Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-25 / 9. szám
1911. február 25. Evangélikus Lap. 9 sz. 3. oldal plébánosok eltartásáról, hanem arról, hogy a papot a katholikus hívek tartsák el. Sajátszerü és visszás állapot az, hogy míg a protestánsok és a zsidók egyházi szükségleteiket a maguk zsebéből, híveik megadóztatásával viselik, a katolikusoknál csak a nagybirtok és a szegény paraszt járul az egyház fentartá- sához. Az előbbi a kegyurasági terhekkel, az utóbbi a párbérrel. A városi lakosság, amely pedig jobban birná, nem fizet egyházi adót. A városokban a kath. egyházat a városi pénztárból tartják fenn, tehát a nem katolikusok községi adójából is. Dicséretre méltó, hogy egyes városaink ezt a visszás állapotot enyhíteni iparkodnak azáltal, hogy a lélckszám arányában egyházi segélyt juttatnak a nem katolikusoknak is, de ez kivétel és közgazdaságilag káros, mert túlságosan igénybe veszi a város pénzügyi erejét, aztán sokszor nem is igazságos, mert nem a lélckszám arányában kellene a felekezeteket segélyezni, hanem abban az arányban, amelyben azok kulturcélokat szolgálnak, különösen elemi iskolákat és egyéb tanintézeteket fentartanak. Az erre az alapra fektetett segélyezési arány azért helyesebb, mert ahány gyermek oktatásáról, ahány árva ellátásáról, ahány beteg gyógyításáról gondoskodik a felekezet, annyi oktatási, gondozási és ápolási költséget takarít meg a város. Hogy ezek az állapotok tarthatatlanok, azt 3°. Mind ezeken pedig addig igyekezzetek mig élűnk, mert ha mi bé hunnyuk szemeinket, akkor fogjatok tapasztalni, hogy lesznek dolgaitok; azért életemben igyekezem azon, hogy holtom után jó móddal maradhassatok. 4°. Kű'dj nékünk akár minden Hónapban az utón, mellyet elődbe rendeltünk. 10, vagy 12 dolgot is, meg lásd hogy foganatya leszen kérésednek. 5°. De mikepen keményítettetek meg magatokat annyira hogy az Insurrectiót tellyesseggel regulázni nem akarjatok, holott a Ti Eleitek fegyverrel szerzettek, mind Ditsössegteket, mind szabadsagtokat. Ti pedig azoknak nyomdokait nem akarván követni, a leg nagyobb puhaságba henyéltek, sót minden Diétán Ti Protestánsok mutatgatok leg nagyobb mérgessegteket elenünk, meg se gondollyatok pedig azt, hogy vagy redemtioját |megváltását!, vagy regulatióját az Insurrectionak el kerülhessetek, mitsoda hires hadakozó nemzet volt a tiétek, most pedig Magyar katonát is alig kaphatunk. Ha kik reá adjak is magokat, alig töltenek két három esztendőt, már haza mennek, puhasággal henyelessel akarvan ditsösseget szerezni. 6®. Akaratunk eppen nem volt a múlt Diétán is, minden részrehajlatlanul gondolkodó ember be fogja látni. De, ha a kegyurasági terheknek akár az állam, akár a község részéről történő megváltása által akarnánk a dolgon segíteni, ez csak fokozná az igazságtalanságot, nem is tekintve azt a nagy terhet, amelyet az állam vagy község a jövedelemnek megfelelő tőke egy összegben való kiadása által magára vállalna. Statisztikai adataink nincsenek azokról a jövedelmekről, amelyeket a katholikus egyházak Magyarországon kegyurasági teher címén élveznek. Ezek a kiadások különben is a szükséglethez képest folyton változnak. A fővárosnak például a Bazilika-templom építése már miliókba került és a templomépítés egyre tart. Legközelebb a belvárosi templom újra építése van kilátásban 2*/2 miliő korona költséggel. Némi tájékozásul szolgálhat a megváltáshoz szükséges összeg nagyságát illetőleg, hogy az állam, mint kegyúr, kincstári birtokok után évenként 1 millió 200,0(X) koronát állít be az állami költségvetésbe, ennek a megváltási árához tehát kellene 30 millió korona. A fővárosnál, amely egyházi rendes kiadásokra évenként kerek ösz- szegben 420,(XX) koronát és 15 évi átlagot számítva építkezésekre 400,000 koronát fizet, körülbelül 20 milliót, a szabad királyi városoknál akik hozzávetőleges számítás szerint körülbelül 2 millió koronát fizetnek, a megváltási összeg kitenne 50,(XX) millió koronát. A kincstár és hogy az adói a szegénységén nevellyűk, hanem hogy az áltál a kívánságunk áltál, remenylettük az Insur- rectio regulatiojanak meg nyerését; de ati puhasagtok azt a szegénység nyomattatásaval fel váltotta. Ezen Insurrectio regulatiojat pedig leg nagyobb erőbe sürgette Ö Felsege, mellyhez kötötte minden irántunk való Anyai kegyelmét, azt hozzá tévén mindenkor hogy a tőle parantsolt utón vigyek hozzá minden dolgokat. 7°. Minden vegezéseiteket pedig Te Nekünk igazán tudtunkra add, a már néked parantsolt canalison. Ezek azok a mellyekre szabadított Ö Felsege, hogy ezen őszve gyűlésünknek alkalmatossagaval, mintegy előre az Urakkal közöllyek. Tessek azért iteleteket az Uraknak rajtok meg tenni. (Egyetemes Ev. Levéltár la 18; 6. Aláírás és dátumnél- killi egykorú írás.) Dr. Szolár Ferenc.
