Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-13 / 2. szám
Evangélikus Lap. 2. sz. 1912. január 13. 4. oldal. Kaczián János együttes elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek főtárgya a Fabiny Gyula lemondása folytán megüresedett egyházmegyei felügyelői tisztségre megválasztott Zólyomi Wagner Géza beiktatása volt. Sztehlo Kornél mint legidősebb egyházközségi felügyelő, helyettes felügyelői minőségben, az ülést megnyitván és a szép számban megjelent tagokat üdvözölvén felolvastatta a szavazatszedő bizottság jelentését, amely szerint az egyházmegye valamennyi egyháza a budapest kerepesi-uti egyház kivételével mely dr. Matuska Istvánra szavazott. Dr. Wagner Gézára adta le szavazatát. A két tanári testület szavazatát alaki hiány miatt érvénytelennek jelentették ki. A közgyűlés ennek folytán dr. Wagner Gézát jelentette ki a budapesti ev. egyházmegye felügyelőjének és egy több tagból álló bizottságot küldött ki a megválasztott felügyelőt felkérni, hogy a választás elfogadása iránt nyilatkozzék. Ot percnyi szünet után megjelenik a gyűlésen dr. Wágner Géza és Kaczián János főesperes kérdésére kijelenti, hogy a választást elfogadni kész. Ezután az újonnan megválasztott felügyelő letette az előirt esküt. Az eskü letétele után Kaczián János főesperes a következő beszéddel üdvözölte a megválasztott felügyelőt: „Nagyságos egyházmegyei Felügyelő Úri Az elhangzott eskü után a budapesti ev. egyházmegye nevében mély tisztelettel köszöntőm Nagyságodat felügyelői díszes állásában. Köszöntöm úgyis Nehéz a nagyvárosi gyermek helyzete annyiban is, hogy gyakran kell iskoláit, de ha ezt nem is, akkor tanítóit változtatnia. Ötven-hatvan gyermek befolyásoló körülményeit bajos egy esztendő alatt megismerni. Ugyanígy vannak a szülők is. Évről- évre más a tanitója gyermeküknek. A megismerkedés — ami pedig az együttes munka első feltétele — úgyszólván lehetetlen. Kiváló gondot kellene tehát az iskolai igazgatás terén arra fordítani, hogy ugyanaz a gyermek, mig iskolába jár, megmaradjon .ugyanannak a tanítónak a vezetése alatt, hacsak különös, fontos ok nem kényszerít az ellenkezőre. Sokat segíthetnek ezen a téren a szülői összejövetelek. Hogy mikor legyen az, azt a szülők és a tanító közösen döntsék el. Szó sincs róla, hogy a legalkalmasabb időpont a vasárnap, kivált a vasárnap délutánja, amikor a legtöbb szülő szabad. Összejöhetnének ott, ahol akarnak, szép időben a szabadban, máskor az iskolában. Nem puszta beszélgetésből, bírálatból állana ez, hanem énekelnének, szavalnának a gyermekek, sőt egyes tárgyakból beszélgetve felelhetnének is. Itt lehetne a vallásos érzelmeket is felkelteni, fejleszteni; mert az illető iskola mint az egyházmegye ez idő szerinti esperese elnöktársamat s az egyházmegye ügyeinek velem együtt egyik intézőjét. Midőn egyházközségeink közbizalma Nagyságodat ültette a Fabiny Gyula úr lemondásával megüresedett felügyelői székbe, ezzel, azokat az érdeme- rneket óhajtotta jutalmazni, melyeket Nagyságod több évtizedre nyúló lelkes céltudatos, akadályt nem ismerő buzgóságával egyházi önkormányzatunk minden ágában kifejtett. Ahol tenni, alkotni, időt áldozni kellett, Nagyságod mindig ott állott az első helyen fiatalos eréllyel s higgadt, komoly, bölcs megfontolással, kitűzött céljának: ev. egyházunk felvirágzásának előbbrevitelén. Idestova hetven éve fennálló egyházmegyénknek az isteni gondviselés mindig rendelt oly kiváló világi férfiakat, akik biztos kézzel vezették egyházmegyénk hajóját az ellenséges áramlatok hullámcsapásai között is. Nagyságod azonban nagy és komoly jelentőségű időben lép egyházmegyénk kormányzata élére. Korunk társadalmi és szociális eszméi erősen befolyásolják egyházi életünket is. A hova-tovább elhatalmasodó anyagias irányzat csak kézzelfoghatót becsülő tudomány s a tőke és a munka között fennálló ellentétekkel együtt járó vallási és hitközöny mindjobban háttérbe szorítják Krisztus evangéliumából folyó azt az erkölcsiséget, mely a szívnek tisztaságában s az érzelmeknek Istenre irányuló törekvésében áll. Ezt az irányzatot gyöngíteni, illetve hittantanára is megjelenhetne és emelhetné a vallásos érzületet. A missziókba ezt szépen bele lehetne kapcsolni. így a gyermekek megszoknék, hogy akkor is felkeressék az iskolát, a templomot, mikor már kikerültek az iskolából. Csak egy lelki kapocs maradjon a gyermeke és nevelője közölt, már a mag jó földre talált, mert az igy nevelt gyermek nem fog olyan hamar elveszni az élet forgatagában, nem esik áldozatául a csábításoknak, mert az összejövetelek alkalmával mindig fülébe cseng tanitója szava, amely a jóra inti és vezérli. Ezek a vasárnap délutáni összejövetelek alkalmasak arra is, hogy a zsenge gyermeki lelkeket megmentsük — annyira-amennyire lehet — az utca piszkától, a mozik szennyétől. Minden reakcionárius érzelemtől menten követelhetjük, hogy a hatóság kényszerítse a mozitulajdonosokat arra, hogy például délután 5—7-ig, amikor csaknem kizárólag gyereknépből kerül ki a nézőközönség, válogassák meg a darabjaikat. Nincs arra szükség, hogy a mozik er- kölcsösködjenek, de arra igen, hogy trágár ocsmányságokat ne mutogassanak a gyermekeknek. Falun a szolgabirók, meg a községi elöljárók keresztül tudják vinni, hogy táncok, duhajkodások idején a
