Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-17 / 20. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 20. sz 1913. május 17. kezés és közigazgatás keretében. Kiemelte a zs. javaslat liberális voltát a református zsinati törvénnyel szemben, de konstatálta azt is, hogy a felsőbb leányiskolák és polgári iskolák képviseltetéséről alaposan megfeledkezett. A javaslatnak az iskolák szervezetére, tantervére stb. vonatkozólag uj rendelkezése alig van. Előadó kívánatosnak mondotta az esküminták kihagyását a törvényből és hogy a sok minta egyetlen, általánosabb jellegű és mindenkire kötelező eskümintával pótoltassák. Kívánatosnak mondja továbbá előadó azt is, hogy a tanárok szolgálati viszonyai is szabályoztassanak. Dr. Szelényi Ödön a bécsi ev. theológiai fakultás történetének és jelenlegi szervezetének ismertetése kapcsán rámutatott arra a módra, mellyel az ev. fakultás ügye is könnyebben megoldható volna, nevezetesen, ha a bécsinek a mintájára egyelőre a fakultási jelleg elnyerésével érnők be és a fakultásnak az egyetem szervezetébe való beillesztését csak mint későbbi célt tűznők magunk elé. A szakosztály ezzel szemben oly fakultás felállítását kívánta, mely az egyetem integráló részét képezné és ennek szorgalmazását ezentúl az egyesület segítségével szándékozik hatékonyabbá tenni. A középiskolai szakosztály gazdag tárgysorozatából különösen két tárgy keltett élénkebb vitát: a szociológia tanítástervezete és a középiskolák rendtartásának a revíziója. Ezenkívül ez a szakosztály is tárgyalta a zsinati bizottság javaslatának az iskolákra és tanárokra vonatkozó részét. Ugyanezzel foglalkozott a maga álláspontjáról a többi szakosztály is. A tanítóképzői szakosztály ezenkívül az egyetemes vallástanítási tantervvel, a fegyelmi szabályzattal, az 50 perces órákkal foglalkozott. A polgári iskolai szakosztály az évzáró vizsgák és az iskolakert kérdését tárgyalta. Igen gazdag volt az elemi iskolai szakosztály tárgysorozata is. Az egyes szakosztályok ülésein nemcsak a tagok voltak jelen, hanem mindegyiknek akadtak előkelő vendégei is, mint Haviár Dániel egyház- megyei felügyelő. Veres József főesperes, Benka Gyula ny. igazgató, Kelló György, Placskó István. Gajdács Pál lelkészek és mások. A népszerű elnök, dr. Mágócsy-Dietz Sándor pedig mindegyik szakosztály ülésén megfordult. Délután a választmány ülésezett, tárgyalta a szakosztályok javaslatait és behatóan foglalkozott a reformáció négyszázados évfordulójának méltó megünneplésének a kérdésével, mire nézve egyebek mellett különösen az a javaslat keltett általános helyeslést, hogy a nevezetes évfordulóig az ev. tanügy összefoglaló története volna elkészítendő. S fárasztó szellemi munka után üdítőleg hatott a megjelent idegenekre a szarvasi műkedvelők által néhány vidéki vendég közreműködésével rendezett nagyobbszabású hangverseny, melynek nagy ügyességgel összeállított programmja a kényesebb izlésüeket is kielégíthette. A hangverseny után következő „ismerkedés“ is a legemelkedettebb hangulat jegyében állt és a vége felé az ifjúság táncra is kerekedett Május 14. délelőttjét a közgyűlés töltötte be. Jóleső érzés vett rajtunk erőt, midőn a teljesen megtelt gimnáziumi tornatermen jártattuk végig a szemünket. Kellemes feltűnést keltett, hogy néhány derék szarvasi egyháztag a gyűlés végéig kitartott és lankadatlan figyelemmel hallgatta az előadásokat. A gyűlésen egyébként képviselve volt a szarvasi ág. h. ev. egyházközség, a békési egyházmegye, az országos ref. és kath. tanár- egyesület (ez utóbbi először), az Országos Középiskolai Tanáregyesület, a békésmegyei és szarvasi tanító- egyesület. Az elnök meleg üdvözlő szavai után az említett testületek képviselői szólaltak fel és ezek közül különösen a ref. testvéregyesület képviselőjének, Borsos Károly mezőtúri igazgatónak lelkes szózata és a róm. kath. egyesület megbízásából megjelent Vöröss Béla, budapesti tanár meleg és tapintatos üdvözlete keltett élénk visszhangot és tetszést. Az elnöki megnyitó erélyesen hangsúlyozta egyesületünk nagy fontosságát az egyetemes egyház szempontjából és hivatkozott arra a leg újabb miniszteri rendeletre, mely az egyes iskolatagoknak egymás iránti érdeklődését ajánlja a tanári karok és tanítóikarok figyelmébe, hogy ilyképp az egész köz- oktatásügyet az egységesség szelleme hassa át, ez a rendelet — úgymond — fényesen igazolja egyesületünk azon eljárásának a helyességét, hogy a különböző fokú tanintézetek tanerőit a maga kebelében összetömö- rítette Vádolja az ev. iskolák nemzeti és felekezeti feladatát és felhívja az egyházat arra, hogy ez értékes munkaerőket az eddiginél nagyobb méltánylásban részesítse, amiről a zsinati javaslat majdnem teljesen megfeledkezett, amennyiben az iskolák pedagógiájával és didaktikájával egyetlen szakasz sem foglalkozik; de akkor hogyan lehessen azokban az egyházi szellemet érvényesíteni? Az éljenzéssel fogadott megnyitó után Payr Sándor soproni theol. akad. tanár mesteri ékesszólással újította fel egyházunk és iskoláink egyik legnagyobb jótevőjének,Teleky-Róthjohannánakemlékezetét. Midőn befejezésül a nemes nőt példányképül állította fel a jelenlegi nemzedék szeme elé, az egybegyfilt közönségen őszinte meghatottság vett erőt. Utána Pukánszky Mariska modori leányiskolái tanárnő ült a felolvasó asztalhoz és a külföldi egyetemeken tartott szünidei tanfolyamok nagy hasznáról értekezett, részletesebben szólott a genfi és oxfordi tanfolyamról. Az előadás, melynek minden sora finom, megfigyelő képességről, sokoldalú tudásról és élénk pedagógai érzékről tanús kodott, kedves közvetlenségével rendkívüli hatást tett a jelenlevőkre és befejezésül zajos éljenzést és tapsott aratott. Hasonló magas színvonalon mozgott Mocskónyi József szarvasi igazgató előadása, amelyben a szarvasi egyház és főgimnázium néhány jelesét ismertette meg a közgyűléssel, ezek közül részletesebben megrajzolta Tessedik Sámuel, Vajda Péter és Haviár Dániel arcképét. Midőn pedig Szarvas élő nagyságaira utalt, a közönség lelkes óvációban részesítette a szarvasi főgimnázium igazgatóját, Benka Gyulát. A titkár tartalmas évi jelentése és a pénztár állapotának ismertetése után felolvastattak a beérkezett üdvözletek; köztük
