Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-02 / 31. szám
1913. augusztus 2. Evangélikus Lap. 31. sz. 5. oldal A birodalmi átlag, amint láttuk, 146%Az evangélikusok ebben a szomorú tizedben, ha nem is emelkedtek fölébe ennek, de meglehetősen megközelítették a lakosság szaporodási arányát, míg testvéreink a reformátusok, akiknek szaporodása mindössze hétezer volt, jóval alatta maradtak az átlagnak. A római katholikusok, akik máskor is az összes keresztyén felekezetek közt legjobban gyarapodtak, most is vezetnek köztük, bár a növekvés mérve ezúttal jóval csekélyebb volt. A görög katholikusok és -keletiek azonban absolut számokban is erősen fogytak. Az izraeliták ellenben, mint minden alkalommal, ezúttal is igen tekintélyes, bár az előző időközinél kisebb, szaporodást mutatnak, bizonyságául annak, hogy a gazdasági és pénzügyi válság igen kevéssé, a járvány semmit sem érintette őket, a társadalmi és politikai ziláltság pedig még nem hatott rájuk. A római katholikusoknak egy vigaszuk mindenesetre van, tudniillik, hogy gyarapodásuk lélekszámban (347 ezer) tetemesen nagyobb, mint a birodalomé (224 ezer) és ha relative meg sem közelitették az izraelitákét (463, illetve 15*61 •/•)» ami különben — úgylátszik — lehetetlen is, mindamellett a többi keresztyén felekezetekénél jóval kedvezőbb erősbödésük a jövőre is megnyugtathatja őket. Az egyes keresztyén felekezetek gyarapodásában mutatkozó nagy eltérés — egyébként közös volt a baj — arra vezetendő vissza, hogy a halálnak pusztító angyala, a járvány az ország keleti felében dúlt főleg, tehát a római katholikusokat aránylag kevésbé fogyasztotta, míg a reformátusok, görög katholikusok és -keletiek közt nagy és rettentő erővel tombolt. (Folyt, köv ) KÜLFÖLD. A németországi Gusztáv Adolf Egylet ez évi nagygyűlése szeptember 15—19-e közt lesz Kiéiben. A nagy szeretetadományra három egyház ajánltatik: Huckarde Westfáliában, Tuhringen Nyugat-Porosz- országban és Leoben diasporája Stájerországban. A jubileumi gyűjtés eredménye. A német császár huszonötéves uralkodói jubileuma alkalmából a missiókra is gyűjtöttek adományokat. Mióta a német birodalom is gyarmatosításra adta magát és gyarmatokat szerzett, a német közvélemény is eszmélni kezd és látja, hogy a missiók munkássága a benszülöttek nevelésénél megbecsülhetetlen áldás, mert a missiók a ben- szülötteket nemcsak a keresztyénséggel ismertetik meg, hanem az u. n. kultúrmunkákra is megtanítják őket. A missiói egyesületek azonban nagyobbrészt adományokból élnek s rossz anyagi viszonyokkal bajlódnak A herrnhuti missió kénytelen volt egy pár missiói állomását beszüntetni, más missiói társulatok ezrekre, sőt százezrekre rugó deficittel küzködnek. A „berlini missiónak“ több mint négyszázezer márka deficitje van. Ilyen körülmények között született meg az a gondolat, hogy a nemzeti terjeszkedés igen fontos tényezőinek, a missióknak is jusson jubileumi emlékképen valami. Parlamenti és egyházi vezéremberek közösen indították meg a gyűjtést. A gyűjtés eredményének a végösszege csak június 30-a után lesz megállapítható. Június 17 én azonban máraz addig befolyt összegeket nemzeti adománykép átadták a német császárnak. Az evangélikusok részéről 2,503.486 márkát, a katholikusok részéről pedig 1,300.000 márkát adtak át. Mivel a gyűjtés evang. részről még nincs lezárva, hanem június 30-ig folytatódik, körülbelül kerek négymillió márkára tehetjük azt az összeget, amit a német nép a jubileum alkalmából a keresztyén missiók számára adományozott. A jubileum alkalmával tett alapítványok, adományok és gyűjtések összege ezzel a missiói gyűjtéssel együtt körülbelül 15 millió márkára rúg. A németek császára pedig örül, hogy az ő jubileuma saját szavai szerint „a német föld és a jövendő nemzedékek részére áldás forrásává lett“. Új dogma. Újabb jelentések szerint augusztus 15-e van kiszemelve arra, hogy X. Pius pápa szűz Máriának, a mennyország királynőjének testben való mennybemenetelét dogmaként kihirdesse. IX. Pius 1854-ben pronunciálta a Mária szeplőtelen fogantatásáról szóló hittételt. Miután azóta a pápa „csalhatatlan“ lett, zsinat nélkül is kihirdetheti ezt az új hittételt s azután tartozik minden katholikus elhinni, hogy Mária testestül-lelkestül égbe szállt. Egy hiánya ennek a dogmának még van. Mária testben való mennybemenetelének az előfeltétele az, hogy Mária a sírból feltámadott vagy az egyáltalán meg sem halt legyen. Mig a két lehetőségnek valamelyike szintén dogmává nem tétetik, addig a dogmaláncolatból egy fontos szem hiányozni fog. KÜLÖNFÉLE. A zólyomi egyházmegye közgyűlése július hó 15-én és 16-án folyt le Besztercebányán. Az első napon a lelkészi értekezlet ülésezett. Délután volt a gyámintézet közgyűlése, mely örvendetes áldozatkészségét híveinknek azon eredményben mutatta be, mely szerint a lefolyt évben 1.754 K 80 f. gyűlt össze a gyámintézet céljára, melyet dr. Radvánszky György a gyámintézet buzgó áldozatkész világi elnöke még 50 K-val pótolt s így az évi eredmény 1834 K 80 f. re emelkedett. A gyámintézeti közgyűlést követte, a segélyintézet közgyűlése. Az egyházmegyei közgyűlést Bakay Péter főesperes fohásza után Csipkay Károly egyházmegyei felügyelő nyitotta meg. A fontosabb tárgyak következők voltak: A főesperes jelentésében kiterjeszkedett a lelkészek fizetésének rendezéséről szóló legújabb törvényre, mely
