Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-18 / 42. szám
6. oldal Evangélikus Lap. 42 sz. 1913. október 18. 172.4080 koronát. Ezért a miniszternek köszönetét szavazott a gyűlés. Az 1848: XX. t.-c. végrehajtása tárgyában érkezett felterjesztések, a lelkészi és tanítói fizetések rendezésének a kérdését a zsinat elé terjesztik. Fontos eszmecserét váltott ki az iskolai telkek telekkönyvi biztosításának a kérdése. Az egyetemes egyház e tárgyban az eljárásra való útmutatás kíséretében elrendelte ezen ingatlanoknak az egyház nevére való átíratását. Több sérelmi ügyben, melyek között különösen a külsővathi adózási sérelem vetett nagyobb hullámokat, szintén intézkedett az egyetemes gyűlés, részben úgy, hogy felterjesztéseket intéz a kormányhoz, részben pedig úgy, hogy továbbra is sérelemként kezelve, a közös bizottság elé utalja őket. A dunáninneni kerület azon kérelmét, hogy az Eöry-alap juttassák a pozsonyi theol. otthonnak, elutasította az egyetem, mivel efelett már rendelkezett. Az ülés végén került szóba s nagy türelmetlenség közben tárgyalták a nagygerezsdi egyezség revízióját, melyben az összes kerületek megnyilatkoztak, hárman kifejezetten az egyezség felbontása mellett, mindamellett azon óhajtásuknak is kifejezést adtak, hogy a testvéri viszony ápolását az egyes érdekelt egyházak közt esetről-esetre kötendő szerződések formájában szükségesnek tartják. A jogügyi bizottság ezen határozatokat egyesítve, mint határozati javaslatot terjesztette agyűlés elé. Ezzel szemben Sztehlo Kornél a kerületek határozatának tiszteletben való tartása mellett az ügy fontosságára való tekintettel, mielőtt a felbontás kimondatnék, a ref. egyházzal való tárgyalást tartaná indokoltnak. Ezért beterjesztette a következő határozati javaslatot. „Az egyetemes gyűlés, mielőtt a nagygerezsdi egyezségnek a kerületek által kívánt megszüntetését kimondaná, intézzen kérdéstareformátus Conventhez: hogy miután a nagygerezsdi egyezségnek az a rendelkezése, mely szerint az egyház- község adót vetett ki az egyezség szerint csatla- kozottaknak tekintendő más vallású hívekre, sok súrlódásra és panaszra szolgáltat okot, nem volna-e hajlandó a kötelező adózás elejtése mellett a nagygerezsdi egyezségnek oly megváltoztatásába belemenni, amely a kölcsönös elkeseredés ezen okának megszüntetése mellett az evangélikus és református hívek részére a szórványokban való kölcsönös lelki gondozást biztosítaná. Felkérendő lenne a református Convent, hogy amennyiben ezen kérdés tárgyalására hajlandó, küldjön ki bizottságot az ev. egyháznak e célra felhatalmazott jogügyi bizottságával leendő együttes tanácskozásra. Ez a határozati javaslat azonban nem talált kellő méltánylásra s mindössze annyit ért el, hogy belekerül a jegyzőkönyvbe, a közgyűlés többek felszó- lásá után Zsigmondy kér. felügyelő módosításával fogadta el a jogügyi-bizottság javaslatát, mely a kerületek egybehangzó határozata szerint a gerezsdi egyezségnek a felbontását mondta ki 1914-re, szabadságában hagyván az egyes egyházaknak, hogy a szükséghez képest közös lelki ellátás céljából egymással, az egyházi hatóságok jóváhagyásának a fentartása mellett, egyezséget köthessenek. Ezzel az egyetemes ^közgyűlés bizonyos magasabb szempontok figyelmen kívül hagyása mellett, mások nagy örömére, a testvéri szeretetnek gyakori hangoztatása mellett, „kettévágta Eris almáját“. Ami a testvéri egyetértésnek és békés együttélésnek nem a legjobb, hanem sajnálatos bizonysága. A gyűlés második napján a választásokat ejtette meg. Napirend előtt Zsigmondy kér. felügyeld" szólalt fel a „Budapesti Hírlapban“ az egyetemes felügyelő ellen intézett támadás miatt s visszautasítva a támadást, bizalmának ad kifejezést báró Prónay Dezső egyetemes felügyelővel szemben. Ehhez az egyetemes felügyelő és Baltik püspök felszólalása után a gyűlés egyhangúlag hozzájárult. Ezután Korbély Géza törvényszéki bíróvá választatván, az esküt, letette. A közös bizottságba Osztroluczky Géza rendes, Ivánka István póttaggá, Kaczián János a tanügyi, Beniczky Árpád a theol. akad. nagybizottságba, Pröhle Henrik, Rátz Vilmos,^ Ajkai Ödön, Scholz Ödön a lelkészvizsgáló, Okolicsányi Gyula az alkotmányügyi, Csengey Gyula pénzügyi biz. taggá, Zsigmondy Géza számvizsgálóvá, Sztehlo Kornél, Beniczky Árpád, Ostffy Lajos nyugdíjint., Wágner Géza dr., Csengey Gyula adóalapi, Földváry Elemér, báró Radvánszky Antal Luther-Otthont kezelő bizottsági tagokká választattak meg. Az egyetemes számvevőszék elnöke Farbaky István lett. A theologiai ügyek közül nagyobb vitát provokált a theol. fakultás kérdése, melynek érdekében az egyetem újabb felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez, a theol. nagybizottság pedig az ügy alapos előkészítésére utasíttatott. Az Eperjesen két fakultás felállítására irányuló kívánság' nyilvántartatik. A jelentések kapcsán Földváry Elemér egyhm. felügyelő belmissziói tanszék szervezésének a kérdését ajánlja az egyetem figyelmébe. A buzgó indítványozót Gyurátz püspök melegen üdvözölte, Masznyik Endre dr. theol. akad. igazgató arra utalt reá, hogy a theologusképzés súlypontjának a tudományos képzésre kell esnie, mert nekünk elsősorban művelt, a kor kívánságainak megfelelő lelkészekre van szükségünk s ő, Mayer Endre és Schmidt K. J. rámu tattak arra, hogy a belmissiót a theologiák eddig se hanyagolták el. A tanügyi bizottság legfontosabb előterjesztése a Luther-társasággal a tankönyvekre vonatkozólag kötendő szerződés volt, melynek lényege az, hogy a Luther társaság több (14) tankönyvre nézve kizárólagos jogot nyer az első 20.000 példányból álló kiadásra. Ezt a közgyűlés elfogadta.'
