Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-18 / 8. szám
8. oldal Evangélikus Lap 8. sz. 1911 február 18. be nemzeti és egyházi hivatását. Majd a Budapesten 1891 — 1894 tartott alkotmányozó zsinat egyik törvényében magyar nemzeti érdekben új alakot adván a magyarországi ágostai hitvallású egyház összes superinten- dentiáinak, ehhez az egyházkerülethez csatolta a dunán- inneni kerületből a liptói és árvái esperességeket. A Zelenka Pál alkotókedve és tettereje csakhamar rendezés alá vette a kerület egyházmegyéinek beosztását s a régi egyházmegyéken 1898-ban néhány jelentékeny változtatást tétetett így egyesítette a hét szepesi bányavárosi és tizenhárom szepesi városi esperességet, három egyházmegyét alakított a sároszempléni és hegyaljai esperességekből, t. i. a hegyaljait, tiszavidékit és sárosit. A legutóbbinak erőtelenségén sokat segített ez akciónak néhány év múltával, 1904 ben, elkövetkezett betetőzése, vagyis a szabad királyi városok külön espe- rességének megszüntetése és egyházainak a velük testületileg egybeforrott egyházmegyék közt való szétosztása. A nagymunkásságú püspöknek most már utódjára vár a nemes feladat, hogy a protestáns szellemnek minden külső és belső reakciónárius irányzattal szemben való megoltalmazása mellett a közigazgatási tekintetben immár meglehetősen rendezett egyházkerületet anyagilag is a virágzás útjára terelje. Böngésző. HÍREK. Kérelem. Az evang. bányai kerület múlt őszi közgyűlésén azt indítványoztam, hogy az Amerikába szakadt hitrokonokkal keressünk érintkezést, ápoljuk az összetartást. Lelkészek előtt nem szükséges fejtegetnem milyen nagy szükség van erre, milyen nagy jelentősége van ennek! Félreértésből nem került az indítvány az egyetemes gyűlés elé, pedig a tervezett tevékenység az egész egyházat illetné! Egy évet tehát veszítünk. Minthogy azonban sokat tehetünk hivatalos megbízás nélkül is, ha igazán akarunk tenni: ezen egy év alatt is szeretném az ügyet előbbre vinni; Kérem tehát a nt. lelkésztársakat legyenek szívesek tájékoztató adatokat nyújtani: hol vannak nagyobb számban evang. vallásuak, hol milyen nyelvűek, kihez lehetne fordulnom a tervre vonatkozó adatokért és tájékoztatásért? A beérkező adatokat a bányai kerület bizottsága elé terjesztem s az felhasználja azokat a javaslat előkészítésénél. Amerikában meg a balkán államokban van a tér misziói tevékenységre nekünk magyarországi evang. vallásuaknak! Orosházán 1911 febr. 10. Veres József lelkész. Az evangélikusok és a gondolatszabadság. Ezen címen ismerteti a „Debreceni Protestáns Lap“ f. évi 7. számában az „Evangélikus Őrálló“ támadását lapunk szerkesztői ellen a következőket mondván: „A mi evangélikus testvéreink roppant megbotránkoztak bennünk a Zoványi-eset miatt. Nem tudtuk helyteleníteni ezt a megbotránkozást. A pozsonyiak még külön is tiltakoztak, ezt már nem helyeseltük, de mégis megtudtuk érteni. Most azonban úgy fordult a dolog, hogy evangélikus testvéreink is megkívánták tőlünk a katholikus türelmetlenségi compelle intrare módszert és ők is megrendszabályozni készülnek az egyetemes ügyészt, Sztehlo Kornélt, az Evangélikus Lap szerkesztőjét. Valami Pater Kr.itelius mennydörgő hangon agyalja már is az Evang. Őrálló hasábjain. Mi egy theologiai professzornál kezdtük ezt az inkvizitórius rendszert. Ők már a lapszerkesztőknél és a világiaknál is alkalmazzák Nem örülünk ennek a váratlan fordulatnak és úgy a szerkesztő mint az egyén szabadságát feltétlen tisztelendőnek tartjuk. Még akkor is, ha az az egyén egyházi ügyész. Ez azonban nem azt