Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-07 / 36. szám

7. oldal Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő úr, tisztelt Barátom ! A fővárostól távol lévén, csak most jutott kezeim­hez az „Evangélikus Lap“ aug. 17-iki 33 száma, amelyben „Amicus veritatis“ megtámadja a pesti ev. magyar egyház „valamelyik vezéremberét“ és testvériet- lenséggel vádolja meg magát az egyházat. Aki naz igaz­ságot akarja mindenek felett“, bizonyosan szívesen veszi, ha az igazságról felvilágosítják. Szives, kegyes engedelmeddel legyen szabad „Amicus veritatis“ atyánkfiát, amennyire módomban áll, egy más tévedé­séről felvilágosítani. A Budapesti Hírlap ama cikkét, amely a Deák­téri templom jövendőjével foglalkozik, a pesti ev. magyar egyház vezéremberei közül senki se „sugal maztam, még kevésbé „irta*. Ha netalán rám gondolt az Amicus, mint aki a Budapesti Hírlap nak régebben gyakoribb cikkírója voltam, nagyon téved. Engem, magamat is Wágner Géza felügyelőnk figyelmeztetett a Budapesti Hírlap cikkére. Tanácskoztunk is rajta, nem kellene-e valamelyes helyreigazítást közölni, miután a cikk csakúgy hemzseg a tévedésektől, de azután mégis csak aludni hagytuk a dolgot. Talán fel se vette volna a szerkesztőség a helyreigazítást, miután tuda­kozódásomra arról értesültem, hogy a cikket a lapnak egyik belső munkatársa irta. Honnét szerezte az infor­mációkat, nem tudom, nem is kutattam Az bizonyos, hogy sok tekintetben bámulatos naivitással ir a dolgok­ról s „Amicus ver/7ű//'s“-nak csak fel kellene tennie a magyar egyház bármelyik „vezéremberéröl“ annyi tájé kozottságot, hogy legalább a saját magyar egyházának parochiális köreit nem zavarja össze az önálló szerve­zettel bíró egyházközségekkel. Sem a Budapesti Hírlap, sem Amicus cikkének részletes boncolgatásába nem kívánok most bocsát­kozni, csak az Jgazság barátjának“ azt a tévedését korrigálom ki, mintha a pesti evang. gyülekezet meg­alakulásakor német lett volna. Nem volt az se német, se tót, se magyar, hanem mind a három nyelvű egy­séges evangélikus egyház, amelynek az ügyvezetése az akkori idők szokása szerint német nyelven történt anélkül, hogy ezért még magyar nemzeti jellegéről lemondott vagy lemondani akart volna. Az alapítók vezetőinek névsorát a Glosius-féle végrendelet címlapja így sorolja fel: Adonyi, Bakó, Balogh, Podmaniczky, Bodayk, Garay, Horváth, Kéhler, Kollmeyer, Macher, Milecz, Nizsnyánszky, Pfanschmidt, Reviczky, Schlechta, Sólyomi, Szontágh, Tihanyi, Werthes stb. Ez a névsor mutatja legjobban az első egyház jellemét, de nem igazolja annak német voltát. Ennyit az igazság érdekében. Tisztelettel: Raffay Sándor, elnöklő lelkész. 1912. szeptember 7. Evangélikus KÜLFÖLD. Freunde der Christlichen Welt. A liberális theologiának hívei, akik ezen címen egyleti kötelék nél kül szövetkeztek f. évi október 2- 4 napjain tartanak barátságos összejövetelt Eisenachban. Október 2 án este V*6 órakor Harnack tanár értekezik: ,.Die Bedeutung der Theologie für die Religionoktóber 3-án délelőtt 10 órakor pedig Ottó tanár Religion und Religionen témák felett. Ugyanaznap délután tartja a „Notwendiges Liebes- werku című egylet, este október 4-én pedig a „Verein der Freunde der Christlichen Welt közgyűlését. Evangelische Bund. Ez a hatalmas szövetség f. évi október 4-étől 6-áig tartja évi rendes közgyű'ését Saarbrückenben a Rajna vidékén. Igen mozgalmasnak ígérkezik lenni, mert a vezető körök hatalmas demon­strációra készülnek a Jezsuita-törvény eltörlését sürgető ultramontán mozgalom ellen. Az evangélikus németek tízezrei, közel 100,000 ember fog ott összeseregleni, hirdetve a német protestantizmus hatalmát. Sok sikert kívánunk hozzá. Lap. 36 sz. BELÉLET. Tóth József, királyi tanácsos, pestmegyei nyuga­lomba vonult tanfelügyelő, Gödön 73 éves korában elhunyt. A boldogult egy egész hosszú életen át volt a magyar nevelésügynek odaadó, buzgó szolgája s amellett hűséges tagja és támogatója a református egyháznak is. Legyen áldott emlékezete! Az eperjesi theol. akadémián a Collegiumban folyó alakitó munkálatok miatt, az iskolai év csak szept. 16-án kezdődik, a beiratások szept. 11 —15-ig fognak tartatni. Eperjes, 1912 szept. 1. Mayer Endre dékán. Köszönetnyilvánítás. A zólyomi egyházmegye az eperjesi theol. akadémiai Otthon javára 4000 kor. alapítványt tett, amelynek kamatai egy ingyenes hely költségeinek fedezésére szolgálnak. Az ingyenes hely elnyerésére jogosultak első sorban zólyomegyházmegyei lelkész- s tanítófiuk, másodsorban más zólyommegye- beliek. Ilyeneknek nem létében mások is elnyerhetik. Az adományozás joga a zólyomi egyházmegyét illeti. A zólyomi egyházmegyének ezen nemes cselekedetét s jóindulatú pártfogását hálásan köszönöm theol. aka­démiánk nevében, amely törekedni fog az alapítók által kifejezett azt a célt, hogy akadémiánk magyar ev. egyházunknak vallásos lelkű s hazafias érzésű tudo­mányosan képzett és mívelt ev. lelkészeket neveljen, minden tekintetben szolgálni s az alapítványra méltóvá lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents