Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-19 / 16. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 16. sz. 1913. április 19. és ott véghetetlen fájdalmának kifejezést adott, ez emberi dolog. Ezt a fájdalmat minden érző ember megérteni és osztani fogja, de ez egymagában korántsem képezhet okot arra, hogy a fájdalomtól lesújtott anyát ezért a keresztyén nő örök eszményének tekintsük. Szerző azon állításának, hogy Jézus előtt már 12 éves korában, midőn szüleihez engedelmesen visszatért, egyszerre világossá lett Mária küldetése és „nem csupán anyját látja benne többé, hanem ugyanazon hivatás hősét“, semmi történeti alapja nincs, sőt az idézett szentirási helyekből éppen az ellenkező következik. Jézus, midőn a népnek prédikált, anyját, kit régen nem látott, fogadni sem akarta. Valószínű tehát, hogy isteni küldetésének akadályoztatásától félt, midőn anyjától elfordulva, tanítványait választotta helyébe. Hát sajnos, Máriának ez a történeti alakja! Többet róla az evangéliumból megállapítani nem lehet. Amit róla később meséltek, amit róla az istenítésig magasz- talólag hirdettek, az mind költemény — épp oly irányú és szellemű költemény, mint a „Mária útja“ az „Ösvény“-ben. (Sz—o.) KÜLFÖLD. Okuma gróf nyilatkozata Japánról és a keresztyénségről. Az „International Review of Missions“ című folyóiratban jelent meg Okuma grófnak egy cikke, melyet a „Christliche Freiheit“-ban Witte, berlini missiói felügyelő ismertet. Megérdemli, hogy mi is tudomásul vegyük. A nyilatkozatnak az ad különös súlyt, hogy Okuma grófnak, ki előkelő japán államférfi (miniszter is volt) és egy nagy magán-egyetemet alapított és vezet, Japánban nagy a tekintélye. Megjegyzendő, hogy Okuma gróf nem keresztyén. A cikk kivonatosan a következő: Japán modern fejlődésének első évtizedei alatt nem sokat törődött a vallásos problémákkal, „de azért a vallásos eszmények mégsem maradtak teljesen befolyás nélkül. Az igaz, hogy a keresztyénségnek a missziók alig 200.000 hívőt tudtak szerezni, a keresztyénség azonban a japán élet minden ágára határozottan hatást gyakorolt, ha közvetve is.“ „A keresztyénség befolyása nálunk nemcsak egyes külsőségekben jelentkezik, aminő pl. a vasárnap törvényes megünneplése, hanem politikai alkotásainkra, családi életünkre is rányomta a maga bélyegét s a helyzetének javulását is neki köszönhetjük.“ „Eszményeink formája még kínai ugyan, de a lelkűk már keresztyén.“ „Ezt különösen elmondhatjuk a törvényeink revíziójáról. Mert ha a mi szociális rendünk még mindig a család tengelye körül forog is, törvényeink mindjobban elismerik az egyén jogait és értékét. Már pedig ez keresztyén eszmény.“ „Ha szabad a keresztyénséggel behatóbban foglalkoznom, elsősorban azt kell kijelentenem, hogy szeretném, ha Jézus tanításából és az ő életének csodás eseményeiből egyre-másra nem kellene olyan nagy súlyt helyezni. Nincs annak semmi értelme, hogyha a müveit keleti embertől a keresztyén tanok egész komplexumának, vagy akár az összes evangéliumoknak az elhivését és elsajátítását várják. Az a kérdés, hogy Jézus Isten vagy ember volt-e, számomra nem lényeges kérdés. Nekem arra van szükségem, hogy Jézus tanításának a lényegét ismerjem, az ő kimagasló egyéniségével érintkezésbe lépjek, a belőle áradó erő előtt meghajoljak s érte lelkesedjem. Az ő csodái s metafizikai természete keskeny csapások; az igazi út az ő jelleme, a szeretet, a szolgálatkészség s a testvériség általa hirdetett elvei.“ „Japán ma szintén a világ folyásába esik. Arra pedig büszke is, hogy ebben nem mellékes tényező. Ilyen körülmények között a keresztyénségnek Japán szükségleteihez alkalmazkodnia kellene, a nemzet haladásával és növekedésével lépést kellene tartania s segítségére kellene lennie, hogy az átmenet ideje minden nagyobb rázkódtatás nélkül elmúljon. Én remélem is, hogy a keresztyénségnek minden ága össze fog fogni s nem fog elzárkózni a megoldásra váró sok probléma elől.“ ,,Mint nevelőnek, különösen a fiatalság erkölcsi nevelése fekszik a leikemen. Az intellektuális nevelésnek nagy az erkölcsi értéke, de ez magában véve nem elegendő. Az oktatásügyi hatóságok által előírt erkölcsi oktatásnak az a nagy hibája, hogy felületes, mert a hazafiaságot és a loyalitást kultiválja, de anélkül, hogy bármelyik érzés észszerű s alapos motívumait meg tudná adni. Nem megfelelő s amellett túlságosan elvont is. Az ifjúságnak praktikus, konkrét morálra s lelkesedésre van szüksége, amit legkönnyebben nemes, önzetlen nevelők körében szívhat magába. Az ki van zárva, hogy az iskolákba újra bevezessék a vallásoktatást, azonban az iskolán kívül nagy szükség van arra, hogy a vallás is és pedig tehetséges hivek révén, szóhoz jusson. Mert a vallás az emberiség tökéletesedésének egyik legfontosabb előmozdítója.“ KÜLÖNFÉLE. Protestáns közös bizottság. A f. hó 25 én tartandó bizottsági ülés a következő ügyeket fogja tárgyalni : 1. A protestánsok képviselete a boszniai tarto- mánygyülésen. 2. Miniszteri leirat az 1848. XX.. törvénycikk elveinek törvényre emelése céljából tartandó tárgyaláshoz új tagok kiküldése iránt. 3. A közös hadügyminiszter kérdése, vájjon református és evangélikus tanulók közös valfástanítása megengedette? 4. A reform. Convent átirata a theologiai akadémiák állami segélyezése tárgyában. 5. Ugyanannak átirata a theo- giai tanárok nyugdíjügyének rendezése tárgyában. 6. Ugyanannak átirata a Mária Congregációk tárgyában.
