Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-19 / 29. szám
1913. julius 19 Evangélikus Lap. 29 sz 5. oldal KÜLÖNFÉLE. A trencséni ev. egyházmegye közgyűlése. Ezen egyházmegye Trencsénben tartotta meg rendes évi közgyűlését dr. Stúr Károly esp. felügyelő és Krizsan Zsigmond esperes elnöklete mellett. Az esperes felügyelő megnyitója után előterjesztette nagy gonddal szerkesztett évi jelentését, amelyben kegyeletesen emlékezett meg Laszkáry Gyula haláláról s az új kerületi felügyelő, Beniczky Árpád megválasztásáról és ünnepélyes beiktatásáról. Mindjárt az évi jelentéssel kapcsolatosan dr. Mar- kovics morvamogyoródi egyházi felügyelő előhozakodott az ismert zsolnai tót konferencián történt megállapodásokkal és a zsinati bizottság javaslatára hozott indítványaival. Meginterpellálta az esperességi elnökséget: Mily intézkedést tett az esperességben ezen felvidéki tót konferencián történt megállapodások tekintetében ? Az interpelláció felett Vitéz Lajos bánluzsányi lelkész felszólalása után, aki kijelentette, hogy ezen tót konferencia magántermészetű volt s határozatai nem tartoznak ide az esperességi gyűlésre, az esp. elnökség és gyűlés válasz nélkül egyszerűen napirendre tért. Az esperességi számvevőszéki jelentésnek elintézése után az aug. hó 13-án Pozsonyban megtartandó egyházkerületi gyűlésre kiküldettek szavazati joggal: Vitéz Lajos bánluzsányi lelkész és a világiak közül Jánoska ügyvéd és Janovszky kir. járásbíró. Tárgyaltatott még a tanítók alkalmazásáról szóló szabályrendeleti tervezet, amelyet az esp. gyűlés általánosságban elfogadott Palich esp. jegyző és előadó észrevételeivel. Vitéz Lajos lelkésznek a papi értekezleten a bel- misszióról tartott értekezésében foglalt javaslatát elfogadták és az ev. papi értekezletre, illetve kerületi gyűlésre leendő felterjesztése elhatározták A zsinati képviselőkre beadott szavazatok felbontásánál kitűnt, hogy a felvidéki tót konferencia, amely itt is beavatkozott a trencséni esperesség belíigyeibe s mely Krizsan esperes helyett Palich János vágkesányi lelkészt jelölte és szekerét tolta, erőlködése kudarcot vallott, amennyiben zsinati képviselőkul Krizsan esperes és dr. Stúr esp. felügyelő lettek megválasztva, bizonyságul annak, hogy a trencséni esperesség önállóan cselekszik és semmiféle illetéktelen befolyást nem tűr. A brassómegyei evang. lelkészegyesület folyó hó 11-én tartotta meg rendkívüli értekezletét Bohus Pál főesperes elnöklete alatt a zsinati képviselők kiküldetésének tárgyában. Személyes természetű ügyek elintézése után a zsinati képviselők kiküldésének, illetőleg ajánlásának megbeszélésére került a sor. Bohus Pál főesperes miután a lelkészek azon előleges megállapodásáról tudomást szerzett, hogy zsinati képviselőül az egyházi részről őt kívánják kiküldeni, hosszabb beszédben fejtegetve a zsinati képviselőségnek az espe- resi teendőkhöz valO viszonyát, nem győzi eléggé hangoztatni annak az immár szokássá vált gyakorlatnak hátrányát, mely abból a felfogásból táplálkozik, hogy a zsinati képviselőség leginkább a főesperest illeti meg az egyházmegyében. Ha vesszük az eddig kiküldöttek névsorát, mondá a többek között, láthatjuk, hogy az eddigi kiküldöttek mind a főesperesek sorából kerültek ki. Nem tételezi fel azt, hogy volna akár egy főesperes, akár egy más lelkész olyan, ki ambíciót ne csinálna abból, hogy a zsinati képviselőséget elnyerhesse, de azt sem tételezi fel, hogy a nem főesperesi lelkésztársak sorából ne akadhatna olyan, ki ezen megbízatásának szintén meg tudna felelni akkor, amikor a főesperest az egyházmegye adminisztrációja othonához köti. ö a maga részéről azt az 1—2 évet, melyben mint főesperes hivatva van az egyházmegye élén működni, kizárólag ez egyházmegye kormányzására kívánja fordítani, hogy ebbeli törekvése a jövőre maradandó hatással legyen s minthogy ezen szándékában a zsinattartás hosszúra nyúló időszaka őt csak akadályozná, kéri a lelkésztársakat, hogy amennyiben a jelölésnél az ő személyére gondoltak volna, ezen tiszteletreméltó szándékuktól álljanak el, méltányolva azokat az okokat, melyeket beszéde fonalán felemlített. Bohus Pál főesperes ezen nagy önzetlenségéről s egyházmegye- szeretetről tanúskodó beszéde természetesen hosszabb vitát provokált. Moór Gyula brassói lelkész, volt fő esperes ragaszkodott az általános gyakorlathoz s hangoztatta az esperesek kiküldetésének illetékességét, amennyiben ők állván az egyházmegye élén, adott helyzetüknél fogva ők vannak leginkább hivatva arra, hogy az egyetemes egyház közérdekű ügyeit figyelemmel kisérjék s azokban tevékeny részt vegyenek. Deák Sándor s többen Bohus Pál érvelése mellett foglalván állást, indokolt kérésének honorálását ajánlották. Végül abban történt megállapodás, hogy egyházi részről kövessék, illetőleg ajánltassék az egyházaknak megválasztásra zsinati képviselőül Moór Gyula volt főesperes, ki már a múlt zsinati üléseken is, mint kiküldött, tevékeny részt vett a munkában. Világi részről pedig Molnár Viktor ny. államtitkár, egyházmegyei felügyelő. E kérdés ilyetén megoldása után felolvastatott Geduly Henrik püspök elnöklete alatt megtartott esperesi értekezletnek az egyházmegyei háztartásra vonatkozó szükségletről, valamint a lelkészfizetés törvényjavaslatának bírálatáról s az ezzel kapcsolatosan tartott határozatról szóló jegyzőkönyvi kivonat, mely egész terjedelmében örvendetes tudomásul vétetett, ez utóbbi azzal a meg- toldással, ami a fenti határozatból bizonyára véletlenül kimaradt, t. i. kéri a lelkészi kar a megígért, de be nem váltott anyakönyvi kivonatok kárpótlásául felajánlott díjazásnak is sürgős rendezését. Az értekezlet elnök éltetésével végződött. K. B.
