Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-04 / 45. szám
2. oldal. Evangélikus Lap. 45. sz. 1911. november 4 Az egyetemes gyűlés előtt* (Folytatás.) A fontos tárgyak közé sorolandó az új theologiai tanügyi rendszer ügye is. Tudvalévő, hogy a múlt évi egyetemes gyűlés (72. pont) egy bizottságot küldött ki az egyetemes theol. tanügyi szervezet revíziója tárgyában. Ezen bizottság mandátuma alapján, egy a három theol. akadémia tanáraiból alakult és Sopronban az evang. tanárgyülésen összeült szak- bizottság a Masznyik Endre theol. akadémiai igazgató által elkészített munkálatot beható bírálat alá vevén, azt, mint az egyetemes gyűlésen tárgyalandó javaslatot elkészítette és az egyetemes theol. akadémiai bizottság útján az egyetemes gyűlés elé terjesztette. Ezen javaslat lapunk 17. számában egész terjedelemben közölve lett és az iránta érdeklődők megszerezhetik azt lapunk kiadóhivatalában. Miután ez a javaslat mind a három theol. akadémiánk tanárainak meghallgatása mellett beható megvitatás után készült, kívánatos volna, hogy ez a javaslat a tiszai egyházkerület elhalasztó indítványával szemben, ezen az egyetemes gyűlésen érdemben tárgyaltassék. Nem lehet mondani, hogy a tárgy a döntésre nem lenne eléggé elkészítve, mert eltekintve attól, hogy a revízióhoz az egyetemes gyűlés elvben már hozzájárult, hogy lapunkban többen szólották hozzá és különösen Hornyánszky Aladárnak lapunk utolsó három számában közölt cikksorozata mindenkit, aki az ügy iránt érdeklődik, alaposan informálni képes, a javaslat az egyetemes gyűlést megelőzőleg a theol. akadémiai bizottságban is tárgyalható. A halasztás annál kevésbé indokolt, mert ily szakkérdésnek a kerületekhez való leküldésétől és ott ahhoz nem értők hozzászólásától valami üdvös eredményt alig várhatunk, a tiszai egyház- kerület szakemberei pedig a javaslatot alaposan ösmerik, az eperjesi theol. akadémia dékánja a szakbizottságban résztvett és mindenkinek módjában van az egyetemes gyűlésen észrevételeit megtenni. Az egyetlen elvi jelentőségű kérdés, amely eldöntendő lesz, az, vájjon kötelező tantárgy legyen-e a theol. akadémiákon a héber és görög nyelvek tanítása és az irásmagyarázat az eredeti szöveg alapján? Zsilinszky Mihály és ezen lap szerkesztője az ,,Evangélikus Lap“ 18. számában ezen tárgyaknak kötelezővé tétele ellen szólaltak fel, az akadémiai tanárok ragaszkodnak ezen holt nyelvek kötelező kultuszához. Ezen kérdésben az egyetemes gyűlés lesz hivatva dönteni. A theol. tanrendszer kérdése mellett a theol. tanárok fizetésének rendezése is foglalkoztatni fogja az egyetemes gyűlést. Tudvalévő, hogy az összes theol. akadémiák tanárai folyamodtak aziránt, hogy fizetéseik az állami jogakadémiai tanárok fizetésével egyenlővé tétessenek. Hogy ez az igény jogosult, aziránt nincs kétség, csak az a baj, hogy a theol. akadémiákat fentartó testületek nincsenek abban a helyzetben, ezt a jogos igényt kielégíteni. Igen, de ha ezek a testületek nincsenek abban a helyzetben, hogy mindegyik külön egy theol. akadémiát — a kor jogos igényeihez mérten — fentarthasson, akkor mondjon le erről az ambícióról. És ha még olyan lenne a helyzet, hogy a mi theologusaink egy akadémián el nem férnének, vagy ha abból, hogy a theologus nem Pozsonyban, hanem Eperjesen, vagy nem Eperjesen, hanem Sopronban végzi tanulmányait akár az egyes tanulónak akár az evangélikus egyháznak valami előnye lenne! Szinte komikus, ha meggongoljuk, hogy a múlt évben összes theologiai akadémiánkon 139 hallgatónk volt, a kiket 30 tanár tanított, jut tehát 4 és G/io hallgatóra egy tanár. Érdekes lenne, ha az egyes fentartó testületek kimutatnák, hogy egy theologiai akadémia fentartása nékik mibe kerül? A pozsonyi theologia akadémia 60 hallgatójával az 1910. évben 36372 kor. 2 fillérbe került, egy hallgató tehát évenként 606 kor. 20 fillérbe és négy éven át 2424 kor. 80 fillérbe kerül az egyetemes egyháznak. Az átlagos összeg nem látszik túlságos magasnak, de valószínűleg egy harmadára apadna, ha a három theologiai akadémiát egyesítenők. Az egyetemes gyűlés az egyesítést persze el nem rendelheti, de a zsinat megállapíthatja, hogy amely kerület theologiai akadémiáját fenn akarja tartani, azt oly dotációval kell ellátnia, amely a kor igényeinek megfelel. Ha aztán az ambíció oly nagy lesz, hogy valamelyik kerület theologiai akadémiáját mindenáron fenn akarja tartani, akkor a partikuláris érdekek szószólói tegyék össze a garast és biztosítsanak tanáraiknak oly fizetést, hogy azok rangjuk és társadalmi állásuknak megfelelően megélhessenek. Állami segélyt erre a célra ne várjanak és az ily kérelmet nem is lehetne az egyetemes egyháznak támogatni, mert az ily segély egyéb egyházi és iskolai szükségleteink rovására menne. Annál kevésbé várható erre a célra állami segély, mert hiszen az állam a legközelebb felállítandó egyetemen közös protestáns theol. fakultástakar felállítani.
