Hirdetések.

Next

/
Thumbnails
Contents