Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-09 / 32. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 32. sz. 1913. augusztus 9. megyei főjegyző végzett. D. e. az egyházmegyei számvevőszék és iskolai bizottság tartotta üléseit Dómján Elek, illetve Bortnyik György alesperes elnöklete alatt. A közgyűlés ünnepies megnyitása déli féltizenkettőkor történt a vendéglátó egyház imaházában. Meskó László dr. elnöki megnyitójában sajnálattal állapítja meg, hogy törvényben biztosított jogaink még mindig kis mértékben érvényesülnek, az 1848. XX. t. c. még mindig csigalépésekkel halad a végrehajtás felé, a lelkészi korpótlékról szóló törvényben pedig olyan jognyirbálások vannak s annyira távol áll a megnyugvást teremtő s joggal várt, mert megígért fizetésrendezéstől, hogy ezzel meg nem lehetünk elégedve, hanem a kérdést napirenden kell tartanunk s a törvény revízióját sürgetnünk. A zsinatról szólva, kijelenti, hogy az előmunkálatokkal szemben hangoztatott vélemények csak örvendetes jelei annak, hogy az ügy közelről érintve mindnyájunkat nagyfokú érdeklődést váltott ki, de az előmunkálatok kedvezőtlen fogadtatása nem érv a zsinat elnapolására; majd melegen üdvözölte a súlyos betegségéből felépült főesperest. Materny Lajos főesperes miután az üdvözlést meghatottan megköszönte, megnyitójában ugyanezekkel az ügyekkel foglalkozott. A zsinattartásra alkalmatlannak találja időnket nemcsak politikai okokból, hanem a dekadenciának amaz ijesztő térhódítása miatt, mely megrontotta a közerkölcsöket, úgy, hogy minden eladó ma, az önérdeknek a legszentebb ügyet is alárendelik az emberek, a lelkesedés kialvóban, a közöny terjed ... A lelkészfizetési törvényt a lelkészi karra lealázónak, egyházunkra sérelmesnek tartja, majd keserűen kérdi: „Hol voltak e törvény tárgyalásánál a mi dignitáriusaink ? Tiltakozni kellett volna a lelkészi javadalomnak ily módon való rendezése ellen!". . . Nekünk kell felemelnünk tiltakozó szavunkat ezen törvény életbeléptetése ellen és minden eszközt megragadni arra, hogy a törvényhozás újabb méltányos alkotással nyugtassa meg a kedélyeket! Majd a lelkészi javadalomnak szerinte egyetlen méltányos rendezése a kultuszadó behozatala révén az egész vonalon rendezendő 2400 K alapfizetés és a pótlékok rendszeresítése. A szokásos főesperesi jelentés után első tárgy volt a zsinati képviselőkre leadott szavazatok felbontása, valamennyi egyház a főesperesre és a felügyelőre adta szavazatát, minek folytán a tiszavidéki egyházmegye zsinati képviselőül Materny L. főesperes és dr. Meskó László felügyelő jelenítettek ki. A nagygeresdi egyezmény revízióját óhajtja a közgyűlés, de benne kimondónak tartja a reverzálisnak, az áttérítésnek és átkeresztelésnek a két egyház közötti tilosságát s az egyezmény becsületes végrehajtása fölött őrködő közös biróság felállítását. A segédlelkészek kihelyezését a püspökök discrecionalis jogának Ítéli. A missziók szervezését és ellátását egyetemes ügynek tartván, ennek rendezésére évről-évre növekvő s költségvetésileg kijelölendő összeget kíván az egyetemtől folyósíttatni, addig is a kerületet kéri a szükséges összegnek, esetleg a theol. tanárok fizetésrendezésével felszabadulandó összegnek e célra leendő fordítására. A suplicació eltörlését helyesli s e célból a kerülethez felterjesztést intéz. A Luther-otthonnál alapítványi helyet mostoha anyagi viszonyai miatt nem létesít. A korpótlék ügyében a kérdés megnyugtató rendezése céljából felterjesztéssel él. A tanárok szolgálati viszonyát szabályozó rendeletet általában — némi módosításokkal — elfogadta. Az 1848. XX. t.-c. végrehajtását sürgeti. Az első nap megtartott gyámintézeti istentiszteleten Duszik Lajos egyházmegyei főjegyző, szatmári lelkész tartotta az egyházi beszédet, melyben a keresztyénség korszerű feladatait ismertette; beszéde mély hatást tett a gyülekezetre. A közgyűlés megnyitása után a debreceni egyház magyaros vendégszeretettel közebédet adott a nagyerdőn. —ki— A gömöri ágostai hitvallású ev. egyházmegye julius 29. és 30-án tartotta meg Rozsnyón ez évi rendes közgyűlését Kubinyi Géza főispán egyházmegyei felügyelő és Terray Gyula udvari tanácsos főesperes elnöklete alatt. Julius 29-én d. u. 5 órakor gyámintézeti istentisztelet volt, amelyen Hallát János ratkóí lelkész tartott magas szárnyalásu egyházi beszédet s az e célra alakult vegyes kar adott elő Engisch György ‘rozsnyói kántor tanító vezetése mellett kiváló precizitással egy egyházi éneket. Az istentisztelet befejezte után a közgyűlés fontosabb tárgyairól előértekezlet tartatott. Este a rozsnyói kerületi leányiskola javára igen sikerült előadást rendeztek a rozsnyói műkedvelők nagyszámú közönség előtt. Julius 30-án reggel 8 órakor Kármán István egyház megyei egyházi főjegyző rövid imája után a közgyűlés vette kezdetét, melyen az egyházközségek képviselői és kiküldöttei igen nagy számban vettek részt és mindvégig nagy érdeklődéssel tárgyalták a napirendre kitűzött ügyeket. Kubinyi Géza főispán, egyházmegyei felügyelő tartalmas beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Utána Terray Gyula főesperes terjesztette elő évi jelentését, mely beszámol az egyházmegye életében előfordult minden mozanatról. Különösen örömmel emeli ki, hogy a magyar nyelvű isteni tisztelet az esperességben mind- indább nagyobb tért hódit. A Miskolcon szeptember 17. és 18-án tartandó egyházkerületi közgyűlésre kiküldettek szavazati joggal báró Hámos László nyug. főispán, Hevessy Bertalan egyhm. gyámintézeti elnök, Kirinyi Béla földbirtokos és dr. Markó János kir. közjegyző, világiak, Barthalomeidesz László, Hoznék Lajos, Vrablicza Béla és Hallát János egyháziak. A közgyűlésen felbontattak az egyházközségeknek a zsinatra küldendő képviselőkre beadott szavazatai. Ezek eredményeként zsinati képviselőkként kiküldettek : Kubinyi Géza, egyházmegyei felügyelő, Hevessy Bertalan, egyházmegyei gyámintézeti világi elnök, világiak
