Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-31 / 22. szám

1913. május 31.

Evangélikus Lap. 22. sz.

7. oldal

időből legfejebb 10 évet számítanak be. Új egyház- községek felállításánál a miniszter követelheti, hogy a korpótlékok egy részét az egyházközség viselje. A törvényjavaslat méltatását lapunk vezető helyén találja az olvasó.

Lelkész! értekezletek. A pozsonyvidéki lelkészi értekezlet 1913. évi május 21-én népes ülést tartott a pozsonyi theol. akadémia dísztermében Schmidt K J. főesperes elnöklete alatt. A szokásos megnyitás után Zoch

S. (Modor) biblia-magyarázatot tartott I. Tim 6, 6—8 alapján, mely általános tetszéssel találkozott. Majd Lie. Daxer Henrik (Bazin) nagy hozzáértéssel tárgyalta „a belmissziöt“. Rámutatott arra, hogy a belmisszió egyházi irányú munka, melynek céljai eléréséhez önálló szervezetre van szüksége, de ez szépen beilleszthető az egyházi szervezetbe. Majd kiterjeszkedett a belmisszió néhány szervére (ifjúsági egyesületet, énekkarok, irat- terjesztés) és hangsúlyozta a jelenlegi szervek továbbfejlesztésének szükségességét. A tartalmas elaboratum nyomán élénk vita indult meg, melyben az előadón kívül Schönwiesner, Steinacker, Okályi, Zoch lelkészek, dr. Masznyik igazgató és az elnök vettek részt. Az értekezlet megegyezett abban a felfogásban, hogy köszönetét érdemel ugyan a püspökök felhívása, mert ráirányította a figyelmet a belmisszió nagy fontosságára, mindazonáltal a belmissziónak szabad tevékenységnek kell maradnia, mely az egyes gyülekezetek speciális szükségleteiből indul ki és azokkal számol. Ép azért az értekezlet a belmissziói köröknek minden gyülekezetben való szervezését nem tartja időszerűnek. Oly ügyről van itt szó, melyben a hivatalos, felülről való intézkedés sokat árthat. Az idő előrehaladottsága miatt a tárgysorozat két pontja elmaradt és már csak dr. Masznyik Endre teol. akad. igazgató előadására került a sor. A zsinatról és zsinati javaslatról szólott és a dolog lényegébe hatoló kritikájával egyhangú és őszinte tetszést keltett. Kifejtette, hogy a mostani időt zsinat tartására nem tartja alkalmasnak, mert a hívek körében nincs meg az egészséges közszellem. A javaslat határozottan rossz, mert a jogi és politikai elem dominál benne, nem pedig a Krisztus szelleme. Követeli ennélfogva annak kidombori- tását, hogy a zsinat egyházi, nem pedig jogi politikai gyűlés; hogy ne vesszen bele zsinatunk a paragrafusok tengerébe, amelyek békóba verik a szabad mozgást; hogy építsük ki egyházunkat az ev. szellemének megfelelő presbiteriális alapon, mert ez az elv az egyházmegyén, kerületen és egyházegyetemen már nem érvényesül kellőleg. Kívánja továbbá, hogy ölelje fel a javaslat a lelkészképzést (theologiai tanügy reformja, lelkész- képző szemináriumok stb.) és a nyelvi és nemzetiségi kérdést is. A kitűnő előadó végül azt a javaslatot terjeszti elő, küldjön ki az értekezlet több bizottságot a zsinati javaslat egyes részeinek tanulmányozására, amelyek majd egymással érintkezvén a 3 esperesség lelkészi karának közvéleményét fogják kifejezésre juttatni. Az

elnöklő főesperes hozzájárult az előadó indítványához, de hozzácsatolta azt az óhajt, hogy a jelen javaslat alapján zsinat egyáltalán ne tartassék, hanem csak akkor, ha jobb javaslat készül. Az értekezlet ezt az indítványt is magáévá tette, majd pedig Schönwiesner lelkész azon indítványához járult hozzá, hogy az államtól kiutalványozott lelkészi korpótlék a nyugdíjba beszámittassék. Végül gyűjtést rendeztek a pozsonyi tflzkárosultak javára.

A nagyhonti esperességben a lelkészi értekezletet e hó 21-én Ipolyságon tartották meg. Az értekezletet megelőző istentiszteleten Szimonidesz Lajos nagybörzsönyi lelkész prédikált és osztott úrvacsorát. Az értekezlet napirendjén sok fontos tárgy volt. Élénk vita tárgyát képezte a szükséglet-bevallás és az adóalapi kérvényekhez kiadott utasítás dolga s általános volt az elégedetlenség afölött, hogy mindkét esetben hiányos, a gyakorlatban meg nem felelő rovatos ívek és kimutatások alapján kellett ezt a két fontos összeírást megcsinálni. Az értekezlet állást foglalt a lelkészi korpótlék törvényes biztosítása s a korpótléknak a hitoktatókra s a segédlelkészekre leendő kiterjesztése mellett. Bobál Samu egyházmaróti lelkésznek a vasárnapi iskolákról és a gyermekistentiszteletekről szóló felolvasását élénk érdeklődéssel hallgatták. A ref. 400 éves évfordulójára a gyűjtés elrendeltetett. Az értekezleten Händel Vilmos főesperes elnökölt.

Egyházmegyei közgyűlés. A bánsági esperesség május hó 20 és 21 én tartotta gyámintézeti s egyház- megyei közgyűlését Resiczán sédeni Ambrozy Andor báró felügyelő és Doleschall főesperes elnökletével. A gyámintézeti közgyűlés alkalmából Soltész Gyula birdai lelkész gy. i. elnök tartott ünnepi beszédet. A helybeli evang. nőegylet nevében Kubányi Endréné, Krivácsy Emma egyleti elnök, a helybeli egyház felügyelőjének neje 50 koronát adott át a gyámintézetnek szabad rendelkezésre, amely összeget a közgyűlés Versecz filiájá- nak Fehértemplomnak adományozta. Az esperességi közgyűlés május 21-én folyt le említett elnökség vezetésével. Nevezetesebb intézkedései: az elhunyt lieblingi lelkész, Zvarinyi Emil után alesperessé Bohus Károly temesvári lelkész, egyházmegyei főjegyző választatott meg; egyházmegyei főjegyzővé pedig Jeszenszky Ignác nagy- kikindai lelkész; temes-krassói körlelkésszé Chován Zsigmond lugosi, egyházmegyei törvényszéki bíróvá Kiss Kálmán felsőaradi; számvevőszéki taggá Francz Ede orsovai, nyugdíjintézeti biz. taggá Jamniczky György ujsándorfalvai lelkészek s világi részről pedig törvény- széki bíróvá Bielek Antal nagybecskereki egyházközségi felügyelő. A reformációi jubiláris alap hováfordítására nézve az esperesség oly értelmű indítványt terjeszt a kerület elé, hogy a befolyt jubileumi adományokból egyetemes] lelkész-fizetési alap létesittessék. A lelkészi értekezleten az egyházi adók végrehajtás utján való beszedéséről Wallrabenstein Jakab homokosi lelkész értekezett. Az új végrehajtási novella új helyzet elé állította