Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-20 / 51. szám

5

telt uraim, hogy bármily nagyszabásúak legyenek azok a találmányok, amelyek napjainkban az emberi társadalmat gazdagítják, bármily mélyre hatoljanak a tudományos ismeretek, ez a nagy átalakulás, mindezek a nagy jelentőségű dolgok a uilágtörténelemnek maholnap két ezredéuuel ezelőtt történt eseményéhez képest kisebb jelentőségűek. Az egész uilágtörténelemnek legnagyobb jelentőségű eseménye a keresztyénség. Mert a keresztyénség gazdagította az emberiséget uj eszmékkel, uj érzelmekkel, uj kötelességekkel és uj intézményekkel. Az ókor legmüueltebb népeinek uallása helyhez, államhoz, nemzethez kötött uallás uolt, állam és uallás a legszorosabb kapcsolatban állottak egymással. A magasztos jellegű izraelita monotheizmus is tulajdonképen úgy jentkezik, mint egy nemzetnek, egy népnek uallása ; Izrael Istene, az egy igaz Isten egy népnek, egy nemzetnek Istene. A keresztyénség gazdagította az emberiséget azzal az eszméuel, hogy Isten az emberiség Istene és még több: az Isten az emberiség szerető atyja. S uj kötelességekkel és érzelmekkel is gazdagította a keresztyénség az emberiséget, flz ókor legmüueltebb népeinek az állam a haza iránt teljesitett kötelességekkel ki uolt meritue a kötelességek egész sorozata, flki más nemzetbell uolt, aki nem uolt annak az államnak a tagja, az barbárnak tekintetett, tűrt uolt legfeljebb, de idegen, fl keresztyénség, midőn az emberiséget gazdagítja azzal a nagy eszméuel, hogy Isten az emberiségnek, az egész emberiségnek Istene és szerető atyja, a testuériség eszméjét az egész emberiségre kiterjeszti.

A keresztyénség nem ismer sem helyi, sem állami, sem nemzetbeli korlátokat, a keresztyénség az emberiség uallása. Legfőbb kötelességgé a szeretet teszi: „Szeresd Istenedet teljes szi- uedból 1“ A második parancsolat hasonlatos ehhez: „Szeressed felebarátodat, mint önmagadat.'* S midőn idézzük az Írás ezen szauait, ne feledjünk jános apostolnak intését sem: „Aki pedig azt mondja, hogy szereti az Istent és gyűlöli az ó atyjafiát, hazug az." Tehát a keresztyénség szellemében az Isten iránt ualó szeretetnek a felebarátaink iránt ualó szeretetünkben kell megnyiluánulnia, az emberbaráti szeretetnek cselekedeteiben kell a uallásnak jelentkeznie.

Ha a keresztyén uallás lényegét röuiden jelezni akarjuk, két röuid mondásban foglalhatjuk azt össze. Az egyik ez: A keresztyénség az önzés elleni küzdelem. A másikat pedig azon eredeti nyeluen idézem, amelyen oluastam: „Die Identität uon Religion ist das Uesen des Christentums." A uallás és erkölcs azonossága a keresztyénség. A keresztyénség tehát, hogy egy

modern és újabban közkeietüué uált szóual éljek, a legteljesebb altruizmus.

De ezen uj eszmék, uj érzelmek és újabb kötelességek mellett uj intézménnyel is gazdagította a keresztyénség az emberiséget. Ez az intézmény az egyház, amely Jelentőségénél és keletkezésénél fogua is nem áll az állam mögött. Az ókor legmüueltebb népeinél, miként már megemlítettem uallás és állam a legszorosabb kapcsolatban uolt, ugyszóluán egységet alkottak. A keresztyénség nem állami oltalom alatt terjed el, sót üldözéseknek uan kitéue: üldözi részben a zsarnoki szeszély, részben pedig a rosszul felfogott és értelmezett állami érdek neuében is üldözik azt és a keresztyénekben az állam ellenségeit látják. Pedig a keresztyének, megadták az államnak azt. ami az államé, megadták a római császároknak is azt. ami a császáré csak egyet tagadtak meg tőle: a császár szobrainak Istenként ualó megtiszteltetését, a császárok szobrai előtt ualó tömjénezést. S ezért, mert császárok szobrai előtt ualó tömjénezést is megtagadták. uoltak sokan a legkínosabb szenuedé- seknek és üldözéseknek kitéue. És mindezek dacára a keresztyénség terjedt, mert á!h3totta az emberek lelkületét.

És a keresztyén egyház megalakult először, mint lelki közösség és ebből az alapból fejlődött szeruezett társadalmi intézmény már ki uolt téue az idők uiszontagságainak és uáltozásainak; az egyház, mint külső társadalmi szeruezet, az idők folyamán sok uáltozáson ment át, széttagozódott, felekezetekre is oszlott, úgy hogy talán még az egység fogalma is kétessé uált. De ha az egyház, mint külső társadalmi szeruezet, alá is uan uetue mindama hatásoknak, amelyek alatt az ember egyáltalában e földi életben áll, ezen külsőleg szeruezett egyház mellett és ezen belül egy másik láthatatlan egyház is létezik s erre is céloznak az írás szauai. Az egyházat Isten országának mondhatjuk. És az Írás szerint midőn kérdjük az Üduözitót, hogy hol uan az Isten országa, a uá- lasz az: az Isten országáról nem mondhatjuk, hogy emitt uan, uagy amott uan, az Isten országa bennünk uan, az amberek lelkében. Tehát, fótisz- telendó zsinat, a keresztyén egyházon belül, amely mint külső látható társadalmi szeruezet jelentkezik, mindazok között, akikben meg uan a komoly törekués, hogy a keresztyén uallás parancsait legjobb igyekezetük szerint lelkiismeretesen teljesítsék, létezik egy bizonyos lelki közösség, s protestáns egyházunk egyik legszebb tanának tartom azt, ahol a láthatatlan egyházról, az ecclesia inuisibiltsről szóló tanítás uan. És ez az ecclesia inuisibllis még a felekezeti korlátokon kiuül is létezik. Ez az ecclesia inuisibllis tanít meg min-