Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-23 / 39. szám
6. oldal Evangélikus Lap. 39. sz. 1911. szeptember 23. között leendő felosztása iránt az egyetemes gyűléshez felterjesztetik. Az aszódi algymnasiumnak főgymnáziumá átalakítása tárgyában megbizatik a püspök, hogy a miniszternél a kért államsegély megadása iránt közbenjárjon. r. ' i Az istvánvölgyi egyház panasza, hogy az államnak átadott, és kizárólag evang. gyermekek által látogatott iskolába az egyik tanítói állásra az iskolai gondnokság előleges meghallgatása nélkül katholikus tanítót neveztek ki, sérelem gyanánt az egyetemes gyűléshez felterjesztetik. Blatniczky Pál kerül, tanügyi előadónak évi jelentése egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe íktat- tatni határoztatott és a gyűlés felkéri a püspököt, hogy a tandíjt potlóállamsegélynek sürgős folyósítását az államnál szorgalmazza, kimondja, hogy az evang. felekezeti tanítók az általános tanítói egyesületnek jogosult, de nem kötelezett tagjai, elrendeli, hogy az iskolafentartók a tanítói karban előforduló változásokat püspök úrnál jelentsék be; megkeresi az e. közgyűlést, hogy az 1868 évi 38 te. 4-ik §-ának fokozatos szigorú végrehajtása tárgyában a minis- teriumhoz felirattal forduljon; megkeresi az e. gyűlést, hogy írjon fel a ministeriumhoz, rendelet kibocsátása iránt, hogy a vallástanításban hanyag hitoktató ellen az illetékes egyházi főhatóság panaszára fegyelmi eljárást fog indítani stb. A tanköteles gyermekek iskola látogatására vonatkozó statisztikai adatok a jegyzőkönyvben kinyomatva lesznek. Néhány jelentéktelenebb iskolai ügy elintézése után előterjesztettek a kerül, polgári leányiskolák (Aszód és Budapest) a szarvasi tanítóképzőintézet, ennek számadásai és egyébb viszonyaira vonatkozó jelentések, a kerületi középiskolákról szóló jelentés, amely szerint Budapest és Szarvas ez évben 34.000— 34.000, Békés-Csaba 32.000, Aszód 12.000 és Besztercebánya 10.000 korona államsegélyben részesült. Az intézetek kiadásai összesen 535.820 koronára rúgtak, a tanárok fizetése 268.271 koronát tett ki. Az egyetemes tanügyi előadó kérdésében, amelyben a dunántúli és dunáninneni kerületek negative határoztak, hozzájárúl ezen tisztség felállításához és annak állandó hivatal gyanánt való szervezéséhez. A bánsági egyházmegye indítványa a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelése és ennek az összes nyilvános mulatóhelyekre való kiterjesztése iránt, az egy. gyűléshez pártfogólag felterjesztetik. Örvendetes tudomásul szolgál, hogy a Baldácsy alapítványból járó évi segély 12000 koronára felemeltetett. A segély kiosztása a bizottság javaslata értőimében elrendeltetett. Az 1910. évről szóló számadás a pénzügyi bizottság javaslata értelmében jóváhagyatott. Az 1912. évi költségvetés, amely szerint a szükséglet összege 147.662 22 fillért, a fedezet 149.260 koronát tesz ki és 1599 K 78 fillér fölösleg mutatkozik, elfogadtatott. A rimakokovai tűzkárosultak részére a kerület 500 koronát szavazott meg. A pozsonyi evangélikus theologus Otthonának adott segély évi 1600 koronára felemeltetik. Az aszódi leánynevelőintézet igazgatójának évi jelentése örvendetes tudomásul vétetik, a felmentvény megadatik. Az intézet számadása 71.321 K 91 f. bevétel ellenében 75.245 K 50 f. kiadást mutat ki, a kerületi pénztárból fedezendő hiány 5248 korona. Olvastatott a bányai egyházkerület segélyző intézetének közgyűléséről felvett jegyzőkönyv, mely szerint az intézet vagyona 1910. december 31-én 269.813 K 90 fillérre emelkedett. Zsigmondy Jenő dr. indítványa, hogy a közgyűlés csak azokat az ügyeket tárgyalja, melyek 15 nappal a közgyűlés előtt az elnökséghez beterjesztettek és hogy a napirend 8 nappal a gyűlés előtt az érdekeltekkel közöltessék, elfogadtatott. Némely kisebb jelentőségű ügy elintézése után a gyűlés déli 1 órakor berekesztetett. Egyházunk jelesei* A pesti evang. magyar egyház ez év junius havában tartotta meg igen nagy érdeklődés mellett tisztújítását; s bár két párt küzdött jelöltjei diadalra jutásáért, a felügyelői tisztségre mégis az eddigi felügyelőt, zólyomi Wagner Géza dr.-t választotta meg ritka egyhangú bizalommal. Azt hisszük, hogy az „Evangélikus Lap“ olvasóit érdekelni fogja, ha őt, mint az ország első magyar evang. gyülekezetének felügyelőjét e lap hasábjain bemutatjuk, mert a mióta szerepelni kezd evang. egyházunk és közéletünk terén, mindig az elsők között találjuk őt kiváló egyéni tehetségei megnyilatkozásai folytán. Zólyomi Wágner Géza 1842 nov. 22-én született Budapesten régi hűséges evang. családból, melynek egyik tagja, az ő nagybátyja, Wágner János dr. egyetemi magántanár, az Országos Prot. Arvaház legnagyobb jóltevője volt. Iskoláit Budapesten és Bécsben végezte. 1865-ben megszerezte a jogi doktorátust s előbb a kir. táblánál joggyakornok, majd 1868-ban Pest városának ügyésze s egyszersmind országgyűlési gyorsírórevizor volt. Midőn 1868-ban megnősült, lemondott a városi ügyészségről s magán ügyvédi irodát nyitott. Boldog családi életének megalapításával kezdődik az ő nagy terjedelmű nyilvános szereplése, mely egyaránt kiterjedt a köz- és egyházi-élet minden terére. S ha végigtekintünk az ő közéleti és egyházi ténykedésein, lehetetlen, hogy a legnagyobb tisztelettel ne függesszük szemeinket ő reá, mintegy kutatva azt a titkot, honnan a munkabírás és sokoldalúság, amely párosulva az ő kiváló szellemével, oly maradandó eredményeket tudott létrehozni.
