Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-04 / 40. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 40. sz. 1913. október 4. voltam nagyon, ugyan micsoda különös mondanivalója lehet e kétségtelenül igen időszerű és sokféle irányban tárgyalt kérdésekről a methodismusnak ? Várakozásomon felül igen érdekes előadást hallottam. Dr. Nuelsen püspök angol ember, körülbelül 40—45 éves szikár férfi. Előadását német nyelven tartotta meg s épen egy óráig beszélt, mintegy háromszáz ember előtt. Rendkívül élénk előadásának tartalmát röviden közlöm a következőkben: A methodismus az európai szárazföldön aránylag kevéssé ismeretes, pedig egyike a legerősebb protestáns felekezeteknek. Ma mintegy 30 millió híve van. Külö- sen erős Angliában és az amerikai Egyesült Államokban. A methodismus vallásos mozgalom. Nem valami reformatio a tanban; tanokkal, dogmákkal vajmi keveset törődik. A külső formákra sem fektet valami nagy súlyt. Teljes szabadságot ad híveinek a szertartások külsőségeiben. A methodismus élet Istenben, az Istennel való legszorosabb életközösség, amelynek tevékeny szeretetmunkásságban kell megnyilatkoznia. A methodismus teljesen a gyakorlati keresztyénségre helyezi a fősúlyt. Ezért lett socialis hatalommá. Ennek igazolására idézi Macaulaynak azt a mondását, hogy Angliát a francia forradalomhoz hasonló forradalomtól a methodista vallásos mozgalom mentette meg. Idézi továbbá a híres amerikai bölcsész Emerson szavát, hogy minden intézmény hasonlítható alapítója megnyúlt árnyékához. Ez áll a methodismusról is, mely teljesen alapítója John Wessley (élt 1703—91) munkásságának képét tünteti fel ma is. Wessley korában Egyet, irodalomtörténet. I. Vámbéry: „Kina és Japán“. 1895. Gr.IVay P.: „Keleti császárságai és császárai“. 1906. Ágner: „Konfucius Ta-hio“. Jászberény, 1906. Ugyanaz : „A kínai nevelés“. 1907. Szelényi Ö.: „Konfucse és Krisztus“. Theol, Szaklap. 1910. Stojits J. „Laoce élet- bölcselete 1907. Brandt: „Die chines. Philosophie“ című munkájának ismertetése. Ath. 1899. Ágner: „A japán- ság súlya és törekvései“. Jászberény, 1905. Pröhle V. : „A keresztyénség Japánban“. („Prot. Esték“ II, kötet.) Ugyanaz: „Napkeletről“. Budapest, [1910. Szeghy E.: „Japán“. Cs. Varga Antal: „Japán és a japánok“. („Új élet“) 1913. Barátosi Balogh: „Dai Nippon“. 3. kötet. Szabó A.: „Külmissziói Kalauz“. Budapest, 1911.] A régi Egyptom vallása. A mongol faj vallásformáinak letárgyalása után immár a kaukázusi faj körében maradhatunk és a legmegszokottabb osztályozás szerint sorra vehetjük a hámiakat, sémieket és indo- germánokat. Az első csoporthoz sorozzák a Nilus völgyének a lakosait az egyptomiakat, akik valószínűleg a libyaiakkal és nubyaiakkal közös néptypust képeztek. Testük és nyelvük hasonlósága azt bizonyítja, hogy Nyugat-Ázsiában sokáig éltek együtt rokonaikkal a sémiekkel, tehát nem voltak Afrikának bennszülöttei. Anglia földmívelő országból ipari állammá változott át. Ezen átváltozás a társadalom életét is teljesen átalakította. Az ipari munkásság új társadalmi kérdéseket vetett fel. Wessley rendkívül finom és művelt ember volt. Kitűnő érzéke volt a gyakorlati élet követelményei iránt és kiváló szervezőtehetség lakozott benne. Sokat forgott a nép között s hivatott úttörő munkása lett sok népjóléti intézménynek. Hazáját keresztül- kasul beutazta s mintegy negyvenezer vallásos szónoklatot tartott. Egyszerű, keresetlen szavakkal igyekezett a nép lelkiismeretére hatni s óriási sikereket ért el. A társadalmi bajok ellen minden irányban felvette a küzdelmet. Hogy a szegények sorsán segítsen, pénzt és ruhát meg élelmiszereket gyűjtött számukra, munka- közvetítő intézetet létesített, hirtelen megszorult emberek számára kölcsönalapot szerzett, ingyen orvost és ingyen gyógyszert biztosított az ő beszédeivel és lelkes utánjárásával a betegeknek. Még mielőtt Wilberforce fellépett volna, röpiratot írt a rabszolgaság ellen, Frey Erzsébet előtt már jóval küzdött a börtönökben sínylődök javának előmozdításáért. Felvette a tudatlanság ellen a küzdelmet azáltal, hogy a jó irodalmat terjesztette ; így például ő alapította Angliában az első keresztyén családi lapot. Alapítója munkásságának bélyegét viseli ma is magán a methodismus. A socialis munkában nem alkot politikai pártot, nem is állapít meg végleges socialis programmot, hanem a közjóiét biztosítására alapelveket i amelyeket Wessley (1742) jelölt meg, igyekszik megvalósítani. Ilyen vallási alapelve például: a vallás szolgálat, gyakorlati követése a megváltónak, aki másoknak szolgálatában töltötte egész Egyptom valóban a Nilus ajándéka, mert egész culturáját természeti viszonyai határozták meg. Jóllehet a történetelőtti időkben számos kisebb államra oszlott, a Nilus völgyének idők jártával szinte természeti kény- szerűséggel politikai és nemzeti egységgé kellett fejlődnie, mert a Nilus volt az összekötő tényező. Ugyancsak a Nilus tette földmérővé, de egyúttal mathema- tikussá és csillagásszá (mértékek, naptár) is a népet és hatása meglátszik a nép vallásos képzetein is. Az ország gazdasága, jóléte a földmívelésen és állattenyésztésen épült föl, nagyban űzték a kertészetet és bortermelést is, el volt terjedve a kézművesség és hajóépítés ; végül nagy súlyt helyeztek az iparra és kereskedelemre. Az egyptomiak általában derült kedélyüek voltak és az élet örömeit szívvel lélekkel élvezték, de azért jámborok és istenfélők is voltak. Egyptomban a nemzeti élet a legszorosabban összeforrt a vallási élettel, minden vallási átalakulás átalakulást idézett elő a nemzeti életben is és viszont. Alig található felirat vagy oklevél, melyből az egyptomiak vallásos gondolkodásáról felvilágosítást ne nyerhetnénk. Mégis az egyptomiak i vallásának a jellemzése, fejlődésének a vázolása egyike a vallástörténelem legnehezebb feladatainak, mert úgy
