Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-05 / 14. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 14. sz. 1913. április 5. két hónapja végérvényesen elintézett „újdonság“. Nálunk az egyházi törvényszékek ítéleteit nem szokás publikálni, különben igen egyszerűen meg lehetne állapítani, miért semmisítette meg ezt a választást „legfelsőbb fórumon“ is egyházunk törvényszéke. Mindössze az volt a célunk ennek a két hírnek az átvételével, hogy megmutassuk, milyen tendenciózus hírek kerülnek bele egyik-másik külföldi egyházi lapba, csupán azért, mert a tudósítók a művelt külföld „felvilágosítását“ tűzik ki céljukul s örülnek annak, hogyha egyházunkat vagy annak egyes intézkedéseit pellengérre állíthatják. Ha róm. katholikusok evangélikusokká lesznek, kikap a magyarság érte, ha evangélikusok hagyják ott egyházukat, akkor rendőrileg kiutasított egyéneket vesznek a tudósító urak pártfogásukba. Egy törvényesen megsemmisített választás miatt az egyházi hatóságok igazságosságát vonják kétségbe. És így tovább. Ami itthon történik, az nekik mind nem jó. Ahol lehet, veszett hírünket költik, ahelyett, hogy itthon védekeznének az őket ért igaztalanságok ellen s itthon próbálnának segíteni a sérelmes állapotokon komoly munkával s megkezdenék — önmagukon a reformálást! Azt kellene megirniok külföldi lapok számára, hogy micsoda aknamunka folyik ebben az országban a magyarság legjogosabb érdekei ellen! Hogy itt éretlen és neveletlen diákgyerekek „mór ho“ nevű s „öld meg, aki nem tót programmal biró egyesületek tagjai s mikor kicsapják őket, akkor a tótok hallatlan üldözéséről panaszkodnak, a „Cseh-tót egység“ pedig siet ezeket a meg- tévelyedett, fanatikusokká nyomorított gyerekeket cseh iskolákban elhelyezni s róluk ügy gondoskodni, hogy azok „anyagilag teljesen mentek legyenek minden kiadástól“. Ha legalább tárgyilagosak tudnának lenni s nem mérnének kétféle mértékkel: nem találnának minden magyar intézkedést „könnyűnek“ s minden tótot, illetve Rohaceket mártírnak, akin borzasztó igaztalan- ságot követtek el! Akkor talán az „Alig. Evang.-Lutherische Kirchenzeitung“ korrekt orthodox pápaszemén keresztül is világosabban látná a mi dolgainkat s talán nemcsak Rohaceknek fogná pártját s nem vállalkoznék se mindjárt, se pedig hónapok vagy évek múltán ama gyanúsítás terjesztésére, hogy nálunk „egyszerű embereknek nem szolgáltatnak igazságot“. 5—s. Katholikus és evangélikus diaspora-segélye- zés. A katholikus Bonifácius egyesületnek 1911-ben 2,808.933 Mk. bevétele volt, vagyis 645,725 márkával több, mint a Gusztáv Adolf egyletnek. A Gusztáv Adolf egylet csak 1,923 827 márkát fordíthatott segélyezésekre. A Bonifácius egylet pedig 2,201.636 márkát adhatott e célra. Igaz ugyan hogy a Gusztáv Adolf egylet fennállása óta (1832) összesen 56,570.901 márka segítséget nyújtott szegény egyházaknak, ezzel szemben a Bonifácius egylet csak 48,661.583 márkát adhatott protestáns vidékeken katholikus templomok és iskolák építésére és fentartására, de azt is tekintetbe kell vennb hogy a Bonifácius egylet csak 1849 óta áll fenn, vagyis 17 évvel fiatalabb a Gusztáv Adolf egyletnél. Ha mindenki megtenné a magáét s meghozná a maga bár néha csupán filléres áldozatát is, a mi gyámintézeteink a Gusztáv Adolf egylet s a szegény egyházak sorsa is jobb volna. KÜLÖNFÉLE. Beniczky Árpád a dunáninneni egyházkerület uj felügyelője. A márc. hó 28-án Pozsonyban ülésező szavazatbontó bizottság megállapította, hogy a Laszkáry Gyula halálával megüresedett kér. felügyelői állásra a kerület valamennyi egyháza és intézete az előirt határidőig beadta szavazatát. A bizottság alaki hibák miatt visszautasított 6 szavazatot. Az érvényeseknek elismert 169 szavazat közül Beniczky Árpád nógrádi esperességi felügyelő 96 szavazatot (95 egyház, 1 intézet), báró Láng Lajos pozsonyvárosi esp. felügyelő 62 szavazatot (59 egyház, 3 tanintézet), dr. Kéler Zoltán kér. gyámintézet elnök 10 szavazatot (10 egyház) és Osztroluczky Géza kerületi főjegyző 1 szavazatot (egy egyház). Vagyis az egyházak szavazatát kétszeresen számítva a szavazatok így oszlottak meg: Beniczky Árpád 191, báró Láng Lajos 121, dr. Kéler Zoltán 20, Osztroluczky Géza 2. Beníczkyre szavazott 45, nógrádi egyházközség, 23 nyitrai egyházközség, 12 trencsém egyházközség, 11 nagyhonti egyházközség, 5 pozsonymegyei egyházközség és 1 tanintézet. Báró Lángra szavazott a barsi, mosoni, pozsonyvárosi esperesség valamennyi egyházközsége, 21 nagyhonti egyházközség, 2 nógrádi, 3 nyitrai, 3 trencséni, 12 pozsonymegyei, 1 fejérkomáromi egyházközség és 3 tanintézet. A szavazatbontó bizottság Beniczky Árpádot nyomban kijelentette a kerület megválasztott felügyelőjének és őt táviratilag üdvözölte uj méltóságában. Beiktatásának napja még nincs meghatározva, miután itt elsősorban a megválasztott uj felügyelőnek kívánsága lesz irányadó. Lelkészválasztási mozgalmak. A kiscsalomjai (Hont m.) egyház március hó 30-án tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy Meskő Károly galgagutai lelkészt hívja meg lelkipásztorául. A meghívott lelkészt az egyház megtisztelő határozatáról már értesítették is, azonban még nem adott határozott választ. Az üresedésben levő felsőesztergályi lelkészi állásra pályázataikat benyújtották: Valtinyi Pál iloki miss, lelkész, Bienik János esp. segédlelkész, Janis József s. lelkész, Jancsi János bpesti s. lelkész és Zsilinszky Károly nógrádi esp. segédlelkész A legéndi lelkészi állásra pályáztak: Bienik János komáromi esp. segédlelkész, Valtinyi pál iloki m. lelkész, Jancsi János bpesti s. lelkész és Matzák Hugó békéscsabai s. lelkész. A kerületi elnökség úgy a felsőesztergályi, mint a legéndi lelkészi állásra pályázók jegyzékét megerősítette.
