Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-20 / 51. szám
1913. december 20. Evangélikus Lap. 51 sz. ______7. oldal m ivel Stein szerint a monismus bölcseleti alapja megfér a legszigorúbb egyházias felfogással, sőt, minden mély, igaz és benső vallásosságnak monistának kell lennie.“ Majd rátér Stein Lajos Ostwald philosophiája értékes és maradandó gondolatainak jellemzésére. Az agitátort mellőzve, philosophiáját im a következőkben ismerteti: Kultűrrendszerünk philosophia nélkül ép úgy nem képzelhető, mint vallás vagy művészet nélkül. Világnézetünk lelki állapotaink természetes reflexuma Hagyomány és nevelés, környezet és műveltség, képesség és vonzalom Taine szerint a mi egyéni világfelfogásunk természetes komponensei A művelt ember világnézet nélkül hasonlít az árnyéknélküli emberhez s igazi Schlemihl Péterje a logikának. A természet- tudomány változtatta meg — sokszor egyházellenes irányban — Kopernikus óta a mi világképünket. Manapság Ostwald ú. n. energétikus természetbölcselete fogva tartja a lelkeket, amelynek alapvonalait „Die Überwindung des wissenschaftlichen Materialismus (1895.) c. müvében és „természetbölcseleti annalesei- ben“ (1900 óta) rajzolta meg Az anyag szerinte a térbelileg elrendezett energiákkal azonos, s ebben Mach a követője Az energétika elméletének megalapítója Aristoteles és Leibniz. Az energia alapján Höfding, fa nagy dán bölcselő, a philos. kutatás 4 nagy problémáját különböztette meg, ú. m. az ismeret, a lét, az értékelés s a ltudat problémáját. (E ponton Böhm Károlyunk is rokongondolatokat vall.) E 4 gondolatirányban folyik ma a vilagfelfogásért folyó küzdelmünk. S ezt a küzdelmet az egységes világfelfogásért mi már a középkor, a renaissance s a reformatio történetéből is ismerjük. Szinte vérünkben van az egységes logikai felelősség érzete. Kant azt „apperceptio transcenden- talis egységének“, a közönséges nyelvhasználat „egységes Énünk tudatának“ nevezi. Szükségünk van, mint gondolkodónak, ilyen legfelsőbb egységes elvekre a természet, a szellem s a történelem világában, vagyis a világrend egységes összefoglalására, mint amilyen p. o. az Isten vagy természet, atom vagy monas, akarat vagy tudattalan alapfogalma A világnézetek épen nem egyebek, mint egy adott kultúrrendszer logikai egyensúlyáért vég nélkül folytatott küzdelem, mely küzdelem forgatagában ma is élünk, mozgunk és vagyunk. Jelenleg az energétikai monismus küzd a logikai egyensúlyért, mely energétika ép oly régi, mint maga a bölcselet, s így Hegel találó szava szerint a bölcselet története sem egyéni vélemények tarka vegyüléke, hanem „örök gondolatok panteonja". Ez energétikus vílágfelfogás egyik kimondott célja a mechanikus-atomista materialismus detronisálása s így a természet, gondolat és história törvényeinek egy egységes alapfogalom alá való foglalása. Ez egységes alapfogalmak nélkül mire sem mehetünk a tudományban. Az energia fogalmának még az az előnye is van, hogy a szellemi élet jelenségeire is alkalmazható. A materialismus, mint világnézet, már a tudat problémáján is hajótörést szenved. Az energétika a természet és a szellem világában komolyan veszi az egységes törvény gondolatát, a midőn a gondolkodást és kiterjedést, testet és lelket, természetet és szellemet egy utolsó és legfőbb elvre, az energia fogalmára vezeti vissza. így a tudat is Ostwald szerint „idegenergiau s minden szellemi tünemény megfelelő energián alapúi. Helmholtz és Mayer Róbert elméletéhez csatlakozva, Ostwald szerint a testi és lelki világ az energia monis- tikus centrális fogalmának parallel megnyilatkozási alakja. Hasonlót tanított Spinoca is, amidőn a deus sine natura fogalmát az egységes substantia fogalmára vezette vissza. Mint hajdan Bacon és ma James, úgy Ostwald szerint is a philosophia nem „öncél“ hanem „kizárólag emberi céloknak szolgáló tudomány*. „Aíac/i, Comte és Hume-vaI tart abban, hogy a „jövendölés“ a tudomány célja és értelme." Manapság ismét a psychologisták és logisták, relativisták és absolutisták, positivisták és idalisták, genátikai és kritikai módszer állanak egymással szemben. Mint a metlfcphisikában Spinoza vagy Leibniz, úgy az ismeretelmélet terén Hume vagy Kant a jelszó. Ostwald mai energétikus álláspontjánál fogva is ellene van min den merev hagyományos világfelfogásnak. Nem a Parmenides féle „lét“, hanem a Herakleitos-féle „létesülés és fejlődés" philozophusa, s ő maga is a maga rendszerével 60 éves kora dacára még a folytonos „létesülés" stádiumában van. Ehhez adjon az Isten neki sok erőt. aktivitást és kegyelmet! Az energétika elméletének a követői Stein szerint az igazi Nietzsche-féle „alkotók“, a „teremtők“ s a Carlyle-féle „hősök“ az emberiség szellemi életében. Úgy legyen! Dr. Szlávik Mátyás. Értesítés. Lapunk szerkesztőségében újévtől kezdve az a változás lesz, hogy felelős szerkesztőnk a lap összeállításának. szerkesztésének a gondjait fiatalabb vállakra ruházta át s maga mint a lap főszerkesztője fogja vezércikkeivel, jogi tudásával, szakvéleményével és tanácsával a lapot támogatni. Szüts Gábor társ- szerkesztőnk is megválik ettől a címtől, amelynek a lap érdekében végzett fáradtságos és önfeláldozó munkájával adott tartalmat, hogy a jövőben cím nélkül, de mint munkatárs annál buzgóbban támogassa. A lapot és a felelős szerkesztői teendőket eddig volt társszerkesztőnk, Szimonidesz Lajos nagybörzsönyi lelkész veszi a kezébe, aki különösen az eddigi főmunkatársak és Lie. Fizély Ödön aranyosmaróthi lelkész
