Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-24 / 34. szám
1912. augusztus 24 Evangélikus Lap. 34. sz. 11. oldal. latokat, a hitéletet alig fejlesztik, alig erősítik: mert nincs s nem is lehet meg bennük az erre való képesség. Pedig egyházunk vezetőférfiai folyton hangsúlyozzák, hogy a mai kor vallásellenes áramlatainak, híveink folytonos számbeli csökkenésének, térvesztésünknek csak úgy lehet gátat vetni, hogyha a cura pastorálist híveink körében a lehető legintenzivebben gyakoroljuk. És ugyan hol beszélje meg a lelkészt kar a cura pastorális körébe tartozó kérdéseket, ha nem a lelkészi értekezleteken? A gazdagabb tapasztalatokkal biró lelkésztestvérek, amellett, hogy egymás tapasztalatait is gazdagítják, e körben adhatnának útmutatást a tapasztalatoknak! Azt hiszem tehát, mindnyájunk meggyőződésének adok kifejezést akkor, amidőn a lelkészi értekezletek szervezését a magunk részéről is szükséges, üdvös és kívánatos dolognak jelentem ki Szükséges és üdvös dolognak azért, mert a lelkészi értekezletek szervezésétől reméljük, várjuk a hitélet intenzivebbé tételét, a lelkészek anyagi és társadalmi helyzetének emelését és a feltétlenül szükséges kollégiális érzés megerősödését! * Ezek előre bocsájtása után nézzük most már, mi módon történjen a lelkészi értekezletek szervezése? Az 1910. évi egyet lelkészi értekezleten bold. Zelenka Pál püspök indítványára egy bizottság küldetett ki, amelynek feladatává tétetett a szervezés előkészi tése A bizottság feladatának f. évben megfelelvén. Noszkó István rákoskeresztúri lelkész által kidolgoztatta az egyet, lelkészegyesület alapszabályait, s azt tárgyalás végett lebocsájtotta az esperességi, illetve kerületi lelkészi értekezletekhez. Úgy tudom ezen alapszabály-terve zet minden lelkésznek megküldetett s így mindnyájunk előtt ismeretes. Az egyet, lelkészi értekezlet szervezését ugyan — az esperességi és kerületi értekezletek szervezése előtt — filius ante patrem-nek tartom, mindazonáltal foglalkozhatunk az alapszabálytervezettel, mert talán ez által is elősegítjük a kérdésnek mielőbbi megoldását. * A tervezetre vonatkozólag a következő megjegyzéseim volnának : Amint egyesületről, alapszabályokról beszélünk szükségtelenül teremtünk a magunk számára nehéz helyzetet, mert egyesületek alakításához, alapszabályok megerősítéséhez kormányhatósági jóváhagyás szükséges! Hogy pedig ez mily nehezen megy, gondoljunk csak az Orsz. V. E. Szövetségre, amely éppen e miatt nem jöhetett létre, jóllehet a miniszteri jóváhagyás reményében megalakult a tisztikar s a taggyüjtés is folyt! De a legjobbat remélve — ha két-három év múlva meg is érkezne a kormányhatósági megerősítés (mint az O. R. L. E.-nél) s az egyesület megkezdené működését, akkor is folytonos hatósági ellenőrzés alatt állana, amire épenséggel nincs szükségünk! Igaz ugyan, hogy úgy van tervbe véve, miszerint ezen alapszabályokat az egyetemes közgyűlés erősítené meg, de véleményünk szerint az egyet, közgyűlés erre nem vállalkozhat, mert az hatás körén kívül esik ...............Sokkal célravezetőbb, ha a l elkésziértekezleteket szabályrendeletileg szervezzük, amihez az E. A. 16. §-a jogalapot is nyújt; úgy hogy az esperességi lelkészi értekezletek szabályzatát megalkotnák az esperességi közgyűlések, és megerősítenék az egyház kerületek. Hasonló módon volna keresztülvihető a kerület1', illetve egyetemes lelkészi értekezletek szervezése is. Ezen szabályzat azután lehetőleg tömören állapítsa meg a főbb pontokat, mert szerintünk a részletekbe menő minuciozitás, éppen mert lelkészek értekezletéről van szó, teljesen felesleges! P. o a tagság megszűnése (elhalálozás, az állásról való lemondás, az állástól való elmozdítás stb.), az értekezletekre szóló meghívó közzététele, az indítványok alakszerűsége, az értekezlet lefolyásának sorrendje, a jkv hitelesítése, a tiszteletbeli tagok felvétele, az elnöknek szavazategyenlőség esetén való döntése stb stb. mind oly pontozatok, amelyeket a gyakorlat már rég szentesített s külön §§-okba való foglalásuk, amint azt a tervezet teszi, csak bürokratizmus. Hanem igen is a fősúly arra fektetendő ezen szabályzat megalkotásánál, hogy általa a lelkészi értekezletek jellege megóvassék, ne alakuljanak azok klubbá, a közigazg. gyűlések előértekezleteivé, mert így csak csonkítanák az esperességi, a kerületi, illetve az egyet közgyűlés munkakörét De ne csak klubbá, hanem segélyzőintézetté se váljon a lelkészi értekezlet, mert egyrészt a lelkészek segélyezése kell hogy máskép oldassék meg, amint pld. a mi egyházkerületünkben történik is, másrészt az annak megvalósításához szükséges tőkének összegyűjtése anyagierőnket úgy is meghaladja! Ezzel kapcsolatban teljesen szükségtelen a 12 kor. tagdíj, amint azt az egyet alap szabálytervezet megállapítja. Egyáltalában a lelkészi- értekezlet maradjon a lelkészek értekezlete s főkép a cura pastorális körébe tartozó, az egyházak hitéletének erősítését, továbbá a lelkészi kar anyagi helyzetének javítását célzó kérdések és intézkedések megbeszélésének körében mozogjon az! Ámde azután történjen gondoskodás arról is, hogy a lelkész-testvérek közre is működjenek, munkálkodjanak is, mert csak igy teljesítheti a lelkészi értekezlet feladatát. Ezen irányelvek figyelembe vételével a tervezet fel- használása mellett van szerencsém a következő szabályrendelet-tervezetet bemutatni: Szabályzat az alsónógrádi ág. h. ev. lelkészi értekezletről. 1. A lelkészi értekezlet célja az egyházmegyéhez tartozó evang. gyülekezetek vallásos életének fellendítése, az evang. vallásos érzület élesztése, a belmisszió művelése, a cura pastorális egyöntetű és céltudatos gyakorlása; a lelkészi kar szellemi, erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a testvéri szereteten alapuló szoros összetartozandóságnak megszilárdítása. 2. E célokat szolgálja: ű) a hivatásos működésben szerzett tapasztalatok
