Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-13 / 28. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 28. sz. 1912. julius 13. Egyveleg. Munkában a jezsuiták. Ezen cim alatt a „Világ“ folyó évi július 4-iki száma egy hosszabb közleményt hoz, amelyből a következőket közöljük: 360000 korona államsegély, 16.000 korona évi segély. Az 1883-iki XXX. t.-c. 47. paragrafusa kimondja, hogy az állam csak arra érdemes felekezeti iskolák fen- tartására adhat segélyt, alapításra azonban nem. így magyarázta a törvényt Tisza Kálmán, az akkori miniszterelnök és Trefort Ágoston, az akkori kultuszminiszter. Wlassics, Berzeviczy nem is alapítottak felekezeti iskolát állampénzen. Ez a szokás Apponyival kezdődött s Zichyvel folytatódott. így például ő 360.000 korona államsegéllyel járult hozzá a pécsi felekezeti gimnázium felállításához. Szerződésileg lekötötte az államot arra is, hogy az iskola fenntartásához tizenhatezer koronával járul hozzá évenként Épp itt, az évi államsegélyek körül történt most egy fölöttébb jelemző eset. A püspök ugyanis már a jövő évben meg fogja nyittatni ideiglenes bérházban a gimnáziumot. A gimnázium csak egyosztályu lesz. Az egyosztályu középiskola számára már le is szerződtetett két jezsuita tanárt. Hangsúlyozzuk, jezsuitát. Aminthogy négy kivételével az egész tanári kar jezsuita lesz. Kitiltott jezsuita. Az államsegély az állam törvényei által kitiltott jezsuiták fizetését egészíti majd ki. Ez a dolog egyik pikantériája. A másik az, hogy az államsegélyt már a jövő tanévben folyósítani fogják az egyosztályú gimnázium számára. Tizenhatezer korona évi államsegély egyosztályú középiskolának. Üzletnek is egész jó. S az alatt a nyolc év alatt, mig a gimnázium teljes lesz, 128.000 objektiv cáfolásra mindig van alkalom. Ami pedig kis gyermekeknek nem tanítható, arról hallgassunk ott. A kis gyermekekben máskép kell igaz vallásosságot éb- részteni, minthogy nekik Egyptomról, Babylonról stb.-ről tanítsunk s a leckefelmondást, bibliai verset követeljünk. A kis gyermeket vezessük a jó Istenhez, aki őt s szüleit fenntartja s róluk gondot visel, akit épp azért meg is szeresse, hozzá naponta imádkozzék. S elbeszélésekkel, továbbá a természetből vett példákkal ápoljuk benne Isten s embertársaihoz való szeretetet. De e fokon leckefelmondás 1 Pedagógiai hiba a vallás- oktatás terén. S ezzel befejezem soraimat. Amennyiben Méltóságod nagybecsű lapjában ezeket közölni alkalmasnak találná, hálás volnék. Csupán hozzászólás akar lenni s e lap szellemével cikkem nem ellenkezik; itt — hála Istennek — minden szabad szó s őszinte meggyőződés teret talál. Mély tiszteletem nyilvánításával maradtam Beszterce, 1912 május 7-én. Koller István. koronát fizet ki az állam egy csonka középiskolára mely felekezeti is. A becsempészett kápolna. Ugyancsak Pécsett történt a következő dolog: Pécsett új hajlékot kap az állami főreáliskola. Ebben az új épületben lesz egy úgynevezett diszterem, melyben az iskolai ünnepélyeket tartják, kiállításokat rendeznek, önképzőköri gyűléseket tartanak stb. A diszterem egyik oldalán félretolható fa-fal lesz. E rejtőfal mögött szépen, békés csöndben húzódik meg az oltár s egy csinosan, áhítatra berendezett kápolna. A fal félre- tolása után elég tágas templom áll majd rendelkezésre, ahol istentiszteletet s kongregációs üléseket lehet tartani, ahogy jön. Igaz, hogy példátlan dolog, hogy felekezetien, állami iskolába oltárt, kápolnát csempészének be, de csak meg kell kezdeni az ilyesmit. A példának majd akad követője. Mi ugyan úgy emlékszünk, hogy ezelőtt két évvel azt sem engedték meg, hogy a kaposvári állami gimnázium kertjében állítsanak kápolnát, de azóta változtak az idők. A kápolnaépités tervét titkolták eddig s fait-accompli elé akarták állítani a közönséget. Az erre vonatkozó akták most a kultuszminisztériumban vannak. Érdeklődéssel várjuk a döntést. Hol késik az a seprő, amely ezt a gazdálkodást az országból ki fogja seperni? IRODALOM. Darwin élete, tana és hatása — Nietzsche bölcseleté. Irta: Koller István. Budapest. Stark Ferenc bi- zománya. 1911. Ára: 1 korona. Szerző, kit az „Evangélikus Lapok“ olvasói ismernek, ezen 45 oldalas munkában nem lép fel nagy igényekkel. Rövid ismertetés akar lenni Darwin tanairól s egy kis elmefuttatás Nietzscheről, amelyben kifejti azt az álláspontot, amelyet vele szemben szerző a leghelyesebbnek vél. Darwin tanai kapcsán azokkal az ellenvetésekkel is foglalkozik, amelyeket dr. Platz, Bettex és hasonló munkákban oly gyakran olvashatni a theologusok részéről, sajnos, oly gyakran felhozatnak. A származástan a szerző szerint megcáfolhatatlan igazság, nem úgy a monizmus, amely- lyel szemben ugyancsak elmondja kritikáját. Sajnos a spiritualizmus védői gyakran oly elfogultak s sok a monisták részéről tett súlyos ellenvetést ignorálnak; szerző nem ignorál semmit s jelszava: elismerni elfogulatlanul az igazságot mindenütt. A művön keresztül vonuló álláspont a liberális theologiai telfogás, amely azonban a pozitív irányú theologusok érveivel is számot vet. Gyakran hosszú gondolatsorozatoknak csupán végeredményét nyújtja, lelkét beleadni azonban mindenesetre igy is törekszik. Koller ezen munkája is azt bizonyítja, hogy mindig és mindenkor az igazságot keresi és kutatja. Sokat
