Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-30 / 40. szám
1911. szeptember 30. 9. oldal Evangélikus Lap. 40. sz. lennek tartja azt is, hogy az 1848. XX. t.-cikkben kifejezett vallási jogegyenlőség és viszonosság, elveinek lábbal tiprásával a római egyház oly kedvezményes jogban rószesítessók, amely őt eddig sem illette. Minden pápás mesterkedéssel vagy erőlködéssel szemben Deákkal egyezőleg Zsilinszky is nyomatékosan vallja, hogy egyedül „az 1848. III. és XX. t. c. az a bázis, amelyre építenünk kell, ha Magyarország boldogulását a szivünkön hordozzuk“. Mig ezzel szemben pápás főpapjaink s azok néppárti csatlósai „csak a régi múltból akarnak táplálkozni s az ország jelene és jövője őket nem érdekli“. Pedig a nemrég elhallgattatott, és „laudabiliter“ meghátrált Prohászka is hirdette, hogy „az egykoron — bizony jelentékeny részében csalás és okmányhamisítás által — kulturális munka fejében nyert vagyon és birtok nem képezheti az egyház kizárólagos tulajdonát“, s aztán „az egyházi vagyon mai kezelése nem illik bele mai kulturrendszerünk keretébe“. No teledjük el azt sem, hogy — mint Zsilinszky is mondja — a fejlődés útja úgy a tudományban, mint a természetben és az emberi társadalomban végtelen. A kath. autonómiáról való régi, elavult fogalmak keretei sem alkalmasak ma már az uj (állami és vallásos egyházi tartalom) befogadására. „Restauráljuk — úgymond befejezésül — az ú. n. kath. autonómiát is in Christo — a hazai jog, törvényes igazság, a nemes szív és a józan ész összhangján alapuló lelkiismeretbeli szabadság tisztelete mellett, melyet semmi más nem korlátozhat, mint másoknak hasonló szabadsága“. Ilyen kath. autonómiának mi magyar protestánsok is őszinte barátai vagyunk. Annak az autonómiának, amely a világi elemnek tért akar nyitni az egyház kormányzatában és vallásos hitének ébrentartásában; annak az autonómiának, mely a ke- resztyénség egyetemes céljait akarja szolgálni, moly a Krisztusban való hitet akarja erősíteni és minde- nekfelett a hazában lakó vallásfelekezetek között a testvéri szeretet és a békét szolgálni. . . . I)e nőm lehetünk barátai semmiféle előjogoknak és kiváltságoknak, melyek a honpolgárok közötti bókét állandóan megzavarják. Reméljük, hogy a magyar állam ilyen — az anyagiakban tőle teljesen független, de Rómától függő, telekkönyvi biztosítással való autonómiát soha sem fog elfogadni, mert ez ravasz kijátszása volna az 1848. III. és XX. t.- cikkeknek, ami végzetes következményeket vonna maga után. Mert hát „a jogegyenlőség nem képzelhető el igazság, az igazság szabadság, s a szabadság vallásos erkölcsi érzés nélkül“. Ez pedig csakugyan az ösz- szes vallásfelekezetek lelkészei és főpapjai fizetése méltányos „arányosítását“ teszi a jövőben szükségessé sőt talán elodázhatatlanná I íme ilyen súlyos tartalmú a messze jövőbe kiható s a vallásfelekezetek békés jogegyenlőségét biztosító, tehát valóban aktuális egyházpolitikai gondolatokat fejteget Zsilinszky műve, a mi tanulságunkra. Csak okulnánk azokból! Dobsina. Dr. Szlávik Mátyás. HÍREK. A magyar protestáns irodalmi társaság szeptem- bér hó 20-án este Vs7 órakor a presbyteri szövetség budapesti gyűlése alkalmából Budapesten a szép közönségtől zsúfolásig megtelt Kálvin-téri templomban irodalmi estét tartott. A tárgysorozat legérdeke- kesebb pontja gróf Tisza István elnöki megnyitó beszéde lett volna. Ez azonban elmaradt, mert Tisza az obstrukció ellen elment küzdeni Nagyváradra. Az estélyt helyette Zsilinszky Mihály az irod. társaság világi elnöke nyitotta meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy rajta nem látszott meg az a lelki és testi fáradtság, a mellyel a kerületi felügyelőségről való lemondását megindokolta. Örvendetes dolog az is, hogy visszavonulása dacára az irodalmi társaság elnökségét megtartja. Igazan zavarban lennénk, kit állítsunk helyébe ovangelikus részről. Az estély tárgysorozatának nagy részét zenei előadások képezték. Öt zenedarab, egy szavalat és csak egy irodalmi előadás. Ez az egy azonban, melyet Gergely Antal mezőtúri lelkész „az evang. keresztyén irodalom jelentőségéről“ szabad előadásban elmondott úgy tartalomra valamint az előadás módjára nézve kiváló élvezetet nyújtott. Gergely Antal nagy tehetségű szónok, az általa elmondottak nemcsak a gondolat mélysége, hanem az előadás szónoki ereje és az ezeket emelő költői ihlet által is magukkal ragadják a hallgatóságot. Az elnöki megnyitó után Szabó Aladár pesti reform, lelkész üdvözölte az estélyen megjelent angol vendégeket angol nyelven. A vendégek nevében a 80 éves Matthews, a presbyteri szövetség titkára felelt szintén angol nyelven. Beszédét magyar nyelven tolmácsolta Szabó Aladár. A lényege az volt, hogy az egyházi irodalomnak és a bibliaolvasásnak nagy hatása van a keresztyén élet fejlesztésére, különösen kiemeli és ajánlja az irodalmi társaságnak a kisebb iratkák (tractatusok) terjesztését. Az ének részekből igen tetszett a „Magyar Gályarabok“ megkapó éneke, melyet Fröhlich Do>a úrhölgy gyönyörű hangon előadott. Szabolcska Mihály temesvári lelkész néhány sikerült versét olvasta fel. {Sz—o.) A somlyóvidéki lelkeszi értekezlet. A veszprémi egyházmegye „somlyóvidéki lelkeszi köre“ szeptember hó 20-án tartotta ez óvi őszi összejövetelét Pápán. Az értekezleten — egy lelkész kivételével, kit betegsége gátolt — az összes lelkészek megjelentek. Az úrvacsorát ez alkalomból Mesterházy László osztotta ki. A tisztéről lemondott Szalay László pénztárnok helyébe Ihász Mihály kertai lelkész választatott meg. Az ülésen munkát olvasott Kakas József dabronyi lelkész, bemutatván egy reformáció ünnepére készült alkalmi egyházi beszédét és több jól sikerült templomi előfohászt. Élénk érdeklődéssel hallgatta az értekezlet Mohácsy Lajos előadását a
