Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-13 / 37. szám
1913. szeptember 13. Evangélikus Lap. 37. sz. 5. oldal A Királyhágón túl az evangélikusok jelentékeny számban fordulnak elő s bár igen hatékony eszközök birtokában vannak, mindamellett itt is a hanyatlásnak jelével találkozunk Ebben az országrészben a felekezetek eloszlása különben elüt a többiekétől, amennyiben egyik sincs túlsúlyban a többiek fölött. I860. 1880 száz 1890. ■ 1 é 1900. k b a n 1910 Evangélikus 966 9-58 9-27 896 8-54 Református 1383 14 22 14 57 14 69 14 87 Római katholikus 12-30 12 66 12-65 13-29 13-93 Görög 2805 27 48 28 14 27 99 2802 . keleti 32 29 3181 30 87 3031 29 68 Az evangélikusok lassan, a görög keletiek gyorsabban vesztik a tért, a reformátusok nyugodtan halad nak, míg a hasonerejü római kathohkusok gyorsabban törtetnek előre, a köztük levő különbség folyton csökken, a görög katholikusok pedig az eddigi hullámzás után állandóan fölfelé törekednek. A reformátusok a Tisza balpartján a legerősebbek, sőt itt a legelső helyet foglalják el. Kívülük a két katholikus felekezet hívei tordulnak elő tekintélyesebb számban. A számarány a következő: 1869. 1880 1890. 1900 1910 Református 35 26 35-50 34 84 34 22 33 40 Római katholikus 12-53 13-27 13-68 14 47 1484 Görög 30 18 28-86 28 77 29-04 28 98 E vidéken tehát a római katholikusok hódítanak a másik kettő rovására. A nyereséget azonban meg kell osztani az izraelitákkal. ennek összes változataiban mindenütt fellelhető, bár jelentkezési alakja a legtarkább változatosságot mutatja“. Szinte áthidalhatatlan űr van a vad népek töméntelen .szelleme“, a philosophusok világszelleme és a monothe- istikus vallásoknak szellemi erkölcsi személyiségként tisztelt istene között. Mégis ez alapon válik szabaddá az ősök cultusa és a természet benépesítése élő, lelkes lényekkel. Az ősök lelkei csak határozott emberi individualitásuk által különböznek a ,,természeti lelkektől“ (dámo- nok, szellemek, mumináki. Mindazonáltal nagy tévedés volna ezek után az animismust a földkerekség összes vallásainak gyökereként tekinteni, tehát a primitiv vallásnak ; ez is csak egyik formátiója a va'lásos életnek és belőle az összes vallási jelenségek semmikép le nem vezethetők. Hogy az animatismus és animismus bizonyos primitiv elemei még későbbi fejlődési fokokon is .tovább élnek mutatja például az a Franciaországban, Angliában stb. máig fenmaradt szokás, hogy a halál bekövetkezte után ajtót vagy ablakot nyitnak ki, a kisuhanó lélek számára. (Hát a kísértetekben, a gonosz szellemekben stb. való hiedelmek!.) A görög katholikusok a Tisza jobbpartján is meglehetős pozíciót foglalnak el: arányuk 23‘57, 22 94, 2366, 23 95, 23 77%, tehát az általában észlelt hullámzás itt is látható. A görög keletiek Erdélyen kívül még a Tisza— Marosszögén vezetnek, a hol a római katholikusokkal mérkőznek. Arányuk a következő: 1869 1880. 1890. 1900. 1910. Római katholikus 3305 34-57 36-20 36-94 36-63 Görög keleti 57 49 5511 5288 51-66 51-61 Az egyetlen vidék, hol a római katholikusok (a bánsági németek kivándorlása miatt) tért vesztettek az utolsó tizedben. A görög keletiek rohamos hanyatlása — épen emiatt — megszűnt. Az egész országban elszórt izraeliták a Tisza két partján és a Duna—Tisza-közén (a fővárosban) vannak legjobban elterjedve: 1869. 1880. 1890. 1900. 1910. Tisza halpartja 5-60 6-87 7-24 7-47 7-62 Tisza jobbpartja 742 820 7-87 7-95 806 Duna Tisza-köze 4 71 580 644 7-39 7-84 Az emelkedés nem maradt abba, de lassúbb ütem-, ben történik, mint annak előtte. Az országrészek után szükségesnek tartom még néhány vármegyét megvizsgálni, még pedig azokat, amelyek az evangélikusokra vonatkozólag jellegzetesek. Ilyenek Gömör-, Liptó-, Nógrád-, Turóc-, Vas- és Zólyommegyék és néhány erdélyrészi megye [A reformátusokat illetőleg Borsod-, Jásznagykunszolnok-, Hajdú , Bihar-, Szabolcs-, Háromszék- és Szatmármegyék; Magyarázatra szorul a samánismus jelensége is. A szót vagy a Sanscrit samanával (— vezeklő) vagy pedig a tunguz _samán“-nal hozzák kapcsolatba. Annyi valószínűnek látszik, hogy a tunguz nyelvből került az irodalomba, de hogy oda honnan került, kétséges. Nem látszik valószínűnek, hogy a samánismus, mely főleg Észak-Ázsia műveletlen (ural-altáji) népei nél feljlődött ki a buddhismus behatására volna visszavezetendő. Bán szerint (Ethnographia 1908) „a samánismus nem egyéb, mint az a hit, hogy vannak olyan egyének, kik különös rátermettség és esetleg tanulás folytán a természetfölötti lényekkel szándékosan és közvetlen érintkezésbe léphetnek. A samánismus eszerint a fensőbb animismus körébe tartozik“. Akkor jelentkezik, mikor már vannak szellemek, de istenek még nincsenek. Azokat az egyéneket, akik az érzékfölötti lényekkel (dämonokkal) szándékosan és közvetlenül érintkeznek, sámánoknak neveztetnek. Legalább Szibériában ez a nevük, Grönlandban Angekok, Amerika bennszülött indiánusainál pedig medicinembernek nevezik. (Pót\ t. köv )