Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-18 / 20. szám
1912. május 18 Evangélikus Lap. 20. sz. 3. oldal fában is és ehhez joga is van. Ha a lelkészköri gyűlésen oly nyelven fognak beszélni, amelyet nem ért, idegennek fogja magát érezni saját egyházában, elkedvetlenik és elpártol. Biztosítani kell tehát a németek és tótok részére lelkészi körükben a saját nyelvű tárgyalást és jegyzőkönyvvezetést is. A magyarság ügye ezzel Budapesten nem fog veszíteni, mert az itt letelepedett német és tót családok egy emberöltő alatt teljesen meg- magyarosodnak, ami megtörténvén a megmagya- rosodott németek és tótok, úgy a mint eddig történt, a magyar egyházkörökhöz fognak csatlakozni. Jelentékeny koncessziót tartalmaz Szelényi javaslata a Kélerével szemben abban, hogy a lel- készválasztást a lelkészköri közgyűlés hatáskörébe utalja át. El nem fogadható azonban, hogy a jelölést a központi közgyűlésnek tartja fenn. Ez kétszeres választást jelent és indokolatlan megszorítása az autonómiának. A mint már jeleztük a zsinati bizottság javaslatát tárgyalhatónak tartjuk. Legcélszerűbb lesz, ha az egyetemes gyűlés ezt az érdekelt gyülekezetek meghallgatása végett a bányakerülétezését s e tényből indul ki. Végeredményben persze minden fogalom problématikus, pl. a távolság- mérés. Miután a tér fogalma bennünk van, lótezik-e egyáltalán távolság? Mach szerint: test (jegy) tulajdonságok összege. Nekünk olyanok, aminőknek mi észleljük, másoknak olyanok, aminőknek ők veszik észre. Amde"ha valami nekünk ilyen 8 másfajta lényeknek amolyan lehet, annak tőlünk függetlenül is kell léteznie. Detmer mondja előadásaiban; „Andre haben mit mir gemeinsame Bewu9tseinsinhalteu, amiből következik, hogy kívülem valaminek léteznie kell. Láttuk, hogy a gondolkodás egyik formáját — az okság törvényét — talán nem éppen „csak“ gondolkodási formának tekinthetjük, hanem abszolút igazságnak. Nem következik-e ebből, hogy a gondolkodásunk, továbbá észlelésünk, szemléletünk (lér, idő) többi formáit is és érzékeinket is abszolútoknak vegyük ? S továbbá, hogy mindez — R. Weinman szerint — a külvilághoz alkalmazkodva fejlődött ki?*) *) Így tér 8 idő reális dolgokról elvonások, realitások. Miért fejlődött volna olyan eszünk, amely a valósághoz nem híven gondolkodik? leihez beküldi. Addig is szóljanak hozzá akiket érdekel. Lapunk szívesen helyt ad a diskusz- sziónak. (Sz—o.) Törvényjavaslat a Budapest székesfővárosi ág. hítv. evangélikus egyházközségről. A zsinati bizottság javaslata. 1. § A Budapest székesfőváros területén lakó összes ág. hi tv. evang. hívek Budapest székesfővárosi ág. hitv. evang. egyházközség elnevezés alatt egy anyaegyház községbe egyesittetnek. 2. §• Az egyesülés folytán alakult anyaogyházközség a hitsor808ok számára való tekintettel területileg elkülönített lelkészkörökre osztandó. Az egyes lolkészkörök beosztása a székesfőváros különleges viszonyainak megfelelőleg az E. A.-nak a lólekszámra vonatkozó (30. §) rendelkezésétől eltérőleg állapítható meg. Az egyes lelkészköröket nyelvek szorint eine vezni nem szabad. A jelenlegi német egyház egy újonnan alakítandó lelkészi kör központjává teendő és ezonfelül a balparti többi lelkészkörben lakó németajkú hívok lelki gondozásával is megbízandó. A jelenlegi kere- pesi úti egyház szintén egy újonnan alakítandó lel - készi körnek központjává teendő és ezenfelül a balparti többi lelkészkörben lakó tótajkú egyházhivek lelki gondoskodásával is megbízandó. Ez az álláspont is lehetséges s igy azután a külvilágról is az mondható, hogy testek. E kérdéseket mindenesetre véglegesen eldönteni nem lehet. Ám a materializmus — éppen felületességénél fogva — anyagot és testet egyszerűen felvesz s nem gondol arra, vájjon a testek is nőm inkább lényegben szellemi jelenségek-e, mint anyag? Az egész Mindenség talán egy élő organizmus (Hugo Victor.) Ám e nézettől, valamint a szellemi monizmussal szemben kérdezhető: e nézet az izzó ősködtömeg felvételével hogyan vág össze? Mindamellett nem tagadható szerintünk a szellemi világ létezése, amely talán az anyagival párhuzamosan létezett s létezik. Sok oly kérdés van a már említetteken kívül is, amely ezt — tehát spirituális álláspontunkat — igazolja. Ha emellett a sok célszerűtlenséget a természetben nem is tagadhatjuk — amire Bückner és társai oly nagy súlyt helyeznek — de a már omlített spirituális jelenségek stb. sem ignorálhatók. S a fejlődés lehetősége! Mi hajtja a kozmost a fejlődésre ? S a faj fen tartási ösztön honnan s hogyan jött az első atomba ? Továbbá az élet lényege 1 Athasonítás, táplálkozás, hogyan történik s hogyan lehetséges? Itt is valami reguláié erőnek kell lenni,
