Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-22 / 47. szám

1913. november 22. Evangélikus Lap. 47. sz 7. oldal folyt le: „Az általános kérdések után, melyek közt az is ott volt, hogy látogatta-e a gyónó a missiói prédiká­ciókat, mire az igenlóleg válaszolhatott, azt kérdezte a páter: — Micsoda újságot olvas? — A ,,Schwarzwälder Bote“-t. — Tart azonkívül más lapot is? — Igen a „Schwarzwälder Tagblatt ‘ ot. — Hiszen ez egy katholikusellenes lap, ezt önnek nem szabad járatnia. Ha ennek a lapnak a járatását be nem szünteti, akkor nem kaphatja meg a fel- oldozást! A gyónó nem válaszolt. Rövid szünet után a páter így folytatta: — Na. én nem szeretnék az ön helyében lenni. Tudja mi történik önnel? Majd jön az ördög és önt a vörös hajánál fogva a pokolba fogja hurcolni. A gyónó erre sem válaszolt. A páter azonban nem hagyta a dolgot annyiban: — Igéri-e ön, hogy nem fizet többet elő erre a lapra ? Erre a gyónó félreérthetetlen nemmel válaszolt mire a páternek az volt a felelete: — Akkor menjen tovább, nem oldozom fel bűnei alól. Hogy ez mind így történt, azt a gyónó — a hirt közlő lap szerint — hajlandó esküvel is bizonyítani. Az ilyen eljárás nem szórványos jelenség, hanem a rendszer folyománya. A pápa „indirect hatalmáról“ szóló uitramontán theoria van itt a gyakorlatba átültetve. A pápának és az egyháznak világi és politikai dolgok­hoz nincsen semmi köze Mivel azonban az ember ség üdvösségével minden e világi dolog kapcsolatba hoz­ható, joga van a pápának ítéletet mondani afelett, jó e egy törvény, könyv vagy újság nem veszélyezteti-e az emberek örök üdvösségét Ezen jogigény érvényesítésére utólérhetetlen eszköz a gyóntatószék, mint a fent közölt példa is mutatja Néha azonban sem az egyház által kilátásba helyezett büntetés, sem a boldogság, amivel kecsegtet, nem éri el az óhajtott célt. De hányszor jár sikerrel az ilyen kísérlet?! A budapesti esperesség f. hó 14 én rendkívüli közgyűlést tartott az újonnan megválasztott esperességi elnökség beiktatása céljából. Az esperesség kebelébe tartozó egyházak Kaczián Jánost egyhangúlag újból esperessé és zólyomi dr. Wagner Gézát túlnyomó szava­zattöbbséggel felügyelővé választották meg. Az új elnök­séget dr. Zsigmondy Jenő kér. felügyelő és Scholtz Gusztáv püspök üdvözölték. Az elnökség tagjai kilá­tásba helyezték, hogy adandó alkalommal bővebben fognak nyilatkozni az egyházi teendőkről. Kaczián esperes utalt a zsinati tárgyalások nagy fontosságára a fővárosi egyházakat illetőleg. Határozottan híve a decentrálisatió- nak és reméli, hogy a zsinat bölcsessége meg fogja találni a fővárosi egyházak egyesítése dolgában a meg­oldásnak olyan módját, amely az érdekelt egyházak híveit meg fogja nyugtatni és az egész magyarhoni evangélikus egyetem érdekeinek meg fog felelni. Hang­súlyozza a belmissiói munkának fontosságát és külö­nösen szükségesnek tartja, hogy a budapesti egyházak egységes hitoktatási tervet fogadjanak el. A napirenden levő tárgyakat rövidesen letárgyalva elfogadta a köz­gyűlés az előadók javaslatait. Az esperességi gyám­intézet is tartott ez alkalommal gyűlést, amely megálla­pította, hogy az elnökséget a gyámintézet tagjai újból megválasztották A Protestáns Országos Árvaházban f. hó 15-én előkelő közönség részvételével meghatóan szép ünnep­ség foly le, mely alkalommal 3 leánynövendék bocsát­tatott ki az intézet kebeléből, akik a földművelési mi­nisztérium által államsegélyen felvétettek a gödöllői állami kertészképző-intézetbe kertésznövendékekül és azzal megnyílt a nők számára is a kertészi életpálya, aminek megvalósításával a földművelési minisztérium szociális és gazdasági érdekeknek tett fontos szolgálatot, amiért méltán megérdemli nemcsak a nők, hanem az egész magyar társadalom teljes elismerését Az alkalmi beszédet Brocskó Lajos igazgató mondotta, aki annak során előadta, hogy a leányok kertészképzése 3 évi tan­folyamra terjed, mely idő alatt a növendékek minden szükségleteit az állam fedezi. A 3 évi tanfolyam sikeres elvégzése után a leánynövendékeket segédkertészekké avatják, amiről bizonyítványt kapnak. Szerzett isme­reteiknél és tudásuknál fogva lehetnek majd kertészek, háztartásvezetők, tejgazdasági-, baromfitenyésztési és méhészeti kezelők, de megélhetnek a saját erejükből, önállóan is, nemcsak mint alkalmazottak. Kibérelnek kezdetben egy-két, későbben majd több hold földet valamelyik város közelében — vállalkozásukban segitsé gükre lesz az állam is — és annak értékesítésével nem­csak megélnek, hanem esetleg vagyont is szerezhetnek virág- és zöldségtermelésből, virágcsokrok kötéséből, méhészetből és szárnyas-tenyésztésből protekció nélkül a maguk emberségéből. Minthogy a minisztériumnak magasabb képesítésű nőkertészekre is szüksége van, azért a kertészképző intelligensebb, hat polgári iskolai osztályt végzett legmegfelelőbb növendékeit tovább- képezteti valamelyik magasabb fokú kertészeti tanintézet­ben, aminek elvégzése után tudásukat értékesíteni kí­vánja tanitónőképző-intézetekben, kertészeti és gazdasági iskolákban, sőt magában a minisztériumban szakelőadóul, szakfelügyelőül. Ebben a minőségükben elérhetik a 8. fizetési osztályt is. A minisztérium szervezési intézkedéseit az ünnep­ségen jelenvolt közönség nagy tetszéssel és lelkes éljen­zéssel fogadta. Az igazgató aztán a búcsúzó növendé­kekhez, akik majdan hazánkban az első képzett nőker­

Next

/
Thumbnails
Contents