Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-25 / 4. szám
8. oldal Evangélikus Lap 4 sz 1913. január 25. katholikus államban nem engedélyez, hanem csak tűri ezt, mint a kormányok katholikus érzéstől való eltávolodását. Másvallású államokban azonban megköveteli az egyház a katholikus kisebbség számára a vallásszabadságot, mert az egyházi igazság terjesztésének ez az egyetlen biztosítéka“. Ez az idézet magyarázat nélkül is elég ékesen szól s bizonyítékául szolgálhat annak, minő őszinte jó barátja „Róma“ az „eretnekeknek,“ kiktől a maga s jezsuitái számára „vallásszabadságot követel, s akiknek segítségét sokszor szívesen igénybevenné a közös „keresztyén világnézetre“ való hivatkozással a „hitet“ fenyegető ellenségek ellen. A jezsuiták Dániában. Az utolsó 20 év alatt a katho- licizmus megkétszereződött a jezsuita propaganda következtében. 1888-ban volt 119 keresztelésök 63 először áldozójuk,26 esküvőjük, 56 temetésök, 1912-ben már 617 keresztelést, 350 először áldoztatást, 191 esketést és 182 temetést végeztek s ezzel hálálták meg Dánia vendégszeretetét, mely befogadta s működni engedi őket. (D. E. K.) KÜLÖNFÉLE. Püspöki konferencia. A püspöki kar a közegyházat érdeklő ügyek megbeszélése és egyöntetű eljárás céljából január 20-án Budapesten értekezletet tartott. Az egyházvezérek sajnálattal konstatálták, hogy egyes egyházak, sőt egyének egyházi ügyekben az utóbbi időben az illetékes esperes és püspök elkerülésével közvetlenül a kultuszminiszterhez fordultak kérelmükkel, ami ott visszatetszéssel találkozott és elutasító elintézést provokált. Az ilyen esetek kikerülése céljából körlevél kibocsátását határozták el. Sok szó esett az értekezleten a korpótlékról, mint a legaktuálisabb kérdésről. Hogy az egyház érdekei e tekintetben mindenképpen megóvassanak az az eszme merült fel, hogy a testvér protestáns egyházakkal szövetkezve közös akciót kell megindítani, hogy a korpótlékkal egyidőben a lelkészi fizetésemelés és a családi pótlék a protestáns papságnak törvényhozásilag biztositassék. A belmissziói tevékenység élesztőse céljából elfogadtatott Scholtz püspöknek az az indítványa, hogy egyik egyházi lapunk külön lapmellékletben szolgálja ezt a fontos ügyet Az Ev. Lap és az Őrálló máris bejelentette, hogy vállalná ezt a megbízatást, de döntés e kérdésben nem történt, miután az értekezlet magáévé tette a bányakerületi püspök azon felfogását, hogy a többi egyházi lap is hivassék fel, hogy tegyen e tekintetben a legközelebbi kerületi közgyűlésen javaslatot. A konferencián általános helyesléssel találkozott az az indítvány, hogy a Sztehlo-ié\e „lelkészi segély“ bői elsősorban azok a lelkészek segélyeztessenek, akik gyermekeiket idegen helyen iskoláztatják. Az értekezlet végül állást foglalt arra nézve, hogy a belmisszió ne szolgáljon cégérül nemzetiségi, szeparatisz- tikus törekvések propagálására, mint az legutóbb Zsolnán történt. A dunáninneni egyházkerület rendkívüli közgyűlését a hó 22-én tartották meg Pozsonyban Lepossa Dániel tnosoni esp. felügyelő és D. Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt. A Laszkáry Gyuláról való kegye- letes megemlékezés és az ő elévülhetetlen érdemeinek méltatása után a kerületi felügyelő választás elrendeltetett. A szavazatok március 14-éig adandók be. A szavazatbontó bizottság elnöksége Baltik Frigyes püspök és Lepossa Dániel kér. felügyelő-helyettesből ál', tagjai Handel Vilmos, Trszlyénzky Ferenc, dr Szekerka, Frenyó, Jánossy, Schleifer, Ringbauer és Schmidt esperesek, Bándy Endre, Stur Károly, Farbaky István, Dobrovits Mátyás dr. és Masznyik Endre dr. Az ülést megelőzte a nagytemplomban tartott istentisztelet, melyen Pröhle pozsonyi lelkész mondott emlékbeszédet, az elhunyt kerületi felügyelő felett. Úgy ezt, mint a püspök megemlékezését kifogják nyomtatni. Az új kerületi felügyelő személyére nézve végleges megállapodás nem történt A nógrádi esperesség Beniczky Árpád mellett foglalt állást, a pozsonyiak Báró Láng Lajost szeretnék a kerület élére állítani. A fehérkomáromiak Kéler Zoltán dr. jelölték, hogy kit fognak megválasztani, az ez idő szerint legalább is kétes. Az azonban bizonyos, hogy bármelyik mellett sorakozzék is a többség, azt az egész kerület megnyugvással s örömmel fogja vezérenként üdvözölni, mert a jelöltek mind kipróbált, vezetésre termett, az egyházért áldozatokra kész férfiak. Azért mindenütt nyugodtan várják az eredményt. A „Katholikus autonómiád ról szóló törvény- javaslatot a vallásügyi minisztérium annyira titokban tartja, hogy még kormánypárti képviselőknek sem engednek ebbe betekintést. A r. k. püspöki karral azonban közölték már a javaslatot, s miután azt a püspöki kar f. hó 22-én tartott konferenciáján jóváhagyta fel lehet tételezni, hogy az a klérus ízlése szerint van elkészítve. Most talán majd az ország is meg fogja végre tudni, mikép kívánja a kormány a r. k. autonómiát szervezni. A lelkészi kongrua kérdésében a püspöki konferencia a paritást követeli, természetesen nem oly értelemben, hogy az amit az állam a róm. kath. egyháznak erre a célra (vallásalap) már adott, a kongrua kimérésénél figyelembe vétessék. Dr. Pank Oszkár ny. sup. titkos tan. a Gusztáv Adolf-Egyesület v. elnöke tiszteletére a magyarhoni e. e. e. gyámintézet 2200 M át gyűjtött s ez összegből „Pank alapítványit létesített. Dr. Pank az alapítványt 3500 M-ára egészítette ki s ennek rendeltetése felől a magyarhoni e. e. e. gyámintézet elnökségéhez megküldött alapító levelében úgy intézkedik, hogy a kamatokból egy- egy magyarországi „diaspora“-beli lelkésznek kell a
