Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-10 / 19. szám
1913. május 10. 10. oldal Evangélikus Lap. 19. sz. legtt magyar nemzeti jótékony intézmény“ közelebbi rendeltetésének meghatározását, minden politikai hatóság beavatkozásának kizárásával, a pécsi káptalanra bizta. A végrendelet ezen intézkedése sem nem képezi feltételét az alapítvány létesítésének, sem pedig nem érinti a kormányhatóságnak minden alapítvány fölött törvényileg meghatározott legfőbb felügyeleti jogát s ekként a végrendelet jelzett intézkedése sem tiltó törvénybe, sem szokásjogi szabályba nem ütközvén, az alsóbiróságoknak a rendelkező- részben körülirt hatályon kívül helyező rendelkezését mellőzni, s az alapítvány átadását a végrendelet értelmében elrendelni kellett. N. I örökhagyó által alkotott végrendeletben tett s a rendelkező részben említett két rendbeli alapítvány létesülése és bírói átadása nem tehető függővé attól sem, hogy a kezeléssel megbízott pécsi káptalan, mint testület, külön alapitó- levelet mutasson be s annak kormányhatósági jóváhagyását kieszközölje ; mert: az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen: az 1715: LXXIV, 1723: LXX., 1791 : XXIII. és 1791: XXVI. törvénycikkek félreérthetetlen tartalma, szerint, az ilyen természetű alapítványok, amiként ez a m. kir. Curia 5856/1909. számú elvi jelentőségű határozatában kimondatott és mint állandó bírói gyakorlat kö vettetik, kormány hatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s e törvényekben ezekre az alapítványokra nézve csupán a főfelügyeleti jog van fentartva, ebben a főfelügyeleti hatalomkörben pedig az a jog, hog3r a kormányt közreműködés is illeti meg, a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapítványok nem is létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történeti fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791 : XXIII törvénycikkben s az 1791 : XXVI. törvénycikknek különösen 10 §-ában nyert betetőzést, a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ily alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvényekben körülirt a „piae causae“ fogalmi körébe eső alapitványok tekintetében garanciális természetű elve az, hogy a íőfelügyelet csak a már létrejött s az illetékes testületek kezelésébe jutott ily alapítványok fölött gyakorolható s a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapítvány, illetőleg annak kezelése ellen érvónyesítendők. Semmi alapja nincs ezzel szemben az első bírósági Ítélet indokolásában foglalt s a másodbiróság által elfogadott annak az érvelésnek, hogy a szorosan vett vallási alapítványoknál a felügyeleti jog az ellenőrzésben ki van ugyan merítve, ámde a szóbanforgó alapítvány nem szorosan vett vallási célokat, hanem közérdeket van hivatva szolgálni s mivel annak meghatározása, vájjon valamely intézmény működése megengedhető-e, állami feladatot képez, az ily intézmény céljaira szolgáló alapítvány csak kormányhatósági engedély alapján létesülhet. Nem fogadható el ez az indok azért, mert az 1723: LXX. t. c. ennek világos tartalma szerint, nemcsak szorosan vett vallási célokat szolgáló, hanem a piae causae körébe tartozó mindennemű, tehát úgy szorosan vett vallási, mint iskolák, kórházak, árvaházak, szegények részére tett alapítványokra vonatkozólag rendelkezik, amilyen alapítványok hazánkban régi idők óta nemcsak egyházak, hanem más közjogi testületek és általában jogi személyek kezelése alatt léteznek. Ugyanez a törvény emellett fentartja ezekre az alapítványokra nézve az 1715: LXXIV. törvénycikkben meghatározott főfelügyeleti jogot, amely kiterjed annak ellenőrzésére is, hogy az alapítványi vagyonból létesítendő intézmény működése a jogrend és közérdek szempontjából megengedhető-e s magában foglalja annak megkövetelését is, hogy az ily intézmény a törvényes feltételeknek megfeleljen, de a főfelügyeleti jognak a törvényben foglalt meghatározása az ellenőrzés folytonosságának megállapítása mellett magát a kormánybeavatkozást a dum et quando necesse videbitur esetére korlátozván, ezzel elvileg kizárja azt, hogy ily alapítványoknak létesülése is előzetes kormányhatósági engedélytől tétessék függővé, aminthogy különösen az egyházakat, illetőleg a piae causae körébe tartozó alapítványoknak minden kormányhatósági engedélyezéstől mentes létesítése az egyházak autonom jogát képezi. Mindezeknél fogva kétségtelen lévén az, hogy az alsó- bíróságok ítéletének a kétrendbeli alapítványra vonatkozó az a rendelkezése, hogy ezek az alapítványok csak alapítólevél előzetes bemutatása s ennek kormányhatósági jóváhagyása ellenében adhatók át, alapítványi közjogunkba ütközik : mindkét alsóbiróság Ítéletét a jelen Ítélet rendelkező részében foglalt értelemben megváltoztatni, egyebekben a másodbiróság Ítéletét vonatkozó indokolása alapján helybenhagyni kellett. (1913. évi március hó 12. napján. 1857.) Pályázatok. Pályázat a kiscsalonijai lelkészt állásra. Javadalom: kongrua 931 K; 5 szobás lakás megfelelő mellék- épületekkel, két hold házikert, 18 hold szántó, 6 hold rét haszonélvezete; 60 mérő rozs; 300 K faváltság; 300 K munkaváltság; borpénz 96 K. Az istentisztelet nyelve: magyar-tót. A kérvényeket, kellően felszerelve, kérem f. évi május 25-ig a főesperesi hivatalhoz beküldeni. Selmecbánya, 1913 május 2. Händel Vilmos nagyhonti főesperes. Külföldre szóló ösztöndíjak. Felhívom a külföldi egyetemeken tartózkodó volt eperjesi theol. akad. hallgatókat, hogy az eperjesi Collegium által külföldön tartózkodó theologusoknak adományoztatni szokott ösztöndíjakért szóló kérvényeket az alulirtnál f. évi május hó 25-ig nyújtsák be. Hasonlóan felkérem a soproni theol. akadémia külföldön tartózkodó hallgatóit, hogy a Schvvartz-féle ösztöndíjért szóló kérvényeket ugyancsak május 25-ig az alulirt dékánnak küldjék be. Eperjes, 1913 május 2. Mayer Endre theol. akad. dókán. Az aszódi ág. h. ev. főgimnáziumban 1913/14. tanév elején a hatodik osztály megnyiltával egy magyar- latin helyettestanári állás kerül betöltés alá. Pályázhatnak protestáns, elsősorban ág. h. ev. vallású okleveles vagy szakvizsgálatot tett egyének. Fizetés évi 1600 K. Heti óraszám 20. A megválasztott szaktárgyain kívül más, lehetőleg rokonszakos tárgyak tanítására is köteles. Tornára is képesítettek előnyben részesülnek. Pályázati határidő 1913 június 10. A Gimnáziumi Bizottsághoz intézett pályázatok az aszódi ág. h. ev. főgimn.' igazgatóságához küldendők. Micsinay Ernő gimn. másodfelügyelő.