teszi, hogy a Sztehlo állításait és nézeteit ne lehetne helyteleníteni s nem volna szabad megcáfolni. Ellenkezőleg. Aki másként ért, cáfoljon, de ne fegyelmivel fenyegessen és megtorlást sürgessen. Ne gyűlöletes személyi oldalára fordítsa a dolgot; ez nem győzi meg azt, ki esetleg velünk szembehelyezkedett; nem is protestáns módszer. Ebben hibáztunk mi is, ne kövessék hibánkat az evangélikusok. Mindaketten a szabadságnak volnánk fiai és ez a szabadság a szeretettel kellene, hogy többet is eltűrjön. De hát nem tűr s olyan színe van a dolognak, mintha itt is, ott is más alapra akarnák átal helyezkedni. Nem értjük ezt az állásfoglalást. S nem a Zoványi-eset után az evangélikusokat. Vagy tán ők is letették a modernista esküt?1 így a Debreceni Protestáns Lap. Legyenek nyugodtak, református testvéreink! Pater Knitelius támadása evangélikus körökben nem fog visszhangra találni. Sokkal jobban ösmerjük evangélikus egyházunkat mintsem hogy annak tiszta levegőjét ily csodabogaraktól féltenők! Az egyetemes egyház levéltári bizottsága. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő elnöklete alatt f. évi febr. hó 11-én ülést tartott amelyben Góbi Imre levéltáros a levéltári katalógus munkálatai és ezeknek eddigi eredménye tárgyában referált. A levéltáros és segítőtársa dr. Szolár Ferenc ev. főgimnáziumi tanár nagy munkával kénytelenek voltak az egész régi cédula-katalógust átdolgozni, ami a kéziratok és oklevelek gondos átolvasását követelte. A munka most már annyira előrehaladt, hogy az 1791 év végéig terjedő oklevelekre, aktákra és az 1791. évi zsinati ügyiratokra vonatkozó rész még ez év folyamán sajtó alá bocsáttatni fog. A Luther - Ott hon kormányzó-bizottsága Scholtz Gusztáv püspök és Sztehlo Kornél együttes elnöklete alatt f. évi február hó 11-én ülést tartott. Megvizsgáltatott a számadás az 1910. évre, amely tekintettel a múlt évben felmerült 8379 kor. 75 fillért kitett rendkívüli építési, berendezési és felszerelési költségre 12692 kor. 73 fillér túlkiadást mutat. Ezen túlkiadás az egyetemes adóalapból előlegeztetek, amelynek a Luther-Otthon most már 50^26 kor. 08 fillérrel adósa. A bizottság reményű, hogy ezen tartozás a kormánytól kért segélyből törleszhető lesz, amikor a kölcsönösszeg után jelenleg fizetett kamatok is elesvén a Luther-Otthon abban a helyzetben lesz, hogy kiadását saját jövedelmeiből fogja fedezhetni. A számadás külömben az egyetemes gyűléshez lesz beterjesztve. A Luther Otthonba az 1910/11. évre beiratkozott 46, tényleg belépett 44 tanuló, kik közül 33 evangélikus, 9 református, 1 unitárius és 1 katholikus. Évi 1200 koronát fizet 10, 1000 koronát 23, 900 koronát 9, 500 koronát 2. Van köztük 15 technikus, 10 joghallgató, 9 bölcsészethallgató, 5 orvostanhallgató és 5 keresk. akadémikus. A tanulás állapota kedvező, a fegyelmi állapot általában kielégítő. Az élelmezés és a tisztaság kielégítő, a bizottság mégis megbízta az elnökséget, tanulmány tárgyává tenni nem lenne e célszerű ha az intézet a kosztadást saját regiebe venné. Miután az Otthonnak még mindég nincs saját könyvtára és a tanulók egy szak-munkákat tartalmazó könyvtár berendezését kérik, elhatározta a bizottság, hogy a beszerzési költséget a vallásügyi minisztertől fogja kérni. A tiszai ev. egyházkerület eperjesi kollégiumának két főiskolája a f. tanév második felére külön tanrendet adott ki. E szerint a theol. akadémián hat rendes- és öt melléktanerő, a jogi akadémián pedig nyolc rendes- és hat magántanár, illetőleg kisegítő tanerő működik. Ez egyetlen evang. jogakadémiánkat az.
