Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-12 / 41-42. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 41—42. sz. 1912. október 19. küzdelem elé. A jezsuita-kérdésben legközelebb várható döntés, a protestáns körök tiltakozása dacára valószínűleg az ultramontanoknak lesz kedvező. Érdemben nem sokat vesztenek a protestánsok és a katholikusok nem sokat nyernek, mert a jezsuiták úgyis már befészkelték magukat Németországban, már pedig ők olyanok mint bizonyos férgek, amelyeket ha valahová befurakodtak kiirtani nem lehet. A nagy hévvel vívott csata elvesztése azonban erkölcsi szempontból nagy veszteség lesz az evangélikusokra nézve, annál nagyobb, mennél erősebben küzdöttek. A prestigeből veszít a protestantizmus Ebben a kérdésben kár volt síkra szállani. A Saarbrückenben tartott gyűlésen a külömböző vidéki egyletek körülbelül 1000 kiküldött által voltak képviselve. A vásárcsarnok helyisége, mely körülbelül 3000 embert képes befogadni, az utolsó helyig megtelt. Az ünnepi menetben résztvett vagy tízezer ember. 21 szónok dikciózott. 7 evangélikus templomban tartottak isteni tiszteletet, melyet mindenütt az evangélikusok csatadala „Eine feste Burg ist unser Gott“ vezetett be. A gyűléseken a szónokok hangsúlyozták, hogy ők nem katholikus testvéreik ellen szövetkeztek, hanem az ultramontanok ellen, akik a német nép egységének megbontására törekednek. Ők nemzeti ünnepet is ünnepelnek, mert a protestantizmus ügye egy a ('németség ügyével, a protestáns szabadsággal bukik a német szabadság és kultúra ügye is. Azért jöttek ide azokra a történelmi mezőkre ahol 32 év előtt a franciák feletti döntő csatában a német egység alapja meg lett vetve. A gyűlés [főtárgyát a jezsuita-törvény eltörlése elleni tiltakozás képezte. Egyhangú határozatot hoztak, amelyben a Bundesratot megkérik, hogy ebben a kérdésben a protestantizmus javára döntsön. Mint jó protestánsok a monizmus és vallástalan szocializmus ellen is síkra keltek, egyik szónokuk Geh. Rath Reinke, kiéli tanár, nagyszabású beszédében élesen megvonván az ellentét határait a monisztikus irány és a liberális protestantizmus között. A gyűlések és ünnepségek október 3-ától október 7-éig tartottak. Ez utóbbi napon a gyűlés tagjainak nagy része kirándult Metzbe és Gravelottebe, ahol az elesett hősök sírjait koszoruzták meg. Tíszakerületí segélyek. A szerkesztőhöz intézett következő felvilágosító sorokat vettük: Engedje meg, hogy becses lapja f. évi 40. számában megjelent „Tiszakerületi segélyek“ című cikkére a kellő felvilágosítást megadjam s annak helyet kérjek abban.. A tiszai evangélikus egyházkerület közgyűlését julius 10—11. napjain tartotta meg ez évben (mert máskor rendesen szeptember második felében szokta megtartani) s ekkor szavazta meg a báró Baldácsy-féle alapítvány jövedelméből a segélyeket egyházaknak, lelkészeknek és lelkészözvegyeknek. A főesperesek utján aztán a segélyezettek értesítettek, hogy a segélyeket december hóban felvehetik. Igaz, hogy majdnem egy félévi idő, de mikor szeptemberben tartatott meg a közgyűlés és megszavazta a segélyeket, azokat boldogult Zelenka Pál püspök idejében is csak november vagy decemberben kapták meg a segélyzettek, aszerint, amint vagy november vagy decemberben küldetett meg a pénz a kerületi pénztárba. Új rend tehát e tekintetben nem honosult meg a tiszai egyházkerületben, bürokratizmusról szó sem lehet, de igen lehet szó jóindulatról és jóakaratról, mert dacára, hogy a Baldácsy-féle segélypénzt még nem kaptuk meg, mindazon segélyzet- tektől, akik nyugtáikat beküldték és csak jelezték, hogy szükségük van a pénzre, egytől sem tagadtatott meg a segélynek azonnali kifizetése, amelyet pedig csak akkor kellene kifizetni, ha a segélypénzt egyházkerületi pénztárunk is megkapta, pedig még máig nem kapta meg, de már ezreket kifizetett, tehát a magáéból előlegezett, ami pedig az egyházkerületre nézve kamatveszteséget jelent. Hol van itt a bürokratizmus? Végül jelzem azt is, hogy más években is úgy adtuk ki az értesítéseket, hogy decemberben kapják meg a segélyt, mihelyt azonban kézhez vettük a pénzt, azaz mikor beérkezett az egyházkerületi pénztárunkba, azonnal tudtára adtuk a segélyzetteknek, hogy nyugtáikat adják be s kifizettük nekik a megszavazott összegeket. Jelzem még azt is, hogy 10—12 akad minden évben, hogy még decemberben sem veszi fel a pénzt, hanem csak a következő év valamelyik hónapjában. Ez a tiszta igazság. Kiváló tisztelettel Nyíregyháza, 1912 október 8. Hronyecz József egyházkerületi irodavezető Az J9J3. évi állami költségvetés. Egyházak segélyezése. Kiadás. Rendes kiadások. 1912. évre 1913. évi megállapi- előirányzat tott költségvetés korona 1. Az erdélyi róm. kath. status egyházainak javadalmazására ........................................ 200.000 92.000 2 . A görög szert. kath. egyháznak javadalmazására .................................................. 650.000 430.000 3. Az ágostai hitv. evang. egyháznak javadalmazására .................................................. 372.998 335.378 4. A ref. egyháznak javadalmazására . . . 524.710 461.900 5. A görög-keleti román hitvallású egyháznak javadalmazására......................................... 320.000 320.000 6. A görög-keleti szerb egyház segélyezésére az 1848. évi XX. t.-c. 3. §-a alapján . 80.000 7. Az unitárius hitvallású egyháznak javadalmazására ................................................... 100.000 100.000
