Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-11 / 19. szám
1912. május 11 Evángélikus Lap. 19. sz 5. oldal 4Ő7 lelkész járult szavazatával s esak 6 szavazott ellene. Az ilyformán általános megelégedéssel fogadott tervezet megvalósítása érdekében a 150 tervezetet kibocsátó lelkész, mint ad hoc fizetósrendozési választmány, egy 22 tagú ad hoc igazgatóságot választott, melynek feladata lesz a fizetésrendezési mozgalom ébrentartása ó< irányítása s o célból közös értekezés és az illetékes körökkel való érintkezés. A tervezetet kibocsátó lelkészek a maguk köréből megnevezvén az ad hoc igazgatóságba bevonni kívánt lelkósztestvóreket, ezek ez iránt megkérdez- tettek s mivel az igazg. tagságot vállalták, örömmel közölhetem, hogy az ad hoc igazgatóság ennek meg- felelöleg a következőkép alakul meg. Elnök : Krupeez István alesperes, Hontudvarnok. Titkár: Lombos Alfréd lelkész, Zombor. Tagok : Bándy Endre lelkész, Léva. Bognár Endre lelkész, Lovász- patona. Bohus Pál főesperes, Apácza. Famler Gusztáv Adolf lelkész, Torzsa. Frenyó Gyula főesperes, Nógrádszentpéteri. Holkó Mihály lelkész, Rókus. Horváth Sándor főesperes, Paks. Hurtay György lelkész, 08ztroluka. Koch Aurél lelkész, Strázsa Kovács Andor lelkész, Orosháza. Krizsán Zsigmond főesperes, Trencsén. Mihalovics Samu lelkész, Bér. Mohácsy Lajos lelkész, Marczalgergelyi. Németh Pál esperes, Vécse. Schönviszner Kálmán lelkész, Szentgyörgy. Szontagh Sándor alesperes, Szepesváralja. Sztehlo Gerő lelkész, Besztercebánya. Them Ede lelkész, Mateócz. Vitális Gyula alesperes Tótpelsőcz. Wagner Adám lelkész Ráczkozár. De nyilvánvaló, hogy nem lehet mindent az itt felsorolt lelkész testvérek áldozatkészségétől várni tudomásts az igazi való már épp ezért meg nem ismerhető Ebből következik már, hogy a végső kérdések meg nem oldhatók. A világ olyan számunkra, amilyennek mi észleljük. A „Ding an sich" nem ismerhető meg. Ezt már Kant mondotta meg. Más érzé kekkel biró lényeknek a világunk más volna s éppúgy más gondolkodásformákkal bíróknak is. S — ki tudja — van talán egy olyan világ is, amelyen oly lények léteznek, kik például nem okozati összefüggések, továbbá a tér és idő alatt gondolhatj ik el és szemlélhetik a Mindenséget. Adickes mondja, hogy az anyag az ész teremtése. S igaza van. Mindig csak képzeteinkkel és gondolatainkkal van dolgunk s sohasem valósággal, ahogy Flügel helyesen mondja. Vizsgáljuk meg azonban a kérdést, hogy mindennek dacára, hihetünk-e igy létező világban? Vájjon nem látszat-e csupán az egész Kosmos ? Azt az álláspontot, amely szerint képzeteinknek valódi, reális világ egyáltalán nem felel meg, solipsizmusnak nevezzük. Miután a tapintási érzék is szubjektív jelenség, ebből azt lehet következtetni, hogy a dolgoknak nem lehet a valóságban test forA munkán kívül anyagi kellékek is szükségesek. Nyomda és expediálási költségre befolyt eddig vagy 100 korona, holott a tényleges költség máris megkö- zoliti a 200 koronát. A jövőben is felmerülend majd némi kiadás. Kérjük ezért az összes lelkésztestvére- ket, — hiszen valamennyiünk anyagi előbbre jutását célozza e mozgalom — hogy 1 vazy 2 koronát a mozgalommal felmerülő kiadások fedezésére Mohácsy Lajos lelkész ur cimón Marczalgergelyibe (Veszprém- megye) küldeni szíveskedjenek. Zombor, 1912. május 1-én. Lombos Alfréd lelkész, ad hoc titkár. Megilleti a lelkészválasztási jogosultság azt az egyháztagot, aki az előző évben egyházi adót nem fizetett? — Jogi vélemény — A kérdés a bányakerületből intéztetvén hozzánk, erre az E. A. és a bányai ev. egyházkerület lelkész- választási szabályrendelete alapján válaszolunk. Az E. A. 34. §-a szerint az egyházközség tagjává lesz valaki, aki az egyházközségben hat hét óta folyton lakik. A bányakerületi lelkészválasztási szabályrendelet 30 §. b) pontja szerint választók az egyházközség terheit viselő nagykorú vagy önálló tagjai, akik egyházi és iskolai adójukkal a választást megelőző évre nincsenek hátralékban. májuk, mert a formát a látási és tapintási érzék útján nyerjük. Tehát térben nem lehetnek. De vájjon a test körvonalai abszolutaknak tokinthetők-e ? Úgy hisszük nem, mert ez a látástól függ s ha például a szem mikroszkopszerkozetű lenne, már mások lennének a körvonalak is. Ebből következik, hogy az esztétika a relativ tudomány s a szépérzék is relativ. Tudjuk tehát, hogy valami létezik, de azt, hogy test-e? térben van-e? nem tudjuk. Csakhogy, ha test nincs is, mégis csak testeknek, illetőleg a térben tudjuk a dolgokat szemlélni. A tér csak a testtel gondolható el, illetőleg mindent térben szemlélhetünk. Test és tér összeforrtak, de a tér nem elvonás a meglévőből. Mindebből ismét csak azt látjuk, hogy ha n külvilágról szólunk, csupán szemlélési formákkal, avagy gondolatainkkal van dolgunk. Ámde kívülünk nem volna semmisem ? Mégis kell, hogy;kép- zeteinknek valami megfeleljen a külvilágban? S épp csak ennyit tudunk. Ez a „valami“ lehet test is, de lehet más is, Böhm K. szerint is ismeretünk tárgya csak képzeteink; a külvilág szerinte csak a tölünk kivetitett kép. (Folyt köv.)
