Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-05 / 14. szám

6. oldal. Evangélikus Lap. 14. sz. 1913. április 5. két hónapja végérvényesen elintézett „újdonság“. Nálunk az egyházi törvényszékek ítéleteit nem szokás publi­kálni, különben igen egyszerűen meg lehetne állapítani, miért semmisítette meg ezt a választást „legfelsőbb fórumon“ is egyházunk törvényszéke. Mindössze az volt a célunk ennek a két hírnek az átvételével, hogy meg­mutassuk, milyen tendenciózus hírek kerülnek bele egyik-másik külföldi egyházi lapba, csupán azért, mert a tudósítók a művelt külföld „felvilágosítását“ tűzik ki céljukul s örülnek annak, hogyha egyházunkat vagy annak egyes intézkedéseit pellengérre állíthatják. Ha róm. katholikusok evangélikusokká lesznek, kikap a magyarság érte, ha evangélikusok hagyják ott egyházu­kat, akkor rendőrileg kiutasított egyéneket vesznek a tudósító urak pártfogásukba. Egy törvényesen meg­semmisített választás miatt az egyházi hatóságok igaz­ságosságát vonják kétségbe. És így tovább. Ami itthon történik, az nekik mind nem jó. Ahol lehet, veszett hírünket költik, ahelyett, hogy itthon védekeznének az őket ért igaztalanságok ellen s itthon próbálnának segíteni a sérelmes állapotokon komoly munkával s megkezdenék — önmagukon a reformálást! Azt kellene megirniok külföldi lapok számára, hogy micsoda akna­munka folyik ebben az országban a magyarság leg­jogosabb érdekei ellen! Hogy itt éretlen és neveletlen diákgyerekek „mór ho“ nevű s „öld meg, aki nem tót programmal biró egyesületek tagjai s mikor kicsap­ják őket, akkor a tótok hallatlan üldözéséről panasz­kodnak, a „Cseh-tót egység“ pedig siet ezeket a meg- tévelyedett, fanatikusokká nyomorított gyerekeket cseh iskolákban elhelyezni s róluk ügy gondoskodni, hogy azok „anyagilag teljesen mentek legyenek minden kiadástól“. Ha legalább tárgyilagosak tudnának lenni s nem mérnének kétféle mértékkel: nem találnának min­den magyar intézkedést „könnyűnek“ s minden tótot, illetve Rohaceket mártírnak, akin borzasztó igaztalan- ságot követtek el! Akkor talán az „Alig. Evang.-Lutherische Kirchenzeitung“ korrekt orthodox pápaszemén keresztül is világosabban látná a mi dolgainkat s talán nemcsak Rohaceknek fogná pártját s nem vállalkoznék se mind­járt, se pedig hónapok vagy évek múltán ama gyanú­sítás terjesztésére, hogy nálunk „egyszerű embereknek nem szolgáltatnak igazságot“. 5—s. Katholikus és evangélikus diaspora-segélye- zés. A katholikus Bonifácius egyesületnek 1911-ben 2,808.933 Mk. bevétele volt, vagyis 645,725 márkával több, mint a Gusztáv Adolf egyletnek. A Gusztáv Adolf egylet csak 1,923 827 márkát fordíthatott segé­lyezésekre. A Bonifácius egylet pedig 2,201.636 márkát adhatott e célra. Igaz ugyan hogy a Gusztáv Adolf egylet fennállása óta (1832) összesen 56,570.901 márka segítséget nyújtott szegény egyházaknak, ezzel szemben a Bonifácius egylet csak 48,661.583 márkát adhatott protestáns vidékeken katholikus templomok és iskolák építésére és fentartására, de azt is tekintetbe kell vennb hogy a Bonifácius egylet csak 1849 óta áll fenn, vagyis 17 évvel fiatalabb a Gusztáv Adolf egyletnél. Ha min­denki megtenné a magáét s meghozná a maga bár néha csupán filléres áldozatát is, a mi gyámintézeteink a Gusztáv Adolf egylet s a szegény egyházak sorsa is jobb volna. KÜLÖNFÉLE. Beniczky Árpád a dunáninneni egyházkerület uj felügyelője. A márc. hó 28-án Pozsonyban ülésező szavazatbontó bizottság megállapította, hogy a Laszkáry Gyula halálával megüresedett kér. felügyelői állásra a kerület valamennyi egyháza és intézete az előirt határ­időig beadta szavazatát. A bizottság alaki hibák miatt visszautasított 6 szavazatot. Az érvényeseknek elismert 169 szavazat közül Beniczky Árpád nógrádi esperességi felügyelő 96 szavazatot (95 egyház, 1 intézet), báró Láng Lajos pozsonyvárosi esp. felügyelő 62 szavazatot (59 egyház, 3 tanintézet), dr. Kéler Zoltán kér. gyámintézet elnök 10 szavazatot (10 egyház) és Osztroluczky Géza kerületi főjegyző 1 szavazatot (egy egyház). Vagyis az egyházak szavazatát kétszeresen számítva a szavazatok így oszlottak meg: Beniczky Árpád 191, báró Láng Lajos 121, dr. Kéler Zoltán 20, Osztroluczky Géza 2. Beníczkyre szavazott 45, nógrádi egyházközség, 23 nyitrai egyházközség, 12 trencsém egyházközség, 11 nagyhonti egyházközség, 5 pozsonymegyei egyházközség és 1 tan­intézet. Báró Lángra szavazott a barsi, mosoni, pozsony­városi esperesség valamennyi egyházközsége, 21 nagy­honti egyházközség, 2 nógrádi, 3 nyitrai, 3 trencséni, 12 pozsonymegyei, 1 fejérkomáromi egyházközség és 3 tanintézet. A szavazatbontó bizottság Beniczky Árpádot nyomban kijelentette a kerület megválasztott felügyelő­jének és őt táviratilag üdvözölte uj méltóságában. Beik­tatásának napja még nincs meghatározva, miután itt első­sorban a megválasztott uj felügyelőnek kívánsága lesz irányadó. Lelkészválasztási mozgalmak. A kiscsalomjai (Hont m.) egyház március hó 30-án tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy Meskő Károly galgagutai lelkészt hívja meg lelkipásztorául. A meghívott lelkészt az egyház megtisztelő határozatáról már értesítették is, azonban még nem adott határozott választ. Az üresedés­ben levő felsőesztergályi lelkészi állásra pályázataikat benyújtották: Valtinyi Pál iloki miss, lelkész, Bienik János esp. segédlelkész, Janis József s. lelkész, Jancsi János bpesti s. lelkész és Zsilinszky Károly nógrádi esp. segédlelkész A legéndi lelkészi állásra pályáztak: Bienik János komáromi esp. segédlelkész, Valtinyi pál iloki m. lelkész, Jancsi János bpesti s. lelkész és Matzák Hugó békéscsabai s. lelkész. A kerületi elnökség úgy a felső­esztergályi, mint a legéndi lelkészi állásra pályázók jegy­zékét megerősítette.

Next

/
Thumbnails
Contents