Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-30 / 13. szám
1912. március 30. Evangélikus Lap. 13. sz 5. oldal megállapítását, mert ez az állami kongnia által már megállapítva van. Egyébként hozzájárul Zsigmondy indítványához, hogy a fizetésjavítás működési pótlék vagy ehhez hasonló címen adassék meg. Báró Prónay Dezső a nézetek elágazó volta folytán maga terjeszt be közvetítő indítványt, amelynek az az érdeme, hogy az elágazó és a kérdés lényegében negativ álláspontot foglaló véleményekkel szemben, az elvet, hogy az egyetemes egyház a lelkészi fizetések feljavítását maga kezdeményezze — megmenti. Az egyetemes felügyelő indítványa, amelyet a nagybizottság elfogadott, a következő: Az 1898. évi 14. t.-c.-ben biztosított lelkészi fizetés kiegészítésére való igény érintetlen fentartása mellett a rendes lelkésznek hivatala után járó évi összes illetménye, tisztességes lakáson, kerten és a megállapított stólán kívül, 1600 koronánál kisebb * nem lehet. Az 1848. évi XX. t.-c. alapján az evangélikus egyházat megillető állami javadalmazásnak ügyét részletesen szabályozó külön törvény megalkotása esetén a rendes lelkészt megillető legkisebb alapfizetés 2400 koronában állapittatik meg. Addig is, míg ez megtörténik, a lelkészeknek figyelemmel a megváltozott életviszonyokra — a meglevő anyagi eszkö- zökhez mérten teendő segélyezéséről az egyetemes közgyűlés egy segélyalap létesítése által gondoskodik, a segélyezés módozatait és feltételeit szabályrcndeletileg állapítván meg. így habár hígított alakban, mégis valami megmaradt az ügyész indítványából, korpótlékot azonban a javaslat néni biztosít, mert az egyetemes felügyelő ilyennek megadását elvi szempontból ellenezte. Ebből persze nem következik, hogy a zsinat is el fogja ejteni a korpótlékot. Annak a gondolatnak, hogy magunknak kell magunkon segíteni és hogyan is tudunk is magunkon segíteni, még meg kell érnie. Míg a zsinat összeül, talán meg fog érni. Az új egyházi adórendszer. A zsinati nagybizottság az E. A.-nak az adózási rendszert illetőleg a következő szakaszokat hozza javaslatba: 255. §. Amennyiben az egyházközségi vagyon jövedelme és esetleg az egyháztagok önkéntes adakozásából befolyó összeg, valamint az egyházközség rendes vagy rendkívüli bevételei a szükségletek fedezésére nem elégségesek, a hiányzó fedezet az egyháztagoktól kivetés útján szedendő egyházi adóval pó- toltatik. 256. §. Az egyházközségek eddigi adókivetési rendszereit továbbra is megtarthatják. 267. «. Ha az egyházközség új adókivetési rendszert alkalmaz, köteles az adókivetést a következő rendelkezések szerint eszközölni : Az egyházi adó lehet a) személyadó, b) osztályadó, c) állami adó alapján kivetett százalékos adó. 268. §. Személyadót minden, a 240. §. szerint adóköteles és helyben lakó egyháztag köteles fizetni. A személyadót minden egyházközség saját viszonyaihoz mérten minden egyes tagra egyenlő, de legfeljebb 4 korona összegben állapítja meg. 259. §. Az osztályadómennyiség aránvlagosan, tekintettel a tagok keresetére, társadalmi állására és vagyoni viszonyaira, állapítandó meg a következő osztályok szerint: L 2-4 VI. 18 XI. 86 XVI. 60 11. 6 VII. 20 XII. 40 XVII. 70 III. 8 VIII. 24 XIII 45 XVIII. 80 IV. 10 IX. 28 XIV. 60 XIX. 90 V. 12 X 82 XV. 65 XX. 100 Minden egyházközség saját viszonyaihoz mérten állapítja meg ezen kereten belül az adózás alapját képező osztályok számát, mely tíznél kevesebb nem lehet; az osztályokba sorozás a legalsóbb osztályból kiindulva, aránylagosan emelkedve és közbenső osztályok átugrása nélkül eszközlendő. Az osxtályadó csakis a helyben lakó és a 240. $ szerint adóköteles egyháztagokra vethető ki. 260. §. Az államadó alapján kivetett százalékos adó az egyházközségnek és a 240. § szerint hozzátartozó községeknek területén fizetett állami egyenes adó után, annak legfeljebb 5°/<>-á- ban róvható ki, de 500 koronával magasabb nem lehet. Ezen adókivetésénél az állandóan az egyházközség területén lakó egyháztagok adója fele összegében veendő számításba, mely utóbbi esetben az adó összege 700 koronánál több nem lehet. Máshol lakókra ezen adó csak akkor vethető ki, ha a helyben lakóknál is alkalmaztatott. 261. §. A személyadó mellett első sorban az osztályadó alkalmazandó ; amennyiben a személy- és osztályadóból a szükséglet nem volna fedezhető, kiróhatja az egyházközség a százalékos adót és ha ezen kivetés a szükségletét nem fedezné, az osztályadót a hiánynak megfelelően aránylagosan felemelheti a megállapított kereten belül, de a maximum ezen esetben sem haladhatja meg a 100 koronát. Egyetemes ev. lelkészi fízetésrendezés tervezete.* (Az egyetemes ev. nyugdíjintézet 1006. évi összeírása alapján történt számvetéssel.) A lelkészi fizetések egyetemes rendezése elvitáz- hatatlanul égető szükség s mert erről a már eléggé ismert indokok alapján az illetékes körök is meg vannak győződve, felesleges indokolásával e helyütt helyszűke miatt nem foglalkozunk. E helyütt inkább kívánságaink mérvéről és azok megvalósításának mi* A Lombos Alfréd által kidolgozott tervezet.
