Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-27 / 4. szám
6. oldal Evangélikus Lap 4. sz. 1912. január 27. A hitoktatók díjazása, A vallás-és közoktatásügyi miniszter 161.801/911. szám alatt a következő rendeletet adta ki: „A f. 1911/12. tanév második felétől kezdő- dőleg a vallás- és közoktatásügyi tárca terhére díjazott hitoktatók jutalomdiját heti egy órai tanításért egy tanévre Budapesten 180, a vidéken 140 koronában állapítom meg. Ahol egy középiskolában az egy valláshoz tartozó tanulók száma 30, vagy kevesebb, heti 4 óra fordítható az illető hit- és erkölcstan tanítására és heti 1 óra az exhortációra. Ahol az egy valláshoz tartozó tanulók száma egy középiskolában 60-nál kevesebb, de 30-nál több, heti 8 óra fordítható az illető hit- és erkölcstan tanítására és heti 1 óra exhortációra. Ahol pedig az egy valláshoz tartozó tanulók száma egy középiskolában 60-nál több, osztályonként heti 2 óra fordítható az illető hit- és erkölcstan tanítására és két csoportban heti 1 óra az exhortációra. Erről van szerencsém a főtiszt. Főhatóságot nagybecsű tudomás és további szives intézkedés végett tisztelettel értesíteni. Budapest, 1912 janár hó 9-ón. Zichy “ A hitoktatási díjnak megállapitása annyira méltányos, hogy annak összege ellen nem lehet kifogást emelni. De a hittani órák meghatározását illetőleg, talán mégis megengedett annak a kérdésnek felvetése: vájjon a tanulók létszámától függ-e a tanórák száma és nem attól-e, hogy hány osztályban oszlanak meg a tanulók? Vájjon elképzelhető-e tanítás a szó igazi értelmében ott, ahol négy vagy még több osztály növendékei csoportosíttatnak egy- egy órában ? Ily osztályösszevonással tanítani nem lehet, csak leckét feladni és leckét kikérdezni. Egyébként úgy tudjuk és ezt a miniszter is tudhatja, hogy a hit- és erkölcstan tanítására az állami tanterv épúgy megállapítja a heti tanórák számát, mint a többi tantárgyra nézve. Más tantárgy tanítását egy állami középiskolában sem végzik osztályösszevonással, ha még oly kevés is az egyes osztályok növendékeinek száma. És új dolog az „exhortációi óra“ is. Erre — ha csak „kongregációs üzelmek“ szempontjából nem — nincs szükség, de nem is ismer el eddig a tanterv sem. Vagy az állam pénzéből fizettessék meg a kongregációs buzgóság is ? Mi protestánsok megelégszünk, ha az állam díjazza a jogos követeléseinket és ha növendékeink eljárnak a rendes istentiszteleti „exhortációkra“. Vájjon melyik egyházkerületi felügyelő vagy püspök lesz szives ez ügyben a minisztertől közelebbi felvilágosítást kérni? Kérdőpontok. Gyurátz Ferenc püspök az 1912. évre a következő kérdéseket ajánlja az egyházmegyei lelkészegyesületek figyelmébe: 1. Az ó- és az újszövetség, vagyis a törvény és az evangéliom. Jelentőségük az emberiség erkölcsi nevelésénél. Hatásuk a társadalom gondolkozására, világnézetére. Melyikben található fel a haladásnak valódi biztosítása ? 2. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház körében tartott zsinatok ismertetése. A zsinatok hatása az egyházi szervezkedésre, az összetartozás tudatának fejlesztésére, az egyház versenyképességének fokozására. 3. Az 1848. XX. t.-c.-ben kimondott egyenlőség és viszonosság elvének helyes értelme a különböző egyházaknak az államhoz való viszonyában. Mit várhatnak ezen elv alapján joggal a protestáns egyházak az államtól? 4. A gyülekezetek jövőjét, alkotó képességét biztositó alapok gyűjtése. Mily módon ébreszthető az egyházközségekben az önsegély elvének követésére törekvés, a jövőről való gondoskodás? Hogyan szüntethető meg azon szomorú jelenség, hogy gyülekezeteink nagy része máshonnan várt segély sürgetését tartja évenként legelső feladatának ? 5. Az egyháznak és az államnak különválása oly módon, hogy az állam teljesen magukra hagyja az egyházakat s ezek egyáltalán nem várhatnak az állam részéről semmi anyagi támogatást. Óhajtandó-e a különválás, a felekezeteknek teljesen önerejükre utalása? 6. A család, az iskola és a templom feladata az evangeliomi hit, egyházias szellem élesztésénél. Mikor tölti be itt tisztének igazságát mindegyik ? 7. Felsőbb leányiskolánk jövője. Mi volna célszerűbb ez ügyben? Leánygimnáziummá átalakításra óhajtandó e, melynél a férfigimnáziumok tanrendje kötelező már az első osztálytól kezdve, vagy tanítóképző-intézetté s kézimunka-tanfolyamokkal kibővítése ? 8. Hogyan óhajtandó a lelkészfizetés rendezése? Mily összeg volna törzsfizetésül méltányosan megállapítható ? Mennyiben lenne a házas ólet, a gyermekek száma figyelembe vehető ? Mily arányban várhatnának a lelkészek korpótlékot ? 9. Alapigék: egyházi beszédhez: János ev. 16. r. 32—33. v. — Jelen 3. r. 11.
