Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-16 / 46. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 46. sz. 1912. november 16. visszavonta és a gyűlés a n.-gerezsdi egyesség revíziója tárgyában a következő határozatot hozta: „a közgyűlés a n.-gerezsdi egyesség revíziójának szükségét kimondja, erről a református konventet értesíti, egyúttal az egyességnek bizonyos módosításokkal való fentartása vagy megszüntetése kérdésében a kerületeket nyilatkozattételre felhívja Negyedik nap. A nagygerezsdi egyesség revíziója tárgyában az előző napon hozott határozat precizírozása után a zsinat tartásának kérdése került napirendre. Szelényi, mint a zsinati bizottság jegyzője, referált és felolvasta a király őfelségéhez intézendő kérvény szövegét, amelyben a zsinatnak 1913-ik évben való megtartására az engedély kéretik, a zsinat tárgyául kijelöltetvén az E. A. II—VI. részének revíziója és az I. részből azon szakaszoké, amelyek a változtatásokkal összhangba hozandók, továbbá a budapesti egyházak egyesítéséről szóló törvényjavaslat. Határozottan kizárva lennének a dogmatikus kérdések és a területbeosztásról szóló zsinati törvény. Szentiványi Árpád, tekintettel a kedvezőtlen viszonyokra, kívánatosnak tartja, ha a zsinat megtartása későbbi időre elhalasztatnék. Baltik az elhalasztást más indokokból pártolja. A halasztási indítványok nem találnak a többségnél pártolásra. Jánoska kéri a zsinat tárgyai közül a fővárosi egyházak egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot kikapcsoltatni, mert ezen a téren erőszakot, amely csak elkeseredést szül, gyakorolni nem szabad. Sztehlo meg akarja nyugtatni Jánoskát, hogy ezen törvényjavat zsinati tárgyalása még nem egyértelmű a törvényjavaslat elfogadásával. Így például szóló a törvényjavaslattal ellentétes állást foglal el, mégis hajlandó azt a zsinat elé bocsátani, hogy a zsinat mint az E. A. legkompetensebb magyarázója, vessen véget annak az áldatlan vitának, amely az E. A. 30 §-ának homályos értelme folytán 20 év óta zavarja a fővárosi egyházak belbékéjét. Kéri Jánoskát, figyelmeztesse felvidéki társait, hogy inkább tartózkodjanak olyan cikkek megírásától, amilyet egy felvidéki tót lap ebben az ügyben a múlt napokban közzétett, mert ilyen cikkel épen az ellenkezőt fogják elérni, mint amit akarnak.* Jánoska kijelenti, hogy ő a kérdéses cikk irányával nem ért egyet, és a cikk írójával minden közösséget megtagad. Ezután a zsinati bizottság javaslata elfogadtatott. A zsinat megtartásának időpontját a jövő évi egyetemes közgyűlés fogja meghatározni. Nagyobb vitát provokált a reformáció 400 éves emlékünnepének kérdése. Végre elejtették az 1910 évi * Ezen cikkből lapunk mai száma szemelvényeket közöl. (Szerk.) e. közgyűlés tervét az irgalomház létesítéséről és elhatározták, hogy alapot gyűjtenek theol. akadémiai hallgatók ingyenes kiképeztetésének költségeire. Noszkónak sajtóiroda felállítására 250 korona évi segélyt szavaztak meg egy próbaévre. Azt, hogy a bécsi evang. egyház preskyteriuma az ottani evang. templom használatát magyar ev. istenitiszteletre ezentúl nem engedi át, sajnálattal vették tudomásul és az istenitiszteleteknek valamely e célra kibérlendő alkalmas helyiségben való megtartását határozták el. A felekezetnélküli szülők meg nem keresztelt gyermekei vallásoktatását elhatározták, hogy azoktól az oktatást nem lehet megtagadni, és a vallásoktatásról a bizonyítványt ki kell adni. Az egyházasdengeli lelkész panaszát, amely szerint a hozzátartozó Erdőtarcsán a róm. kath. elemi iskolában a váczi püspök az evang. hitoktatásra nem akar helyet engedni, úgy intézték el, hogy megkeresik a vallásügyi minisztert, kötelezze a politikai községet, hogy a vallás- oktatás megtartására alkalmas helyiségről gondoskodjék. Több jelentéktelenebb tárgy elintézése után a gyűlés november 9-én délután 1 órakor befejeztetett. „Zsíványság az evangélikus egyházban.“ Ezen felirattal jelent meg a „Národny Klásnik“ Turócz-Szt.-Mártonban megjelenő tót lap 43. számában egy vezércikk. Harci riadó akar ez lenni zsinatunkkal szemben! A balkáni győzelmek mámora úgy látszik a mi tótjainknak is fejébe szállt! Jó lesz nekünk is erre a harcra elkészülni. Az igen terjedelmes cikkből közöljük a következő szemelvényeket : „Igen, zsiványság az, amit az evangélikus püspökök akarnak csinálni élükön a világi urakkal, kik az egyházban minden hatalmat magukhoz ragadtak, az 1913. évi zsinaton. A legdurvább szemű zsiványság. Hiszen az ország székvárosában meg akarják fosztani a tót ev. egyházat nehezen szerzett vagyonától és önállóságától, ezer ev. hívőt az általuk vérrel és szenvedéssel szerzett jogától, és a tót evangélikusokat még azon csekély anyanyelv használatától is, amit eddig mostoha bánásmóddal megengedtek. A magyar sovinizmus uralja az egész evangélikus egyházat Magyarországon. Ilyen egyházi soviniszták mellett semmi sem lephet meg, hiszen gyakran volt alkalmunk megismerni, hogy minden iszonyúra és alávalóra képesek — de hogy ilyeneket javasolhassanak a zsinatnak, ezt mégsem gondoltuk. A zsinati javaslatokat már szétküldték az egyházaknak, persze csak magyar nyelven. Hát hogy tárgyalni azokat a tót egyházbeli gyűléseken, ha nincs hiteles fordítás? És mégis kétharmatrésze az összes evangéliku- kusoknak Magyarországon tótok. Persze a tótok csak fizetésre jók, csak arravalók, hogy válasszanak holmi kardos uracskákat a zsíros egyházi hivatalokra, de hogy azok a tótok által választott urak megbecsülnék nyelvüket és hogy az evangélikus egyház érdekei szerint járnának el, amely mindenkinek mindent anyanyelven kíván adni — az nekik eszükbe sem jut. És ezen megvetése a tótoknak és a tót nyelvnek végigvonul az egész javaslaton. A tót nyelvet idegennek nevezi, az ev. egyházak kétharmadának nyelve ezen uraknak idegen, idegen azon uraknak, kik hivatva vannak az ev. egyház jogait védeni! Hallott ilyet valaha
