Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-30 / 13. szám
2. oldal. Evangélikus Lap. 13. sz. Lelkészi működésének áldásos voltáról hálával emlékeznek meg mindazok, akik vele érintkezésbe léptek. Kegyessége, erkölcsi tisztasága, istenfélő élete fényes mintaképül szolgált egész nemzedékeknek. Egyházközsége és esperessége több ízben fényes bizonyítékát adták iránta való tiszteletüknek és szeretetüknek. Boldog házas életet élt 44 esztendeig forrón szeretett hitvesével született Kéler Mathild- dal. Midőn 1894-ben ezen őrangyalát, lelkének jobb felét elvesztette, kedélye elborult, lelki ereje megrendült. Hivatalos kötelességeit csak fájdalmas erőlködéssel folytathatta. Gyülekezete nagy fénnyel készült megünnepelni 50 éves lelkészkedésének örömnapját. De ő ennek elejét vette és 1896-ban lemondott hivataláról. Nyugalom után vágyott és azt meg is találta gyermekei körében. Az élet zajától visszavonultan besztercebányai csendes házában és virágos kertjében élte le a nyugalom napjait s ámbár a súlyos csapást, mely őt nejének elvesztése által érte, nem heverte ki többé, szellemi frisseségét megőrizte élete végéig. Nagyszámú családja körében boldogan fejezte be életét, látván gyermekeit, unokáit és szépunokáit. Emlékezetét családján és egyházán kiTÁRCA. Vallásos testületek versenye. Irta .‘ Sass János. A protestantizmus az önálló, szabad gondolkodás szülötte s egyszersmind zászlóvivője. A szabad gondolkodás vezeti reformátorainkat, hogy a keresz- tyénséget a századok folytán emberi érdekből származott tévirányoktól megtisztítsák. Érvényre emelték a magasztos eszmét, miszerint az ember az ő lelkiismeretével semmi földi hatalomnak, egyedül a mindentudó Istennek a mennyei atyának felelős és reá nézve e tekintetben a többség szavazata sem kötelező. A protestantizmus nem támaszkodik sem ősrégisógre, sem faji különállásra, sem anyagi hatalomra. egyetlen egy kincsnek van birtokában s ez az egyéni szabadság, a lelkiismeret függetlensége- Ezen az állásponton egyedül üdvözítő egyház az egyének különfélesége folytán nem lehetséges. Reám és hitsorsosaimra nézve bizonyára az a vallás leg1912. március 30 vül hazánk határain túl is sokan őrzik kegyelettel. Nyugodjék békében! Emlékezete közöttünk is áldott legyen! H. A. Zsinati előmunkálatok. Egy megbukott indítvány. A zsinati nagybizottság a múlt héten tárgyalta az albizottságnak az E. A. V. részére vonatkozó javaslatnak a lelkészi fizetés minimumát megállapító szakaszát. Amint már lapunk 11. számában közöltük, az albizottság által javaslatba hozott szöveg ez: „Rendes lelkésznek hivatala után járó évi összes illetménye, tisztességes lakáson, kerten és a megállapított stólán kívül legalább 2400 korona alapfizetés és hat ízben 200—200 korona ötödéves korpótlék. Míg ezen fizetési minimum az 1848. évi XX törvénycikk alapján kötelezően életbeléphetne, addig rendes lelkésznek hivatala után járó évi összes illetménye, tisztességes lakáson és kerten kívül 1600 koronánál kisebb nem lehet. “ Az egyetemes ügyész az „Evangélikus Lap“ 11. számában közzétett álláspontjának megfele- lőleg ezen szakasz második pontjának törlésével más szöveget indítványozott, amelynek léjobb, legüdvözítőbb melyben nevelkedtünk, melyben élünk, melynek tanításaiból táplálkozik egész lelki életünk; de viszont más felebarátom az istenimádás más alakját találja egyéniségéhez mérve legmegfelelőbbnek és nekem nincs jogom azt állítani, hogy másokra nézve is az én vallásom volna a legjobb, annál kevésbé tagadhatom meg más vallású felebarátomtól a testvéri szeretetet. Jézusunk legfőbb törvényének: szeresd felebarátodat, tehát ez az álláspont a legtökéletesebb alakja. Az egyén feltétlen szabadságán alapszik a protestáns ember megigazulásának módja is. Nem halandó ember előtt, hanem közvetítés nélkül a mindentudó Isten előtt vallja és bánja meg bűneit és azon tudatban, miszerint birájánál tudva vannak az ő szívének legtitkosabb gondolatai is, bűnbánatát gyermeki őszinteséggel, szíve szerinti megalázással s föltétien bizalommal végezi; az Isten törvényei szerinti életre pedig nem a poenitenciától való félelemből, hanem a mennyei atya iránti szeretet és hodoló tisztelet által ösztönöztetve határozza el magát. E