Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-06 / 36. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 36. sz. 1913. szeptember 6. Saját magunk és embertársaink való életéből kell kiindulnunk a személyiség fogalmának helyes meghatározásnál. Régebbi görög és latin meghatározása prosopon, hypostasis és persona. Értendő alattuk a köztünk és más emberek és a világ között való lényegalkotó különbségünk. Ezt régebben úgy fejezték ki, hogy személy az, quod proprie subsistit. A személyiség fogalma igen tág és fejlődésre képes fogalom és legteljesebb értelmében bizonyos aesthetikai, ethikai és vallásos értékelést foglal magában. Utolsó értelmezésében erkölcsi tudatot vagyis jó embert jelent, amit Goethe költészete így fejezett ki: „Edel sei der Mensch, hilfreich und gut, denn das allein unterscheidet ihn von allen Wesen, die wir kennen“. Ki sajátos szellemi lényegével uralkodik a világon és szereti az embereket, az mélyebb értelemben véve személyiségnek mondható. A biblia azt „léleknek“, a modern feifogás öntudatnak, érzületnek és akaratnak nevezi. Lényege tehát nem annak határozottsága vagy korlátozottsága. S így vagyunk az isteneszmével is mai modern gondolkozásunkban. Csak az az eszme ád a világnak ép úgy, mint a személyiségnek sajátos értelmet, célt és értéket. Ép azért az atheismus egy üres és vigasztalan felfogás. De gondolkodó értelmünkkel az istenfogalmat föl nem foghatjuk. A „tiszta gondolat“, „lét“, „tevékenység“, „universum“, „világrend“, „világerő“ vagy „világszellem“ tisztán elméleti gondolatsorozatokkal mire sem mehetünk az isteneszme construálásánál. Ez a természetbölcselők és költők gondolatiránya. Isten nem gondolati constructio, hanem lényegének meghatározására csakis az ember személyisége vagyis tényleges tapasztalati akaratélete vezethet. A gyakorlati életvalóság s így az akarat vezethet csak az isteni személyiség meghatározására. Az Isten lényegénél nem a lét vagy nemlét a kérdés lényege, hanem a jóság s nem a világmindenség oka és forrása, hanem az istenországa a fődolog. Azért a keresztyénség vallásos erkölcsi világ- és életfelfogása most és mindörökké az absolut vallás. Aki a maga akaratirányával és cselekvőségével csak a jót szolgálja és műveli, az megtalálta az Istent] akaratában, gondolkozásában és érzésében egyaránt. Minél inkább él valaki a jóban és szolgálja annak ügyét, annál jobban ismeri meg az Istent, ki maga a jóság, kegyelem és szeretet és Jézus által méltán mennyei atyánknak mondható. S nézzük most már — mindenekelőtt elméletileg — a személyiség s az isteneszme fogalmának élő, szerves kapcsolatát. Keresztyén isteneszme és erkölcsi személyiség kölcsönösen kívánja és feltételezi egymást, mi mellett az isteni s az emberi személyiség viszonya a napnak a maga képéhez és hatásaihoz való viszonyához hasonlítható. Különösen a Carlyle-féle nagy szellemi hősökben s főleg Jézusban látjuk az isteni személyiség legméltóbb kinyomatát, amivel egyúttal annak egyetlensége és felségessége van kimondva. De a személyiség problémája nem elméletileg, hanem gyakorlatilag megoldandó, amint maga az evangélium is elsősorban gyakorlati és nem elméleti világtalánynak mondható. Ennek első feltétele, hogy magunkat is erős személyiségnek tudjuk s hogy az Isten fogalmánál csakis a teljes és tökéletes vagyis örök jóságra gondoljunk. Aki a jót mindenek fölé helyezi s azt a leghatalmasabbnak, legértékesebbnek és legdiadalmasabbnak tartja, az hiszen egy személyes Istenben, mint mindenható és kegyelmes atyánkban. S erre példányképünk maga Krisztus, aki a személyest és a jót, az istenit s az emberit teljes tökéletes egységben tünteti föl a maga concrét történeti személyiségében. Utolsó és egyedül lehetséges megoldása a problémának teljesen gyakorlati jellegű,, nevezetesen a mi nevelődésünk valódi személyiségekké és személyes odaadásunk a jó iránt a való életben. Úgy legyen! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. KÜLÖNFÉLE. A bányai evang. egyházkerület rendes közgyűlését szeptember hó 11-én és következő napjaiban Budapesten tartja meg. A gyűlés napirendje: Szeptember 10-én: érkezés Budapestre. D. u. 5 órakor a szokásos előértekezlet. Szeptember 11-én : délelőtt 1/%9 órakor tartandó gyámintézeti istentisztelet után 9 órakor kér. gyámint. közgyűlés, 10 órakor a kerületi közgyűlés megnyitása. Szeptember 12-én és 13-án délelőtt a kerületi közgyűlés folytatás a A közgyűlés főbb tárgyai: 1. A kerületi felügyelő megnyitó beszéde. 2. A közgyűlés megalakulása. 8. A püspök évi jelentése. 4. Jelentés a kerületi leánynevelő-intézetről. 5. Jelentés a szarvasi tanítóképző-intézetről. 6. Jelentés a közép- és népiskolák állapotáról^ 7. A pénzügyi és jogügyi bizottságok javaslatainak tárgyalása. 8. A múlt évi kerületi és egyet, közgyűlések jegyzőkönyvei kapcsán hozandó határozatok. 9. Indítványok. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy azok, kik az utazáshoz kedvezményes vasúti 'jegyet óhajtanak, 1 K. beküldése mellett forduljanak Noszkó István lelkészhez (Rákoskeresztúr, Pestvm ), kire a püspök úr ezek elküldését bízta. A bányakerületi közgyűlés alkalmából a kerület lelkészei és érdeklődő világi férfiai szept 10. d. u. 6 órakor, a kerületi előértekezlet után a Deák-téri iskolák nagytermében összejövetelt tartanak. Ez összejövetel tárgya elsősorban a kerület lelkészeinek tömörítése, esetleg egy kerületi evangéliumi szövetség alakítása, továbbá sorrend szerint a következő előadások; Raffay Sándor, Földváry Elemér, Sztehlo Kornél, Jahn Jakab és mint vendég Megyercsy Béla, a kér. ifjúsági világ- szövetség utazó titkárának az ifjúsági mozgalmakat ismertető előadása.
