Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-04 / 40. szám
8. oldal 1913. október 4. Evangélikus Lap. 40. sz. Az egyetemes pénzügyi bizottság a lelkészfizetési alap bizottságával együttesen f. hó 1-én délután Br. Prónay Dezső és Baltik Frigyes elnöklete alatt ülést tartott. Megállapították az 1914. évre a költségvetést, amelyből kiemeljük, hogy az egyetemes egyház az 1848 XX. t.-cikk alapján ezidőszerint 1,204.800 korona államsegélyt élvez. Ezenkívül kap a közalapra 100.000 koronát és a kerületek kapnak a theol. tanárok fizetésének kiegészitésére 37 620 koronát, az összes bevételek, ideértve az egyetem által kezelt alapítványok jövedelmeit is, 2 millió 835.012 kor. 50 fillérre rúgnak. Új kiadások : a zsinati költségekre előirányzott 5000 korona, az eperjesi Collegiumnak a már eddig beállított 7000 koronán felül 3000 korona, Noszkó Istvánnak sajtóirodára 1250 korona, belmissziói közlemények kiadására a Luther-társaságnak 1200 korona, a lelkészi fizetési alapra 53.634 korona 20 fillér. A lelkészfizetési alap bizottsága nem hozhatott határozatot miután az albizottság javaslatot még nem készített. Utasittatott, hogy ezt az egyetemes gyűlés előtt készítse el. Az albizottságba beválasztották az egyetemes ügyészt is. Egyháztörténet — számokban. Dr. Zimányi Dániel áll. főgymnasiumi tanár, kitűnő munkatársunk a fenti címen a közel múltban, mint olvasóink tudják, hosszabb történet-statisztikai tanulmányt írt lapunkba. Gondos utánjárással s nagy praecizitással dolgozta fel ebben a felekezetközi viszonyokra vonatkozó adatokat több mint hetven esztendőre visszamenőleg. Lapunk csekély terjedelme s az egyre halmozódó aktuális közlemények miatt munkáját megdarabolva, rövid részletekben bocsáthattuk csak olvasóközönségünk elé s azt képzeteket symbolikus értelmezéssel enyhítették, a régi formákat új tartalommal töltötték meg, a különböző istenalakokat összeolvasztották és az egyes functiókat egyetlen isten nyilvánulásaiként fogták fel. Csakhogy egységes theologia még sem alakult és azt meg lehetetlen megállapítani, hogy a tanok közül mennyi került a nép nagy tömegébe. Ép azért több mint bizonyos, hogy nem minden, amit a szövegek tartalmaznak volt a nép hite is. Tudjuk, hogy Egyptomnak Israel népére különös jelentősége volt, de vallástörténeti tekintetben ez a hatás minimális, illetőleg az izraeli vallás lényegét nem alterálta, oly áthidalhatatlan űr van Mózes Jahveja és az egyptomi napisten között. [„Egyptom“. Emlékkönyv. Budapest, 1899. Pozsonyi Prot. Esték. I. 1897. Mahler E.: „Ókori Egyptom“. 1909. Giesswein S.: „Ó-Egyptom halottas könyve“. Platz B.: „Ó-Egyptom irodalma“. 1884. „Képes világ- történet“. I. (Maspero). Giesswein S.: „Egyptom és a biblia“. 1909 Mahler E.: „A halsymbolum Egyptom- ban“. „Phil. Közi.“ 1913. Ebers Gy.: Cicerone a régi és új egyptomon át. Nagybecskerek 1893.] (Folyt, köv) hisszük, hogy sokan emiatt nem olvashatták azzal a figyelemmel s elmélyedéssel, amit ez az érdekes s ránk evangélikusokra feltétlenül megszívlelendő, sőt egyenesen megdöbbentő eredményeket feltáró tanulmány megérdemel. Ép azért elhatároztuk, hogy az „Evangélikus Lap“ kiadásában különlenyomatban bocsátjuk közre munkatársunk dolgozatát. A jövő héten megjelenő füzetke ára 1 korona lesz, lapunk előfizetőinek azonban 10 fillér postaköltség beküldése ellenében díjtalanul küldjük meg Hisszük, hogy ezzel kedves szolgálatot teszünk mindazoknak, kik át vannak hatva attól a tudattól, hogy fogyatkozó egyházunk érdekében mielőbb tettekre kell elszánnunk magunkat. Böhm Károly emléktáblája. Ha lényegében nem is, de kereteiben feltűnően evangélikus színezetű volt Böhm Károly emléktáblájának leleplezési ünnepélye múlt hó szept. 28-án Besztercebányán. Az emléktáblával a nagy magyar filozófus szülőházát jelölte meg az ottani Madách-Társaság kezdeményezésére a magyar intelligencia kegyelete. Az ünneplésen képviselve volt egyházunk főbbrendbeli hatósága: a pozsonyi theol. akadémia, a bányai egyházkerület, a budapesti és besztercebányai evangélikus főgimnázium, a pozsonyi theol. akadémia ifjúsága, a Luther Társaság, a besztercebányai evangélikus egyház és evangélikus egylet stb. Ezenkívül evagélikus egyházunk több kiválósága volt jelen élén dr. Baltik Frigyes dunáninneni püspökkel, Petrovics Soma csanád-csongrádi főesperessel s hogy a világiak közül is említsünk meg nevet, ott láttuk báró Radvánszky Antalt, mint a Madách-Társaság elnökét. Az ünnep a Madách-Társaság díszközgyűlésével kezdődött, melyen Tankó Béla főgimnáziumi tanár mondott emlékbeszédet. Azután Böhm szülőházához vonulta közönség, ahol a leleplező szónoklatot dr. Bartók György egyet m.-tanár mondotta. Az ünneplést Böhm sírjának koszorúzása zárta be a besztercebányai evangélikus temetőben, ahol az egyes koszorúzók között különösen Ravasz László, mint a Böhm-Társaság képviselője mondott nagyhatású beszédet. Az ünneplés méltó volt az ün- nepelthez, nagyon sok szép eszmét beszélt a világba s talán fakasztott nagy elhatározásokat is, hogy el lehessen mondani róla több volt, mint üres andalgás. A szepességről. Székely Gyula kakaslomnici lelkész-főesperesnyugalomba vonulásával a tátraalji ág. hitv. ev. egyházmegyében a főesperesí állás megüresedvén, az egyházmegye által elrendelt szavazás eredménye f. hó 25-én történt szavazatbontó bizottságban kihirdettetett, mely szerint Kallath Károly tótfalvi lelkész nyert 14 szavazatot és Foisz Mihály, nagyszalóki lelkész 8 szavazatot. 2 szavazat événytelen volt. így főesperes Kallath Károly tótfalvi lelkész lett, ki általános tiszteletnek örvend az egyázmegyében és majdnem 25 éven keresztül mint egyházi főjegyző szolgált önzetlenül és odaadó lelkesedéssel. Midőn e helyütt is szeretettel köszöntjük
