Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-29 / 26. szám
1912. junius 29 Evangélikus Lap. 26. sz 3. oldal gos-e, ha az ily képviselőtől az egyházi bene- ficiumokat elvonni, őt egyházi állásából kimozdítani nem lehet, mert őt a képviselői immunitás védi ? Vegyünk egy kevésbé drasztikus esetet. A képviselő, mint protestáns ember, egyházi felügyelői állást visel. Felettes hatóságától az es* perességi vagy kerületi gyűléstől vett meghagyás teljesítését megtagadja, mert az politikai meggyőződésével ellenkezik. Fz a politikai meggyőződés talán a képviselőház többségének meggyőződésével azonos és így lehetséges, hogy a képviselőház a fegyelmi úton való perbefoga- táshoz az engedélyt meg sem adja. Kénytelen-e az egyházi hatóság ebbe megnyugodni? Ezekből a példákból láthatjuk, hogy azt a nézetet, hogy a papi rendhez tartozó vagy egyházi tisztséget viselő világi képviselőt a képviselői immunitás az egyház fegyelmi hatóságával szemben is megilleti, elfogadni nem lehet és hogy ily személyek ellen az egyházi fegyelmi eljárás a törvényhozó testület engedélyének kikérése nélkül is megindítható. Tudtunkkal még nem is volt eset, hogy a magyar képviselőházhoz vagy a főrendiházhoz ily megkeresés intéztetett volna, már pedig van folelkészkedett Breznón. 1706. már Liptómegyében Nagy- bobrón működött 1709-ben száműzetett. 12. Kolbúny Pál (1706-1709). Előbb Felső- micsinyén lelkészkedett. 1706-ban bepanaszolták a turócszentmártoniak, hogy hiványukat nem fogadta el (megvetette) és Breznóbányára ment. Száműzetve Breznóról Cserecsénybe (Kishont) költözött s ott 1713 szeptember 12. meghalt. 1709 ben megszűnt a zólyomi esperesség. Az utolsó esperességi közgyűlés 1708 május 22-én Ocso- ván lett megtartva. Az esperességi jegyző a jegyzőkönyvet ezen szavakkal fejezte be: „Ita acta peracta feliciter!“ hanem másképp hozzátette: „Et, proli dolor! Finaliter!“ A templomok, paplakok és iskolák — három egyház, Besztercebányára és a két articularis egyház: Garamszeg és Osztroluka — kivételével, mindenütt elvétettek az evangélikusoktól. Az istentiszteletek tartása betiltatott. A breznóbányai egyház is 70 éven fölül a legszomorúbb állapotban leiedzett. A szomszédos liptó- megyei Bocabányára nem volt szabad járniok a breznóiaknak. Kénytelenek voltak Besztercebányára, Garamszeg és Osztrolukára járni. Aki Bocabányára járt 12 forint büntetéssel lett sújtva. lyamatban fegyelmi eljárás, ahol a mentelmi jog felfüggesztése nem kéretett. Más kérdés az, vájjon nem kifogásolható-e a képviselői függetlenség alkotmányjogi jelentősége szempontjából az a körülmény, hogy pap- képviselő oly beszédért, melyet a törvényhozótestületben tartott, más hatóság által felelősségre legyen vonható? Ha erre a kérdésre az igenlő válasz jogosult, akkor ez nem a mentelmi jog kiterjesztését az egyházfegyelmi bírás kodással szemben, hanem inkább azt indokolná, hogy pap ne legyen képviselő, mert állásánál fogva és azon fegyelmi köteléknél fogva, mely őt egyházához köti, nincs meg az a függetlensége, amely képviselőtől kell, hogy megkívánta ssék. Sztehló Kornél Az ev. theol. fakultás ügye a budapesti evang. egyházmegye közgyűlésén. A budapesti evangélikus egyházmegye junius hó 22 én tartotta a pesti egyház dísztermében ezidei rendes közgyűlését Zólyomi Wagner Géza egyházmegyei felügyelő és Kaczián János esperes elnöklete alatt. Jelenvoltak : Scholtz Gusztáv püspök és Sztehto Kornél felügyelő, mint a Ibudai egyház képviselői, Raffay Sándor lelkész és Zsigmondy Jenő felügyelő a pesti II. József császár türelmi rendeletével kezdődtek meg Zólyomban is a jobb idők. 1782-ben megindították a breznóiak a gyűjtést templom papiak és iskola építése céljából. 319 családfő adakozott tehetsége szerint ezen nemes célra A legszegényebb adott 12 forintot, 1 tag 150 forintot, 13-an 100—100 forintot adtak. Kéttagú küldöttséget menesztettek Bécsbe a császárhoz Engler András és Cservény Mátyás személyében, akik kérvényt nyújtottak át a templomépités engedélyezése ügyében. Midőn a császár Rimaszombatot látogatta meg, újból háromtagú küldöttséget menesztettek hozzá új kérvénynyel, az első kérvény elintézését megsiirgetendők. Erre megkapták első kérvényükre a császári rezoluciót, mely 1782 december 9-én a breznóbányai városházán ki is lett hirdetve. Első lelkészük volt Kuzmúny János (1784—1824), ki 1784 március 6-án Breznóra jött. Az új templom alapkövét 1785 június 4-én tették le ünnepélyesen. A harangok megszerzése céljából 341 egyháztag hozta meg áldozatát. Kuzmátiy János, atyja volt Pál, neepáli, később jónyabányai lelkész. Született: Lónyabányán 1752 február 23. Működött 40 évig Breznón. A piarista iskola
