Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-27 / 4. szám

4. oldal.

Evangélikus Lap. 4. sz.

1912. január 27.

val megbízhatók. A megválasztás alkalmával a törvényszéki bírák illetve jegyzők a részökre megállapított esküt is leteszik.

4. §.

A választott bíróság a hozzáutalt ügyeket az elnökből, 4 bíróból melyek közül kettő világi és kettő egyházi és egy jegyzőből álló tanácsban intézi el. A bírákat fele részben a ref. másik fele részben az ág. hitv. evang. birákból az elnök hívja be. A megjelenésben akadályozott biró helyébe csakis saját egyházába való biró hívható be. Ezen korlátozás a jegyzőre ki nem terjed. Az érdekelt biró az ügyben el nem járhat.

5. §•

A választott bíróság a hozzá vitt ügyet hatáskör hiánya miatt el nem utasíthatja.

6. §.

A választott bíróság elnöke a hozzá érkezett ügyeket átvizsgálja, esetleg az általa kijelölt előadóval átvizsgáltatja és ha azt tapasztalja, hogy az iratok kellően felszerelve nincsenek, mindenekelőtt a hiányzó iratok beszerzése iránt intézkedik.

7. §•

Ha az elnök az ügyet előadásra érettnek találja, az ügy szóbeli tárgyalására szóbeli határnapot tűz, amelyre a 4. §. szerint alakult bíróság tagjai, egy jegyző, mindkét egyetemes hatóság és az érdekelt

hitélet s oktatás alkalmazkodásával a modern theo- logiai vívmányokhoz. Kiemelem például dr. Szelé- nyinek „Hit és erkölcstanáét (Az evang. kér. világnézet, Kókai. 1 K 60 fill.), mint úttörő munkát. Kiemelem Tisza István gróf mély felolvasását a protestantizmusról s felvilágosodásról, amelyben mondja, hogy a lelkészt szabadítsuk meg a kötelező hitvallás nyűgétől. Paedagogiai körökben ismét lélektani szempontból bírálják a hitoktatást s követelik a gyermek gondolatkörébe bele nem illeszkedő, gyakran káros hatású, csak a felnőtteknek való fogalom nélkülözését.

Mi nagyon becsüljük a szabadszellemet. Kalapot emelünk Haeckel nagysága előtt s rövid ideig magunk is élveztük a jénai szabad levegőt, amely most is rajongásunk tárgyát alkotja, mindazonáltal eddigi tanulmányaink alapján, az ellentétes felfogások lelkiismeretes mérlegelése mellett a következő nézetekre jutottunk, amelyeknek oktatási részét az elemi oktatásra is kiterjesztjük. 1. Ami alsó fokon nem tárgyalható, azt egyszerűen ne érintsük. 2. A dogmákból tabula rasa nem csinálható. 3. A bibliakritika a lényeges tanokat nem érinti. 4. Szimbolikus iratainkat a bibliakritika biztos eredményei alapján

felek is, illetve azok képviselői kellő időben meghívandók. A felek jogosítva vannak a tárgyaláson magukat ügyvéd által képviseltetni. Elmaradásuk az ügy előadását és az Ítélethozatalt meg nem akadályozza.

8. §.

A szóbeli tárgyaláson az elnöktől megbízott előadó szóval ismerteti az ügyet.

Az előadás befejezése után a megjelent ügyfelek illetve azok képviselői észrevételeiket megtehetik. A tárgyalás menetéről jegyzőkönyvet kell vezetni.

9. §.

Az ügy előadása és az esetleges felszólalások megtörténte után a bíróság tanácskozásra visszavonul és lehetőleg nyomban meghozza az Ítéletet, amely ha az érdekelt feleknek csak egyike is jelen van nyílt ülésben kihirdetendő, és az egyházi főhatóságoknak valamint az érdekelt feleknek kézbesítendő.

10. §.

Ha a választott bíróság bizonyítást tart szükségesnek az Ítélet meghozatala előtt a bizonyítás felvételt rendeli el. A választott bíróság jogosítva van a tanukat a bíróság előtti megjelenésre megidézni, ha azonban célszerűbbnek mutatkozik a tanuknak lakóhelyükön való meghallgatása vagy bírói szemlére van szükség, a bíróság két tagját akiknek egyike református, a másika evangélikus küldi ki a helyszínére a bizonyítás felvétele végett és megkeresi a panareformálni kell. 5. A kereszténységet a múlt világnézeti elemeitől meg kell különböztetni. 6. A dogmák egy része ezen az alapon reformálható. 7. Ami biztosan mondának volna mondható, azt igy kell bemutatni. 8. A dogmák hite igazolható azon alapon, hogy eszünk nem lehet az ismeret mértéke. Hisz Isten sem fogható fel eszünkkel.

Melyek most már a világnézeti elemek? Erre a sok ellentétes felfogás miatt megfelelni felette nehéz, mert majdnem minden úgy világnézeti elemnek, mint kinyilatkoztatásnak vehető. Daxer György dr. pozsonyi theol. tanár mondja egy helyt, hogy a dogmák igazolhatók. Szerény nézetünk szerint ez különösen a következőkre áll, melyek tehát nem mellőzhetők: 1. A szentháromság. A liberális theologusok legfeljebb azt mondhatják, hogy a zsinatokon állapították meg véglegesen. 2. Jézus istensége s a feltámadás. Erről már elől volt szó. 3. A biblia sugal- mazottsága, amely szerintünk is csak a valláserkölcsi igazságokra vonatkozik. S ez oly lehetetlen volna? Majdnem azt mondanám, hogy minden munka, amely nagy és mély gondolatokat tartalmaz többó- kevésbbé inspiriált. 4. A lélek halhatatlansága. A test feltámadása az anyag körforgása dacára. 5. An-