Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-29 / 26. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 26 sz. 1912. junius 29. járnának, mert kitűnne, hogy igazi jövedelmük most már a 3000 K-áí is megüti. Most, hogy a múlt hétfői főrendiházi ülésen Balogh Jenő államtitkár hivatalosan is bejelentette a kormány szándékát, látjuk, hogy Tisza István gróf felfogásával a kormány felfogása megegyezik a lelkészek jövödelmére és a kongruára nézve. A kormány is azt hiszi, hogy a lelkészek meglehetnek elégedve, mert az az 1600 K megnőtt az idők folytán, úgy hogy olvasat- lan is el lehet helyette fogadni 3000 K-át. Én — és meg vagyok győződve, nagyon sok lelkész testvérem — ezt eddig nem tudtuk. Ha azonban ez az állítás igaz, akkor a kormány ne féljen a lelkészi kongruának a kor színvonalán álló rendezésétől. Akkor a kongruának 2400 K ára való femelésével még jó üzletet is csinálhat. Hiszen akkor a kongruarendezés csak látszólagos emelés lesz, valóban pedig a legtöbb kongruás álláson az államkasszának megmarad 600 koronája!! Ez fontos felfedezés! Először azért, mert az egész lelkészi testület akkor meglesz elégedve fizetésével, másodszor, mert az államháztartás nyer a fel emeléssel, harmadszor, mert példát mutat a minden vonalon fizetésjavitást sürgetőknek, hogy a drága világ közepette van egy testület, amely tényleges jövödelmé- nél kisebb összeggel is megelégszik. És végül kérem, ha a kormány csakugyan abban a meggyőződésben él, hogy az 1600 koronás kongruás állás 3000 koronát ér tényleg, akkor a kormánynak az állam minden polgára iránt tartozó elemi kötelessége az, hogy a kongruás lelkészi állások jövödelmét újból is felbecsüljék és a felesleget mindenkitől elvegye! Mi azután megelégszünk 2400 korona alapfizetéssel s ha a 2400 K-ához a megajánlott s most tervezett korpótlékot megkapjuk — ami még mindig sikerül a 600 K. különbözetből, akkor igazán hálára is leszünk kötelezve és a telhetetlen papzsák miatt gyanúsításnak sem leszünk kitéve. Világosan látszik ebből, hogy új felbecsülés alapján égetően szükséges a fizetések rendezése. Ezt kívánja a lelkészeknek erkölcsi s az államnak anyagi érdeke. Az előbbiek mellett még az is tény marad, hogy az utóbbi években nemcsak a lelkészek búzája drágult meg nagyon, hanem a jegyzőké, tanítóké, orvosoké stb. terményfizetést élvező polgártársainké, de az ő dolguk nem tartozik miránk: nekik nincs papzsákjuk. Ha azonban az államkormány az ügyet rendezni akarja, 2400 K alapfizetést és a megajánlott korpótlékot kell alapul vennie! Fábián Imre. IRODALOM. Dr. W. Bousset: Jézus. Makkai Sándor fordítása. Kolozsvárt, Stief Jenő és társa. 1911. Ára 3 korona. Hatvan-hetven évvel ezelőtt 500—1000 oldalas Jézus életrajzokat írtak Ma a legszebb és legjobb is megfér egy alig 100 oldalas kis füzetben. A szószapo- ritásnak vége. Éles theol és egyházi harcok karakterekké formálják a theologusokat, úgy, hogy ők is tudnak és akarnak határozottan beszélni, őszintén írni. Más tudományágban ez természetes, a theologusoknál erény. Ez az erény jellemzi Bousset Vilmosnak, a nagy theologusnak s a modern theol. mozgalmak egyik vezérférfiának legszebb alkotását, azt a Jézus-jellem- rajzot, amit 1904-ben a „Religionsgeschichtliche Volksbücher“ c. vállalat számára írt. „Jesus“-a nem evangélium harmóniára épített, vagy építő célzattal készült életrajz, hanem a források tudományos magyarázatán és kritikáján alapuló jellemrajz. Mert az evangéliumokból — Bousset szerint — többre nem telik. Ebben a jellemrajzban azonban Jézus életének külső keretei, működésének jellemzése s egyéniségének titka is helyet s méltatást talál. Makkai Sándor választása szerencsés volt, hogy a sok Jézus-életrajz közül a legjellegzetesebbet fordította le. Bousset munkája megérte a szeretetteljes elmé lyedést és a fáradságot. A fordító ebbeli érdemét nem csökkenti, hogy Boussetnek sokszor pathetikus és költői lendületű stílusát nem mindig tudta visszaadni s hogy a fordítás magyarul nem az a tökéletes munka, mint, ahogy azt németül Bousset megírta. A könyv kiállítása nem sok kívánni valót hagy. Legfeljebb a címlap előtt levő Jézus-kép maradhatott volna el. Kár, hogy az ára, az eredeti árához viszonyítva (1 Mk.) kissé soknak látszik. Sz. L. ELŐFIZETŐINKNEK! Kérjük előfizetőink közül azokat, akik csak félévre fizettek elő, hogy az előfizetési dijat 7 koronával a második félévre július elején beküldeni szíveskedjenek. Azon urakat, kik a lapot a múlt félévben kapták és az előfizetési dijat még meg nem fizették, egyszersmind a hátralék megfizetésére és abban az esetben, ha a lapot tovább járatni nem kívánják, arra kérjük, hogy a lapot ezen szándékuk kifejezése mellett visszaküldjék. Az előfizetési dij „az Evangélikus Lap kiadóhivatala“ címére küldendő be, más címmel ellátott küldemény után kézbesítői dijat kell fizetnünk. Budapest, 1912 június 22. Az Evang. Lap kiadóhivatala.
