Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-06 / 14. szám
1912. április 6. Evangélikus Lap. 14. sz. 9. oldal Egyveleg. Evangélikusok hódolata a római pápának. A lapokban olvassuk, hogy az eperjesi evangélikus kollégium nevében Tahy .József kollégiumi felügyelő és Korbély Géza evangélikus lelkész; az eperjesi evangélikus egyházközség nevében Bánó Aladár vármegyei főjegyző mint egyházközségi felügyelő, végül a sárosi evangélikus egyházmegye nevében Bánó Miklós császári és királyi kamarás, mint egyházmegyei felügyelő a magyar nyelvű szertartá9Ú görög katholikus püspökség felállításának engedélyezéseért Rómába külön-külön latinnyelvü táviratokat küldtek. Nem tudjuk, mit táviratoztak az evangélikusok a pápának, de akár kértek tőle valamit, akár megköszönték neki a püspökség felállitásat, egyaránt helytelen dolog az, hogy a felállítandó görög katholikus püspökség magyarnyelvű szertartást kap, csak hátrány a protestantizmusra nézve, mert a katholikus propaganda egy fegyverrel többre tesz szert azzal, hogy magyar. Róma nagyon jól tudja mit tesz, midőn a nacionalizmussal paktál, miért no venné szolgálatába azt is, ha kihasználhatja. És mi evangélikusok örüljünk ennek, mint a gyermekek a nemzetiszinű szalagnak? Képzeljük, hogy nevetett a markába Merry de Vai, amikor a mi evangélikusaink hódoló táviratait olvasta! * A kivégzés után. Az „Evangélikus Őrálló“ 12. számában három cikkben is szerkesztőnk kivégzésé vei foglalkozik s miután ez neki oly fényesen sikerült, Noszkó úr leteszi a tollat és egy „Végszóban“ elmondja: Consummatum esti — Igazán meddő dolog volna ezután azt bizonyítani akarni, hogy nem az az igazság, amit az „Ürálló“ theologusai hirdet nek, mert nemcsak hogy nem tudjuk őket meggyőzni, de nem is akarjuk őket meggyőzni, mert „boldogok a lelki szegények !“ és vétek volna valakit boldogságától megfosztani akarni. « A német evangélikus templom Rómában. Midőn ezen templom alapkövét múlt évi junius hó 2-án letették az „Egyházi Közlöny“ azzal vigasztalta magát, hogy az egy jelentéktelen kis templomocska lesz, amely szót sem érdemel. Hát persze jelentéktelen templomocska lesz Szent Péter székesegyházához hasonlítva, de hát, ha Krisztus urunk a földre lerándulna és véletlenül Rómába tévedne, kérdés hol találná magát inkább otthon, Szent Péter templomában-e, vagy abban a szerény hajlékban, amelyet a német evangélikusok áldozatkészségo a pápa székvárosában létesít? Az evangélikus templomocska különben egyike lesz a modern építészet gyöngyeinek és hogy nem lesz oly jelentéktelen, bizonyítja az, hogy az építkezési költség 700.000 márkára van előirányozva. Az építkezés most javában folyik és 1913. évi április elsején át akarják adni a templomot rendeltetésének. * Egy királyi herceg tragédiája. Róma nem bánik el egyenlően a megtérő bűnösökkel, példa reá Miksa szász királyi herceg. Mig a dicséretesen magát alávető Prohászka püspöknek sajátkezű aláírásával ellátott arcképét küldte be és őt „carissimus filius“ gyanánt keblére ölelte, addig a reformáció mellett küzdött szász fejedelmek jámbor utódjának semmiképp sem tudja megbocsátani azt, hogy mélyreható tudományos kutatásokkal kisütötte, hogy a nyugati és keleti egyház közötti szakadásnak mik voltak a valódi okai és azon fáradozott hogy a két egyház között az uniót létesítse. Már pedig az a vezeklés amelynek a szegény herceg magát alávetette, ritkítja párját. 1910. évi december 22 ón Rómába idézik és a dominikánusok klnstromába elzárják. A külvilággal nem szabad közlekednie, senkit sem eresztenek bo hozzá. Hosszas lelki gyakorlatokkal és lelki kínzásokkal gyötrik a dominikánusok. He kell vallania, hogy cikkét „in consideramente“ meggondolatlanul. kíméletlenül és könnyelműen irta meg. Csak miután 18 rendbeli dogmatikai, bölcsészeti és történeti tévedéseiről egy bűnbánó nyilatkozatot irt alá, amellyel tudományos ekzisztenciáját véglegesen megsemmisítette, nyert engedélyt arra, hogy a Vatikánban a pápa lábaihoz boruljon és megbocsátásért esedezzen. Ezzel azonban a szerencsétlen herceg kálváriája még nem volt befejezve. A freiburgi egyetem meg lett dorgálva és a királyi herceg tanszékéből el lett mozdítva. A katholikus fakultások pedig egész Németországban el lettek tiltva a királyi herceget befogadni. Most a kölni érsek könyörült meg rajta és a püspöki szemináriumban adott neki egy tanszéket, mert hát a szegény királyi herceg hivatásáról nem akar lemondani. HÍREK. Petöfi-relikviák a pozsonyi theologiai akadémián. Érdekes emlékeket mutatott be Kovács Sándor theol. akad. tanár, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Pozsonyi Körének utolsó böjti estéjén, kapcsolatban a felolvasás tárgyával. A theologiai akadémia kebelében fennálló „Székács József-kör“ tulajdonában van két könyv Petőfi hagyatékából, mindkettő a nagy költő tulajdon kezeirásával. Az egyiknek cime: „M. Tudós Társasági Névkönyv 1837-re.“ Belül a tábláján a következő Petőfi-irta szavak: „Örömfy Vidor Szeberényi Lajosnak 1839.“ Alatta Szeberényi megjegyzése olvasható : E könyvet a Selmecről távozó Petőfi Sándortól kaptam, ki itt magát Örömfy Vidornak irta. Szeberényi
