Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-15 / 7. szám

1913. február 15. Evangélikus Lap. 7. sz. 7. oldal vezérlő helyen egyenesen hadjáratra hívja fel az összes protestánsokat) — addig a „Debreceni Protestáns Lap“ a mi nézetünkön van, akik abban látunk sérelmet, ha megállapodásként fentartjuk azt a szokást, hogy a vallás­ügyi minister mindig róm. katholikus és a politikai államtitkár mindig protestáns legyen. Aki igazán libe­rális, az más nézeten nem is lehet. Valószínű, hogy a vallásügyi ministernek, midőn róm. kath. államtitkárt választott, nem az volt a szándéka, hogy a megállapo­dáson rést üssön hogy ezután majd protestáns val­lásügyi minister következhessél A liberalizmus bizo­nyosan inkább kifejezésre jutott volna ha azzal kezdik, hogy protestáns ministert neveznek ki, de a meg­állapodás a katholikus államtitkár kinevezésével tényleg el van ejtve és egyelőre elégedjünk meg ezzel. Hogy azonban az elvi megállapodás elejtésének tényét leszö­gezzük, szükségesnek véljük, hogy a protestáns főható­ságok, esetleg a protestáns közös bizottság az uj vallásügyi államtitkárt üdvözölve egyszersmind örömüket fejezzék ki afelett, hogy ezen kinevezéssel megvalósítva látják annak a sérelmes megállapodásnak a megszűntét, amely szerint a ministerium vezető embereinek kineve­zésénél felekezeti szempontok voltak irányadók. A dunántúli Krug-féle olvasókönyv. A bánya kerületi püspök átküldte a Krug-féle olvasókönyvet a protestáns közösbizottsághoz, hogy azon sérelem miatt felszólaljon, melyet a vallásügyminiszterium a liberaliz­mus és protestáns autonómiánk ellen elkövetett azzal, hogy ennek az olvasókönyvnek használatát iskoláinkban a kathoiikusok érzelmeire nézve, kellemetlen volta miatt, meg nem engedte. íme egy próbakő arra, vájjon az új államtitkár képes lesz-e általánosan dicsért liberalizmu­sának bizonyítékát adni azzal, hogy ezt a szégyenletes közoktatásügyi rendeletet visszavonja? A brassómegyei ev. lelkészegyesület f. hó 5-ikén, szerdán d. e. tartotta meg szokásos első össze­jövetelét Brassóban, Bohus Pál kir. tan. főesperes elnök­lete alatt. Jelen volt valamennyi lelkész. Deák Sándor főjegyző reflektálva arra a hírre, mely Bohus Pál 25 évi lelkészi munkálkodását registrálta, egyszerű kereset­len szavakban biztosította a főesperest a lelkésztestvérek nevében a személye iránt érzett őszinte bensőséges szeretetről és tiszteletről s méltatván az egyházkormány­zat körében kifejtett nagy munkáját. Istennek áldását kérte az ünnepelt további munkálkodására, életére és családjára, amit a főesperes meghatottan köszönt meg. Az 1912. évi julius 24-iki és október 2-iki gyűlé­sek jegyzőkönyveivel kapcsolatosan jelenti az elnök, hogy a vasárnapi munkaszünet betartásának ügyében megkeresést intézett az alispánhoz, ki felhívta a közsé­gek elöljáróságait, hogy az e tárgyban kiadott rende­letét a legszigorúbban tartsák be. Elnök Veres József átiratát olvassa fel, a lelkész- fiakat segélyző egyesületbe való belépésre szólítván fel a tagokat. Majd beterjeszti gondosan megszerkesztett évi jelentését. Reámutat arra, hogy sem a kerületi, sem az egyetemes lelkészegyesületről nem igen remélhetni semmi eredményt a lelkészi munka intenzivitását illető­leg. Egyedül az egyházmegyei lelkészegyesületnek van erre nemcsak jogcíme, de tényleges befolyása is. Elis­merő szavakban emlékezik meg a lelkésztestvérek mun­kálkodásáról, ami a múlt évben eszközölt canonica vizitatióval kapcsolatosan nagy mérvben fellendítette az egyházi és hitéletet, örvendetesen jelenti a hívek részé­ről tapasztalható buzgó templomba járást, a közadako­zás fokozódását, a növekedő urvacsorázók számát. A stólapénz rendezése is befejezést nyert s az egyház- községekben minden nagyobb akadály nélkül emelkedett érvényre a kerületi stólarendszer. Megemlékezik a múlt évi változásokról, jubileumokról, nevezetesen, hogy Horváth László barcaujfalusi lelkész nyugalomba vonult, hogy Kiss Árpád csernátfalusi lelkész a múlt évben tartotta meg házasságának 40, hivatalosműködésének41-ik évfordulóját, hogy ugyancsak Fejér Gyula ünnepelte lelkészi működésének 40 ik évfordulóját stb Elismerőleg szól Petrovics Pál és Kiss Béla irodalmi munkásságáról. Szóvá tétetett és hosszabb eszmecserét váltott ki a pür- kereci egyházban terjedő baptizmus elleni védekezésnek módozata. Határozatba ment, hogy Fejér Gyula lelkész nyugalomba vonulása után a püspök kerestessék meg egy állandó helyettes lelkész azonnali kiküldésére, mert a lelkészválasztás ideje alatt beálló üresedés az egy- községre e tekintetben nagy kárral járhat. Hosszas tárgyalás alapjául szolgált a mind jobban elterjedő azon bűne a népnek, mely a „gyermekelhaj- tásban“ jelentkezik mind nagyobb mérvben. Úgy az alispán, mint a vármegyei főorvos figyelme e körül­ményre felhivatott. Deák Sándor lelkész indítványára elhatároztatott a Brassó városban szokásos pénteki hetivásárnak nagypénteken való beszüntettetése, amely célból ismét megkerestetik a vármegyei alispán. Fő­esperes, tekintettel arra, hogy ez idő szerint minden lapot minden lelkész nem járathat, indítványozza, hogy bízas­sák meg egyik lelkésztestvér, hogy az összes lapok cikkeit alkalomadtán ismertesse, amely célból meg­kerestetnek a szerkesztői hivatalok, hogy lapjuk egy-egy példányát a brassói esperesség papiértekezletének ren­delkezésére bocsássák. Az adóalapi bizottsághoz kérés intéztetik. hogy az ismétlő tankötelesek vallástanitását dijjazza, illetőleg e célra segély kéretik. A tisztikar megválasztásával Sext Kálmán helyett Nikodémus Károly lett az értekezlet jegyzője. A brassói lelkészi segélyegylet gyűlése f. hó 5-én tartatott meg Horváth László ny. lelkész elnöklete mellett. Elnök megnyitója után Kiss Árpád pénztárnok terjesztette elő az 1912-ik év számadását. Az egyesület alapszabálya aképen intézkedik, hogy a felosztandó összeg felerésze a nyugdíjas, fele a tényleges lelkészek

Next

/
Thumbnails
Contents